Távozott a The New York Times című lap véleményrovatának szerkesztője, Bari Weiss a lap egyoldalúságára hivatkozva. Bari Weiss szerdán saját honlapján tette közzé a lap kiadójához, A. G. Sulzbergerhez intézett lemondó levelét, amelyben élesen bírálta az újság irányvonalát.
Kifejtette: 2017-ben azért hívták őt a laphoz, hogy sokszínűbbé tegye, és hogy a The New York Times többféle véleménynek adjon hangot, akkor, amikor a 2016-os választási eredmény előrejelzésének kudarca bebizonyította, hogy a lap nem képes határozottan megérteni azt az országot, amelyről tudósít. Visszautalva a 2016-os választásokra, Weiss azt hangsúlyozta: a szerkesztőségben a választásokat követően nem vonták le a szükséges következtetéseket arról, hogy az amerikaiakat megértsék, fellépjenek a törzsi ellentétekkel szemben, és felismerjék az eszmék szabad áramlásának központi szerepét egy demokratikus társadalomban. Ehelyett olyan újfajta konszenzus alakult ki, amelyben az igazság keresése nem közös felfedezés, hanem csak egy szűkebb kisebbségre tartozik. Szavai szerint ez a felfogás különösen érvényes a The New York Timesra – írta felmondólevelében Weiss, aki kifogásolta, hogy meglátása szerint a lapnál a legfőbb szerkesztő a Twitter lett, és a közösségi platformnál alkalmazott etikai és erkölcsi megfontolásokat a lap teljes mértékben magáévá tette.
A történeteket úgy választják ki és mondják el, hogy azok csak a legszűkebb közönséget elégítik ki, ahelyett, hogy inkább azt tennék lehetővé az érdeklődő olvasóknak, hogy megismerkedjenek a világgal, majd aztán maguk vonják le a következtetéseiket
– fogalmazott. Az újságíró a levélben megemlítette azt is, hogy hátrányos megkülönböztetéssel, zaklatással, antiszemitizmussal is szembe kellett néznie a szerkesztőségben.
Nem lenne szabad, hogy egy amerikai lapnál bátorságra legyen szükség a centrista álláspont kifejtéséhez
– szögezte le, hozzátéve, hogy tapasztalatai szerint az intellektuális kíváncsiság, akár a kockázatvállalás is tehertétel az újságnál. Bari Weiss szerint csakis az állások, továbbá a kattintások számának bebiztosítását szolgálta a négyezredik publicisztika arról, hogy Donald Trump páratlan veszély az országra és a világra. Az újságíró nemrégiben az egyik aláírója volt a Harpers’s Magazinban július elején megjelentetett nyílt levélnek, amelyben a szabad viták mellett foglaltak állást és elítélték a szólásszabadságot egyre növekvő mértékben elhallgattató hangokat. A levelet egyetemi professzorok, írók, történészek, újságírók – köztük Kati Marton – és polgárjogi aktivisták írták alá.
Forrás: New York Times, MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS