Laura Codruţa Kövesi, az ember, „aki mindig elhozza a skalpokat”, az Európai Ügyészség első vezetője

Laura Codruța Kövesi, a román Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt vezetője lesz az első európai főügyésze a közös uniós ügyészségnek. Codruța Kövesiről – akinek karrierje eddig abból állt, hogy sorra véreztette ki az erdélyi magyar politikusokat koholt vádak alapján, aki mindig leszállítja a skalpokat, és aki októbertől Luxemburgban folytathatja megszokott munkáját – a Mandiner közölt összeállítást.

Alig egy hónapja derült ki, hogy az idén októberben felálló Európai Ügyészség – természetesen a jogállamiság jegyében – akár magyar cégek és magánszemélyei ellen is indíthat eljárást nemzetközi csalás vagy pénzmosás esetén. Annak ellenére, hogy Magyarország nem csatlakozott Hadházy új kedvenc pribékjeihez. Ez az új európai főügyész, Laura Codruța Kövesi a Euronewsnak adott interjújából derült ki. Hazánk mellett egyébként még Svédország, Dánia és Írország is elkerülte egyelőre a luxemburgi testület zaklatását; ők sem csatlakoztak az inkvizítori hivatalhoz, amelynek feje az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) vezette Bukarestben, amíg a román kormány nyomására 2018-ban le nem váltották.

Codruța Kövesi 2013-tól lett az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) feje, amellyel megkezdődött a korrupcióba fulladó román politika gyomlálása. A Mandiner összeállítása szerint 2014-ben tucatnyi polgármestert, öt parlamenti képviselőt, kettő volt minisztert és egy volt miniszterelnököt állítottak elő a Codruța Kövesi vezette DNA tevékenysége nyomán. A gőzhenger azonban nemcsak a politikai szereplőket érte el: az évek során több száz egykori, vagy még hivatalban lévő bírót és ügyészt állítottak bíróság elé, 90 százalékos elítélési aránnyal. 2015-ben 12 parlamenti képviselőt állított elő a DNA, köztük minisztereket is. Egy adat pedig tökéletesen érzékelteti a korrupció romániai helyzetét: 2015-ben a DNA által indított perekben összesen felölelt kenőpénz 431 millió eurót tett ki (ez 149 milliárd forintnak felel meg) – írja a lap.

Bár Romániában nem kétséges, hogy mélyen gyökerező a korrupciós háló, a súlyos elítélési ráta sokaknak szemet szúrt. Az ügyészasszonyt sokszor vádolták már meg politikai motivációval, egyesek szerint pedig a külföldi titkosszolgálatoknak dolgozik. Ezt többnyire Codruța Kövesi annyival hárította el, hogy a hatékonysága miatt támadják. Ez a hatékonyság azonban igencsak kétes természetű volt. A Mandiner beszámol összefoglalójában Victor Ponta volt miniszterelnök esetéről is, aki szintén a DNA karmai közé került, és vádat emeltek emelne korrupció miatt. Ponta szerint Codruța Kövesi teljesen szakszerűtlen ügyész, aki 10 évvel ezelőtti tények és téves helyzetek kitalálásával és elképzelésével próbál magának hírnevet kovácsolni. Victor Pontát végül felmentették a vádak alól.

Ezután a lap emlékeztet, hogy 2016. április 6-án Klaus Johannis államfő aláírta Codruța Kövesi második hároméves mandátumáról szóló kinevezését – ezt Codruța Kövesi már nem tölthette ki. Az első, nagy port kavart botrány egy hangfelvétel kiszivárogtatása volt 2017-ben, amelyhez kapcsolódóan hét ügyész kérte az áthelyezését a DNA-tól, megtörve ezzel a Codruța Kövesi-éra lendületét. A hangfelvételeken Codruța Kövesi élesen bírálta beosztottjait, és arról beszélt, hogy a DNA már öt hete nem zárt le egyetlen ügyet sem, a vádemelések száma az előző évinek a felére csökkent, miközben a DNA forrásai bővültek. Codruța Kövesi úgy vélte, hogy az ügyészek egy része elkényelmesedett vagy megijedt.

Aki nem akar dolgozni, elmehet

– summázta mondandóját a DNA feje. A felvételeket nyilvánosságra hozó Romania TV szerint Codruța Kövesi túllépte a hatáskörét, amikor arról beszélt beosztottjainak, hogy jó lenne eljutni a miniszterelnökig, vagy hogy szükség volna egy miniszter lebuktatására ahhoz, hogy a DNA nyilvános ellenzői ne „másszanak rá” a vádhatóságra. Bár a felvételeket megvágták, azokon Codruța Kövesi hangja hallható és a lényegen nem változtatott. A DNA munkája ekkor régen a számok bűvöletébe esett. Több száz, olykor ezres nagyságrendű volt a vádlottak padsora, az ügyek egy része pedig nagyon gyenge lábakon állt. Ezzel megkezdődött a harc a Codruța Kövesi leváltására pályázó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a DNA között.

Miután ismertté váltak a DNA unortodox módszerei – az ügyészek több esetben követtek el törvénytelenséget nyomozás során: tanúkra nyomást gyakoroltak, valamint bizonyítékokat hamisítottak –, a kör lassan bezárult. A PSD igazságügyi minisztere 2018 februárjában javasolta, hogy váltsák le Codruța Kövesit, mert az alkalmatlan a tisztség betöltésére. Johannis ennek nem akart eleget tenni, ezért az Alkotmánybírósághoz került az ügy, amely döntött: Codruța Kövesit le kell váltani. Azonban, mint látjuk, felfelé sikerült buknia.

