A portfolio.hu arról ír, hogy óvatos becsléseik szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is megugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország – írja a Portfolio.
Mint a lap írja, mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseik szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Az előrejelzéseik szerint mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sok milliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.
Mint arról korábban írtunk, Magyarországnak és Lengyelországnak nemcsak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie az európai uniós csúcson, hanem megvédte nemzeti büszkeségét – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a keretköltségvetésről és a gazdasági mentőcsomagról szóló négynapos tárgyalások után, kedden Brüsszelben.
Azt kívánom minden magyarnak, soha ne legyen kevésbé sikeres reggelje, mint a mai
– tette hozzá a miniszterelnök. Minz azt korábban megírtuk, Brüsszelben megszületett a megállapodás, és Orbán Viktor miniszterelnök elérte, amit akart – írta az Origo hétfő este. A portál szerint Magyarország 3 milliárd euróval több pénzt kapott a tervezettnél. Angela Merkel német kancellár ígéretet tett, hogy a német elnökség alatt, 2020 végéig lezárja a Magyarországgal szemben indított 7-es cikkely szerinti eljárást. A megállapodást Varga Judit igazságügyi miniszter egy Facebook-bejegyzés keretében üdvözölte.
Forrás: Portfolió, PS, kiemelt kép: MTI/AP/AFP pool/John Thys
Namond
2020-07-22 at 01:49
A cikk hazudik/ csúsztat, utána néztem.
Az Unió költségvetéséből (milliárd euro):
38,65 /2014-2020 33,97 /2021-2027
Egyéb források (milliárd euro):
0,39 /2014-2020 1,8 /2021-2027
RFF alap támogatás (milliárd euro)
0,00 /2014-2020 8 /2021-2027
Összesen (milliárd euro)
39,04 /2014-2020 43,77 /2021-2027
RFF alap hitelkeret (milliárd euro)
0,00 /2014-2020 9 /2021-2027
Mindösszesen (milliárd euro)
39,04 /2014-2020 52,77 /2021-2027
Királytigris
Eddig 1 eurónyi itthoni uniós forrásból történő fejlesztés mögött 15 cent volt a állami önrész, ez 30 centre ugrik (kivéve Szlovákia, ahol marad a 15 cent).
Azaz találkozhat olyan kommunikációval, hogy Magyarország 70 milliárd euró körüli uniós fejlesztési forrással rendelkezik a következő hét évre, ez a magyar költségvetés önrészével értendő.
Arra vonatkozóan nem találtam adatot, hogy a pénzpiaci pénzfelvétel “kedvező” kamata mekkora és arra sem, hogy a támogatásként és hitelként továbbadott részek esetében azonos nagyságú-e.
A helyreállítási alap (RFF) 750 milliárd eurós keretét legkésőbb 2023 végéig kötelezettségvállalásban “oda kell adni” a tagállamoknak és kifizetni számukra 2026 végéig kell.
Ezen pénzek felhasználásának ellenőrzésébe pedig bevonják az Európai Parlamentet és az Európai Számvevőszéket.
Az RFF támogatást (390 milliárd) a tagállamok közösen fizetik vissza. Ez úgy történik, hogy a tagállamok megemelik a saját befizetési kötelezettségeiket az EU-s költségvetés felé az eddigi legfeljebb az együttes GNI 1,4%-a helyett a Bizottság most felhatalmazást adtak arra, hogy ez 2%-ra felmehessen.
Ez a föderális Európa felé való fontos elmozdulás.
Az RFF szerinti keretből hitelként (360 milliárd) felvett összeget minden tagállam saját maga fizeti vissza, ebben nincs közös kötelezettség vállalás.
A tagállamoknak folyósított hitelek törlesztése az eredeti javaslathoz képest 2 évvel hamarabb, már 2026-tól megkezdődik (ezzel beszorította magát a Tanács abba is, hogy az új közös költségvetési adó- és járulékbevételeket, illetve egyéb befizetéseket minél hamarabb el kell dönteni és be kell szedni) és legkésőbb 2058. december végéig be kell, hogy fejeződjön.
Az RFF 750 milliárdos alapjának csak 70%-át osztják fel azzal a képlettel 2021-2022 során, amit a Bizottság javasolt (2015-2019 közötti munkanélküliségi ráta, egy főre jutó GDP-alapú fejlettségi mutató, és várható gazdasági visszaesés a koronavírus-válság miatt).
