Megnyíltak a szavazóhelyiségek vasárnap hét órakor Szerbiában, ezzel megkezdődtek a háromszintű választások a nyugat-balkáni országban. Szerbiában ezen a napon önkormányzati, vajdasági tartományi parlamenti és szerb parlamenti választásokat is tartanak. A szavazójoggal rendelkező, valamivel több, mint 6,5 millió szerb állampolgár összesen 21 lista közül választhat az országos parlamenti választáson, míg a vajdasági tartomány 1,69 millió választópolgára 9 lista jelöltjeire adhatja le voksát. Emellett Szerbia összes önkormányzatában is választást tartanak, kivéve a fővárosban, Belgrádban, ahol legutóbb két évvel ezelőtt járultak az urnákhoz az állampolgárok.
A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez a tizenkettedik parlamenti választás. A közvélemény-kutatások eredményei alapján biztosra vehető a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) fölényes győzelme, a felmérések szerint a párt támogatottsága majdnem eléri a 60 százalékot. Azt azonban nem lehet még tudni, hogy Ana Brnabic marad-e a kormányfő, a sajtóban megjelent találgatások szerint más ülhet be a miniszterelnöki székbe.
A felmérések szerint az induló 21 lista közül legfeljebb hat szerb pártnak van esélye arra, hogy a 3 százalékos küszöb átlépésével bejusson a belgrádi törvényhozásba. A nemzeti kisebbségek pártjait nem érinti a parlamentbe jutási küszöb, Szerbiában ugyanis a természetes választási küszöb használata van érvényben: annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – amely tagja volt a távozó kormánykoalíciónak – az eddigi négy helyett öt mandátum megőrzését tűzte ki célul.
A választópolgárok 20 óráig adhatják le voksaikat, az első nem hivatalos eredmények este fél tíz körül várhatóak, a végleges eredményeket pedig várhatóan legkésőbb a jövő csütörtökig közzé teszik. Szerbia területén összesen 8253 helyen, míg a világ más országaiban 43 helyen lehet szavazni.
Az alkotmány értelmében a választási eredmények kihirdetését követő 30 napon belül meg kell tartani az első parlamenti ülést, az új összetételű törvényhozásnak pedig három hónapja van a kormány kinevezésére, különben új választásokat kell kiírni.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic
igazmondó juhász
2020-06-21 at 14:21
És így azért szépen ellavíroznak….
titó alatt is,az elnemkötelezettséggel!ami az általunk is
irígyelt jólétet biztosította nekik,vissza is sírják,úgy mint a mi plebszünk:”kádár alatt jobb volt!”ami számszakilag akár
igaz is lehet…..
Patria Sua
2020-06-21 at 12:24
“jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS)”
A pártelnök-államfő (Vučić) nem másnak, mint a háborús bűnös Šešeljnek a köpönyegéből bújt elő. Tejfölösszájú korában még minden szerbért száz muzulmán megölésével fenyegetőzött. Hivatali elődjének és párttársának (Nikolić) az volt a szavajárása, hogy rozsdás kiskanállal vájják ki az ellenség szemét. A magyaroknak meg egy-egy szendvicset ígértek útravalóul, csak szedjék onnan a sátorfájukat. A szlovákokkal csak azért voltak nagylelkűbbek (ők két szendvicset kaptak volna), mert Szlovákia messzebb van. Hát ilyen mérsékelt “jobbközépiek” ők. Csak a politikai emlékezet igencsak kurta. Ettől ők még lehetnek Pásztornak és Orbánnak puszipajtásai.
“Azt azonban nem lehet még tudni, hogy Ana Brnabić marad-e a kormányfő”
Nem, leszbikus helyett most jöhet egy buzi.
benzoli
2020-06-21 at 12:12
Ana Brnabityot az iMF ultette miniszteri szekbe. Cserebe joszandeku elbirakasban reszesiti a Szerb koltsegvetest. Igy tudtak elerni, hogy az orszag rendszeresen fizeti az adossagait. A politikaban marad a mostani tobb szeken ulunk strategia. Szeretjuk Oroszorszagot, az Euros segelyeket meg a Dollar kolcsonoket.