Romániában bukott, irány Luxemburg

A DNA volt vezetőjének azonban a leváltás után sem volt nyugodt élete: Codruța Kövesi ellen az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló speciális ügyészség (SIIJ) hivatali visszaélés, megvesztegetés elfogadása és hamis tanúzás gyanújával indított bűnvádi eljárást 2019 februárjában egy korrupcióváddal bíróság elé állított volt parlamenti képviselő és médiamágnás feljelentése alapján. Természetesen még ez év áprilisában feloldották a Codruța Kövesi ellen elrendelt hatósági felügyeletet, ezzel lehetőséget adva neki az utazásra és az Európai Ügyészség vezető tisztségének betöltésére. Innentől nem volt kérdés: Codruța Kövesi puhára esett. Ennek megfelelően júniusban a romániai Legfelsőbb Bíróság kimondta ártatlanságát. Codruța Kövesi ekkor már bekerült az első három jelölt közé, akik az újonnan létrehozandó európai főügyészi tisztségre pályáztak. 2019 októberében az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is jóváhagyta a kinevezését, Codruța Kövesi mandátuma ezzel hét évig fog tartani az Európai Ügyészség élén.

Codruța Kövesi a határon túli magyarok ellen

A Mandiner összeállításában helyet kapott Codruța Kövesi magyarellenes tevékenysége is. A „csendes, szerény főügyész, aki hozza a skalpokat”, és aki „Kelet-Európában egyedülálló korrupció-ellenes hadjáratot vezet”, ugyanis előszeretettel véreztette ki pályafutása alatt – többségében alaptalanul – az erdélyi magyar politikai elitet:

1. Jogerősen két év felfüggesztett börtönre ítélték Horváth Annát, Kolozsvár volt alpolgármesterét befolyással való üzérkedésért. Horváthot a pénzmosás vádja alól felmentették. Mielőtt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében nyomozást indított Horváth ellen, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nemzetbiztonsági okokra hivatkozva több hónapon át megfigyelte, és egy kávéházi beszélgetésének a hangfelvétele alapján jártak el ellene. Az Alkotmánybíróság azonban korábban kimondta, hogy a bíróságok nem vehetik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek titkosszolgálati megfigyeléseken, lehallgatásokon alapulnak, Horváth Anna esetében azonban ezt nem vették figyelembe – írja a Maszol.ro. Az utolsó tárgyaláson a védelem szerint ráadásul az ügyészség olyan titkosszolgálati lehallgatásra alapozta a vádat, amelyet manipuláltak és hibásan fordítottak le románra. Horváth Anna továbbra is kiáll ártatlansága mellett. A politikus két évig nem tölthet be választott vagy kinevezett köztisztséget, az ügy 2016-től 2019-ig tartott.
2. A DNA vádjai alól első fokon felmentették Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármestert és Szőke Domokos alpolgármestert is. A felmentés alapján a vádhatóság olyan gyanúsításokat szivárogtatott ki internetes portáloknak, amelyek kapcsán vizsgálatokat folytattak. A feljelentésekre alapozott gyanúsítások egy részét a vádirat összeállításakor már alaptalannak nyilvánították, és a vizsgálatokat megszüntették a csíkszeredai vezetés ellen. A csíkszeredai polgármestert és alpolgármestert 2015-ben vették őrizetbe, az ügy 2019-ig húzódott.
3. 2019-ben bűncselekmény hiányában beszüntette a bűnvádi eljárást a DNA Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ellen is. A DNA ügyészei 2016 februárjában, hajnalban „lepték meg” a polgármestert, akit álarcos csendőrök kíséretében, elsötétített kisbuszban Bukarestbe szállították kihallgatásra, majd felfüggesztették hivatalából. A Maszol.ro gyűjtése alapján 1232 napig tartott az Antal Árpád ellen zajló eljárás, 60 napig nem gyakorolhatta polgármesteri tisztségét, ez idő alatt 19 alkalommal kellett jelentkeznie a DNA-nál és 118 alkalommal a Kovászna megyei rendőrségnél. Az ügyet idén 2019 júliusában egyetlen mondat indoklással, vádemelés nélkül zárta le az ügyészség. Az ügy 2016-től 2019-ig tartott.
4. A DNA 2015 májusában hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolta meg Mezei Jánost, gyergyószentmiklósi polgármestert. 2019-ben, négy és fél év pereskedés és egy elsőfokú felmentő ítélet után a Marosvásárhelyi Táblabíróság visszaküldte első fokra Mezei János volt gyergyószentmiklósi polgármester korrupciós perét, újrakezdve ezzel az egész huzavonát. A Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben kétszer is polgármesterré választott Mezei János 30 napot előzetes letartóztatásban, 60 napot házi őrizetben töltött, másfél évig eltiltották a hivatali teendők gyakorlásától. Ügye 2015 óta tart.
5. 2019-ben a Bukaresti Törvényszék első fokon felmentette a korrupciós vádak alól Nagy Péter Tamás volt mezőgazdasági államtitkárt is. Nagy Péter Tamás 2014 márciusa és decembere között töltött be államtitkári tisztséget a Ponta-kormány mezőgazdasági minisztériumában, majd a DNA 2015. január 9-én letartóztatta, és vagyonát zárolta. A DNA által összeállított vádirat összes pontja megdőlt, annak összes vádlottját felmentve a vádak alól. Az ügy 2015-től 2019-ig tartott.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Bogdan Cristel