Óriási közfelháborodás kísérte a Kaleta-ügyben hozott bírói ítéletet, miszerint a volt perui nagykövet felfüggesztett börtönbüntetéssel úszta meg, hogy tizenkilencezer pedofil fotót tárolt gyermekekről a saját számítógépén. Vajon tényleg enyhének minősül Kaleta Gábor büntetése, vagy csupán simán ilyen a bírói gyakorlat? Miért jelentette be a kormány, hogy mindenképpen szigorítani fognak a gyermekekkel kapcsolatos bűncselekmények büntetési tételén? Mire világított rá a volt perui nagykövet ügye? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ portálunk jogi képviselője, ifjabb Balsai István ügyvéd segítségével.
A pedofil bűncselekmények kapcsán nincs bocsánat, nem lehet megértés
– fogalmazott a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Kossuth Rádióban. Kocsis Máté a gyermekpornográf felvételek birtoklása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Kaleta Gábor volt perui nagykövet tettéről azt mondta: az ügy rávilágított arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem mindig megfelelő, illetve elég nagy a bírói mérlegelés lehetősége. Hangsúlyozta: átfogó problémáról van szó, nem egy konkrét szexuális bűncselekmény történt egy vagy több gyermek sérelmére, hanem az elkövető számítógépén találtak több ezer fényképet.
Emlékezetes: a járványhelyzet miatt még májusban, tárgyalás nélkül – a bíróság előkészítő ülésén – Kaleta Gábort egy év, végrehajtásában két és fél évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte gyermekpornográfia miatt a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB). A vád szerint Kaleta számítógépén, telefonján és egy merevlemezén csaknem húszezer gyermekpornográf felvétel volt, köztük rengeteg olyan, amelyeken 14 év alatti kiskorút lehetett látni meztelenül, valamint olyan fotót is találtak, amelyen szexuális erőszak volt látható.
Kocsis Máté szerint átfogó jogszabály-módosítási csomagra van szükség; minden olyan gyermekvédelmi szabályt, vonatkozó jogszabályt át kell nézni, amely segíti azt, hogy a pedofil bűncselekmények – legyenek azok közvetett vagy közvetlen módon elkövetettek – elkövetőit elriasszák.
A pedofil bűncselekmények azok, ahol önmagában a gondolat is büntetendő kellene, hogy legyen
– fogalmazott a frakcióvezető. Kocsis Máté problémásnak nevezte azt is, hogy Kaleta Gábor ügyében a bírósági ítélet miért ennyire gyenge, és az ügyészség miért nem fellebbezett súlyosbításért.
Ezek mind olyan kérdések, amiket körül kell járni, és a legnagyobb figyelemmel kell megalkotni majd az új szabályokat
– mondta Kocsis Máté, aki azt is felvetette, hogy ha szükséges, akkor ki kell zárni bizonyos esetekben a bírói mérlegelés lehetőségét, mert abban nincs vita, hogy ez az ítélet mindenkit felháborított, aki jóérzésű ember.
Az elmúlt években már születtek jogszabályok ebben a tárgyban: 2014-ben a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények esetében kizárták az elévülési időt, illetve születtek arra is jogszabály-módosítások, hogy ha valaki gyermekekkel kapcsolatos munkát végez és ilyen minőségben követi el ezeket a bűncselekményeket, azokat végleges hatállyal el lehessen tiltani a foglalkozásuktól. Azonban egyrészt ezekben az ügyekben is megmaradt a bírói mérlegelés lehetősége, másrészt sokkal szélesebb a probléma, mint hogy erre leegyszerűsítsék.
Liberális bírói gyakorlat?
A Kaleta-ügy kapcsán gyakran szóba kerül kontrasztként egy tavaly novemberi ítélet, amelyben a Komlói Járásbíróság 3 év 9 hónap börtönt szabott ki egy vádlottra gyermekpornográfiáért. Az Index.hu rákérdezett annak az ügynek a részleteire a Pécsi Törvényszéken, amely a komlói ítéletről szóló tavalyi közleményt kiadta. A lap azt írja, hogy a válaszból több, az ítélethozatal szempontjából fontos különbség is kiderül a Kaleta-ügy és a Komlón elbírált eset között. A törvényszék sajtótitkára közölte, hogy a 2019. november 15-én jogerőre emelkedett ítélet esetében a vádlottat, M. F.-et tartással és átadással elkövetett (kétrendbeli) gyermekpornográfia bűntettében is bűnösnek mondták ki. A tartásnál – ahogy Kaleta esetében volt – 3 év a büntetési plafon. Átadásnál már 1 és 5 év között mozoghat a büntetés. M. F. esetében a törvényszék tájékoztatása szerint a halmazati büntetés szabályai 1 év és 7 év 6 hónap közötti szabadságvesztési tételkeretet határoztak meg. Az ítélet tehát ezen belül mozoghatott. A bíróságnak az irányadó középmértékből kell kiindulnia, ami ebben az esetben 4 év 3 hónap volt. Annyit tudtak még meg a törvényszéktől, hogy a vádlott – Kaletával ellentétben – többszörösen büntetett előéletű volt. Azt, hogy milyen enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembevételével lett végül 3 év 9 hónap a büntetése, a törvényszék sajtótitkára nem tudta megmondani, mert mivel a büntetőeljárási törvénynek megfelelően a bíróság határozata első fokon jogerőre emelkedett, az ítélet nem tartalmazza a büntetéskiszabás részletes indokait.