A fennmaradó 30%-nyi részt 2022 közepéig részben magyar követelésre annak tükrében osztják fel, hogy ténylegesen milyen mély válságot okozott a vírus (egyenlő súllyal szerepel benne a 2020-as visszaesés mértéke, illetve a 2021-2021-es visszaesés kumulatív módon).
Az RFF forrásokért minden tagállamnak nemzeti reformprogramot kell készítenie a 2021-2023-as időszakra vonatkozóan, ezek teljesülését 2022-ben megvizsgálják és ez is a fennmaradó források elosztásában számítani fog.
Ezeket pontozzák és a legmagasabb pontszámokat kell elérni ahhoz több területen, hogy jóváhagyhassák a tervet. Azt is nézik közben, hogy a tervek mennyiben járulnak hozzá a zöld és digitális gazdasági átállás céljaihoz.
Az RFF-ből csak akkor kapnak a tagállamok ténylegesen pénzt, ha kielégítően teljesítették a reformprogramban vállalt célokat, mérföldköveket. Ennek megítéléséhez a Bizottságnak ki kell kérnie a Tanács gazdasági és pénzügyminisztereket tömörítő testületének véleményét, ott egyhangú döntésre van ebben a kérdésben szükség.
A 2021-2027-es részletszabályokat rögzítő 22. bekezdés a 15. és 16. oldalon konkrétan egy új feltételességi rendszert vezet be az uniós költségvetés és a NextGenerationEU keret forrásainak védelme érdekében.
A 22. bekezdés szövege szerint amennyiben a Bizottság a jogállamisági elvek megsértését tapasztalja, szankciós javaslatot fogalmaz meg, amelyről az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban minősített többséggel döntenek.
A Bizottságot felkérik további (fukarok kívánsága), az EU pénzügyi érdekeit védő mechanizmusok kidolgozására, beleértve azt is, hogy az EU-s pénzek végső kedvezményezettjeiről átlátható képet, információs bázist lehessen kapni, ami összehasonlítási és audit célokat is szolgál majd.
A csalások kiszűrésére pedig erőteljesen bevonják a kontroll munkája az Európai Számvevőszéket, az Európai Ügyészséget (EPPO, 22 tagállammal indul 2021-től), a régóta működő Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), az európai uniós rendőrséget és a jogi szolgálatot.
Namond
2020-07-22 at 05:59
Nemo
Mert valamelyik fontos ember, vagy stupid samesza rettentően be van sza.rva.
Ezért a 2022-es kampány propaganda fontosabb mint az olvasók korrekt, minél teljeskörűbb és tisztességes tájékoztatása.
Sokkal fontosabb egyeseknek a habverés a főni körül.
Ezért közölnek féligazságokat, csúsztatnak és hazudnak. Ami elég visszataszító, bemocskolják ezzel a módszerrel azt is akit nyomnának.
De a közönség egy részénél dolog sikeres, van piaca, csakhogy az nem az okosabb rész.
Tegnapelőtt, mikor számokat kértem és csúsztatásról írtam ki is neveztek balliberális, megosztó trollnak. Sőt el is küldtek ide-oda.
Szabó László
2020-07-22 at 10:04
Aki tárgyalt, az tisztában volt a korlátainkkal és lehetőségeinkkel. Ellentétben velünk. Az “utána néztem” azt jelenti, hogy kiollózta valahonnan, az is látszik, honnan, mert benne hagyta, hogy az olvasottakat hogyan kell érteni. A vörös farkat tudniillik.
Nemo. Megcsinálják, de tegnapi az esemény, és nekik is van családjuk.
Namond
2020-07-22 at 15:45
Szabó László
Nem szép dolog az irigység, főként ha az illető tudja, hogy alkalmatlan, mint Ön.
Bejegyzésemben egy szó nincs a megállapodás minősítéséről, kizárólag az összegyűjtött adatok, szövegek és persze némi kötőszöveg.
De ha már utal rá, szerintem a megállapodás több mint kielégítő, megfelelő. Jó lett volna ha az állami önrész esetében mi is megkapjuk a szlovákok által kiharcolt kedvezményt, de így is jó.
Hans Landa
2020-07-22 at 10:15
Királytigris:Kitűnő kérdések.Ennyi hitel csak egy helyről jöhet EU és sajnos NATO tagnak ,az pedig a Wall Street.Az un PIGS-országok gyakorlatilag menthetetlenek de biztosan nem a V4-ek húzzák ki őket a csődből.
A vissza nem térítendő részt jelentősen csökkentették.Ez így elég homályos.Namond kommentjét köszönöm,ha a számok korrektek és a körítés -Európai Ügyészség,OLAF ,az NGO-k is maradnak-tehát folytatódik a hajhúzás.Merkel azt mond amit akar,egy éve van hátra.
Namond
2020-07-22 at 15:58
Hans Landa
A számok és a körítés annyira korrektek, mint a Portfólió e tárgyú cikkei.
Tőlem Király tigris megszólítása és a neki szóló rész 2.és 3. bekezdése származik.
És ez: Ez a (megállapodás)föderális Európa felé való fontos elmozdulás.
Szándékosan nincs benne kommentár illetve véleményezés.
Mindenki alakítsa ki saját álláspontját.
Királytigris kérdéseire a válasz (ha még nem lenne meg):
1. Nincs örök járadék.
2. “Az RFF támogatást (390 milliárd) a tagállamok közösen fizetik vissza. Ez úgy történik, hogy a tagállamok megemelik a saját befizetési kötelezettségeiket az EU-s költségvetés felé az eddigi legfeljebb az együttes GNI 1,4%-a helyett a Bizottság most felhatalmazást adtak arra, hogy ez 2%-ra felmehessen.”
A törlesztés véghatárideje vélhetőleg – mivel a pénzpiaci akció, mobil pénzeszközök eurókötvénnyel lekötése, egy tétel – 2058. év vége, mint az un. tagállami (RFF 360 milliárd) hiteleké.
Namond
2020-07-22 at 15:38
Szívesen.
Sőt a PS gárdájának is szívesen.
gyozo2018
2020-07-21 at 22:19
És mennyi az adósság, amit a dédunokáink is fizetni fognak.
.
Mennyi az az EU-közöshitel adósság, ami által fogva tart minket
az EU, míg a világ?!
Torockó
2020-07-21 at 22:13
Hazudoznak az antimagyarok. A szélsőliberális rádiót hallgattam és elképesztő, hogy meddig merészkednek egyes bértollnokok, meg “politikusok”. Megdöbbentő, hogy mennyire tagadják a tényeket, a valóságot. Leplezzük le őket!
Szabó László
2020-07-21 at 22:30
Nem szégyenlik! Az a baj! Tudomásul veszik, és másnap mást hazudnak! Így a működésükről mi csak leíró jelleggel tudunk értekezni, ezért nem tudjuk őket megérteni.
Brut
2020-07-21 at 21:20
A bolgár tehén, azt hazudozza sosem kapott az Ország ilyen kevés pénzt!
gyozo2018
2020-07-21 at 22:20
Azért dolgozik, hogy egyáltalán ne kapjunk semmit.
Ahhoz képest?!
Királytigris
2020-07-21 at 21:18
Két kérdésem van a nagy Hozsanna közben:
1. Mi a helyzet az örökös kamatfizetéssel?
2. Kell e mások helyett fizetnünk, amikor ők nem tudnak?
Szabó László
2020-07-21 at 21:26
Ezekkel csak a torckais trollok szédítették itt a népet.
János
2020-07-21 at 20:58
Ami a hitelfelvételt illeti, ugyebár nem szorulunk rá ?!
Egyéb, kedvezőbb források után is lehet nézni szükség esetén, beruházásokkal kapcsolva
Torockó
2020-07-21 at 22:21
Gondolj bele. Ha felvesszük, ha nem vesszük fel, mindkét esetben fizetnünk kell. Akkor inkább vegyük fel. Ha a nemzeti oldal nyer 2022-ben, meg utána, akkor simán kigazdálkodjuk. Ha az országrontókat, csődbevivő ballibsiket választaná az elhülyített népség, akkor így is úgy is csőd jönne. Mivel ők mindent ellopnak. Tehát nem a hitelfelvételen múlik az ország jövője, hanem azon: tudják-e az emberek, hogy kik mire képesek, mindent tönkrevágnak (ballibsik), vagy mindent megjavítanak és sikeresek (nemzetiek).
János
2020-07-22 at 06:26
Miféle kölcsön az, amit nem veszek fel de nekem törlesztenem kell???
Tőlem vonják azt le, amit más költ el??????
Ez elég vicces lenne!!!!!
???
Benedek Károly
2020-07-21 at 22:24
Mi nem.
Az EU vezető országai, akik elbszták, igen.
Velünk fizettetik ki.
Poroszlai Róbert
2020-07-21 at 20:35
NA! KOMCSIK! most lehet nyivákolni, meg hazudozni!