Nem megfelelő az eddigi szabályozás
A PestiSrácok.hu jogi képviselője, ifjabb Balsai István ügyvéd érdeklődésünkre úgy fogalmazott: a pedofil bűncselekményekkel kapcsolatos jogi szabályozás nem megfelelő. Az ítélkezési gyakorlat véleménye szerint annyiban liberális, hogy a magyar bíróságok a Kaleta Gáborral azonos cselekményt elkövetők több, mint felével szemben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabnak ki. Hozzátette: ugyanakkor minden ügy más és más, és mindegyik esetben egyénileg kell mérlegelni a súlyosító és az enyhítő körülményeket. A jogász kifejtette: a bíróság mozgásterét a Büntető Törvénykönyvben az egyes bűncselekményekhez rendelt, úgynevezett büntetési tételkeret jelöli ki. A Kaleta Gábor által elkövetett cselekmény a gyermekpornográfia legenyhébben szankcionált alakzata és legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. Ez pedig a Büntető Törvénykönyvben eleve az alacsonyabb, enyhe büntetéssel sújtandó bűncselekmények közé tartozik. Ezen kívül a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó a bírónak – fogalmazott a jogász. Ifjabb Balsai István kifejtette azt is, hogy a pedofil bűncselekmények közé több – szakkifejezéssel élve – tényállást is be lehet sorolni.
A Büntető Törvénykönyv szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet, de a tételkeret maximuma akár húsz év is lehet, amennyiben például azt erőszakkal, vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el a tettes a hozzátartozója, vagy nevelése alatt álló sértett sérelmére. Véleményem szerint ez a szabályozás megfelelő.
Az USA-ban szigorúbban ítélnek, az EU-ban viszont hasonló a helyzet
A szakember arról is beszélt: az összehasonlítás kedvéért érdemes megemlíteni, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyes tagállamaiban a hasonló cselekményeket egészen 2008-ig halálbüntetéssel sújtották.
Louisiana államban például 1995-ben hoztak olyan törvényt, amely szerint a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett nemi erőszak egyes esetei után halálbüntetés jár, és ez alapján 2003-ban halálra is ítéltek egy 39 éves férfit azért, mert 1998-ban, tehát 34 évesen brutálisan megerőszakolta a nyolcéves mostohalányát. Az ügy a szövetségi Legfelső Bíróságig jutott, amely 5:4 szavazati aránnyal kimondta, hogy amennyiben az erőszak során a sértett nem hal meg. és a halálát nem szándékosan okozták, akkor nem lehet az elkövetőt halálra ítélni. Azaz mindössze egy bíró szavazatán múlt annak eldöntése, hogy egy ilyen esetben lehet-e halálbüntetést kiszabni. Az Európai Unióban ezzel szemben a magyar büntetőjoghoz hasonló módon, határozott tartamú szabadságvesztéssel büntetik ezeket a cselekményeket.
Kaleta esetére visszatérve úgy fogalmazott: a pornográf felvételekkel és a pornográf műsorokkal kapcsolatban az ENSZ Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyve, egy európai uniós irányelv, és az úgynevezett Lanzarotei Egyezmény szerinti elkövetési magatartásokat rendeli büntetni a magyar Büntető Törvénykönyv, amely megkülönbözteti egymástól azt az elkövetőt, aki a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről készült pornográf felvételt “mindössze” megszerzi (ezt bizonyították rá Kaletára), és ehhez képest már egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki a felvételeket készíti, hozzáférhetővé teszi.
Aki pedig az ilyen képekkel kereskedik, az már két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A pornográf műsorokkal kapcsolatos szabályozás is ehhez hasonló. A magyar Büntető Törvénykönyv által alkalmazható büntetések pedig többé-kevésbé igazodnak az Európai Unió más tagállamaiban alkalmazott szabályokhoz.
Elvehetik a kedvezményeket a pedofiloktól
A magyar kormány egyértelművé tette a szigorítást az ilyen jellegű bűncselekményekkel kapcsolatban. Ifjabb Balsai István ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a szigorítás többféle módon is bevezethető.
Lehetséges a fenti büntetési tételkeretek felemelése, azaz eleve súlyosabb büntetés járhat ezekért a cselekményekért. Lehetséges az is, hogy az ilyen elkövetőkkel szemben a bíróság nem alkalmazhat bizonyos kedvezményeket, ahogyan például az Országgyűlés nemrég szigorította a feltételes szabadságra bocsátás szabályait a győri kettős gyerekgyilkosság után. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka véget ért, ezért a parlament a szigorításokról legkorábban az őszi ülésszakán fog tudni határozni, és legkorábban ezt követően léphetnek majd hatályba az új szabályok
– ismertette az ügyvéd.
A Kaleta-ügyben az indulatokat eddig tovább tüzelte az a tény is, hogy a volt nagykövet ügyvédje, Mester Csaba épp egy olyan civil szervezetnek, a Fehér Liliom Egyesületnek volt a tagja, amely a szexuális bántalmazást átélt gyerekeket segíti. Ő éppen ma jelentette be, hogy kilép az abúzált gyerekeket segítő szervezetből. A hvg.hu-nak Kugler Gyöngyi, az egyesület vezetője, klinikai szakpszichológus azt mondta: semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy az alapítvány egyik munkatársa gyermekpornográfia miatti ügyben az elkövető védőjeként is eljár…
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS