Az atomfegyverektől mentes világ megteremtéséért való kiállásra kérte a japán kormányt Nagaszaki polgármestere vasárnap, a várost sújtó amerikai atomtámadás 75. évfordulóján.
Taue Tomihisza felszólította a kormányt, hogy írja alá és bocsássa ratifikálásra az atomfegyverkészletek betiltására vonatkozó, 2017-ben elfogadott ENSZ-egyezményt, amely még nem lépett hatályba.
Mint ahogyan addig nem féltünk az új koronavírustól, amíg el nem kezdett terjedni a közvetlen környezetünkben, az emberiség az atomfegyverek jelentette fenyegetésnek sincs a tudatában, mielőtt ismét bevetik őket, de akkor visszavonhatatlan bajban fogjuk találni magunkat
– mondta a polgármester Nagaszaki békeparkjában mondott beszédében. Abe Sinzó kormányfő viszont az emlékezőkhöz – közöttük ott voltak túlélők és az áldozatok családtagjai is – szólva nem tett említést az atomfegyver-tilalmi szerződésről. Kazuo Ishiguro brit regényíró, aki Nagaszakiban született kilenc évvel az atomtámadás után, üzenetében azt kérte, hogy “ne feledjük el, mennyire sérülékeny maradt a civilizációnk”, és kiemelte az “emberi élet mindenek feletti értékét”. António Guterres ENSZ-főtitkár figyelmeztetett, hogy “veszélyben van a nukleáris leszerelésben elért történelmi előrehaladás, miután az atomfegyverek jelentette veszélyt csökkentő, illetve ezen fegyverek felszámolására hivatott eszközök és egyezmények hálózata szétmállóban van”.
Ezt az aggasztó tendenciát vissza kell fordítani
– szögezte le. A hetven ország képviselői jelenlétében tartott megemlékezésen, amelyen Abe Sinzó szinte szó szerint a három nappal korábban Hirosimában elmondott beszédét ismételte meg, kijelentette, hogy a kormány továbbra is elkötelezett az atomfegyvermentes világ mellett. A nap folyamán tartott sajtóértekezletén azonban a kormányfő közölte, hogy Japán, mint az Egyesült Államok szövetségese, nem csatlakozik a 2017-es ENSZ-egyezményhez, bár “ugyanaz a célja”.
1945. augusztus 6-án Hirosimát, három nappal később Nagaszakit érte atomtámadás. A szörnyű pusztítás nyomán Japán megadta magát: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.
Forrás: MTI
Királytigris
2020-08-09 at 19:34
Japán atomtámadása az új fegyver kipróbálása volt lakott település ellen. A hirosimai uránbomba volt, a nagaszakiai pedig plutónium bomba volt. Ez is a fegyverkísérletet bizonyítja, mert mindkét fajtát ki kellett próbálni, hogy mekkora pusztító erővel bír.
Embertelen cselekedet volt, ugyanis Japánt úgyis térdre lehetett volna kényszeríteni, ha a japán szigeteket blokád alá veszik. Ráadásul Sztálin kizavarta a japánokat Mandzsúriából. Nyersanyag híján kapituláltak volna.
benzoli
2020-08-09 at 16:40
Hala nekunk magyaroknak az Amerikaiak csinalhattak atombombat. Az eredeti terv szerint a Nemeteknek szantak. Ez lett volna a Zsido bosszu a Holokausztert. Mivel nem keszult el idore, a Nemetek helyett a Japanok kaptak az atomot. Mint ismeretes 1939-ben 3 Magyar Zsido “atomtudos” Ejnstejn kozvetitesevel levelet irt az aktualis Amerikai elnoknek. Amelyben ecseteltek a Nemet hadiipar tomegpusztito fegyvereinek a terveit. Atombomba es a nagy hatotavolsagu raketak, amelyek Amerikat is elerhetik. Akkor meg Amerika nem allt haboruban Nemetorszaggal. Joval a II.-ik vilaghaboru utan kiderult, hogy a III.-ik Birodalom erosen lemaradt a fegyverkezesben. A Nemet tudosoknak osszesen 2 mikro atombombat sikerult legyartaniuk. Ezeket 1944 vegen es 1945 elejen robbantottak fel. Vegul Sztalin bacsi jart a legjobban. Ingyen megkapta az atomtitkot az Amerikaban dolgozo Zsido atomtudosoktol.
ViAM
2020-08-09 at 12:37
A 2017-es ENSZ egyezmény sem lép hatályba soha.
Királytigris
2020-08-09 at 12:02
Éppen ellenkezőleg, pont a nukleáris elrettentés akadályozza meg a háborút!
Akkor amikor Hirosimát és Nagaszakit megbombázta az USA, nem kellett tartania a válaszcsapástól, tehát “bátran” megtehette. Ma ezt csak a nukleáris fegyverrel nem rendelkezőkkel teheti meg, csak azokat meri b…gatni. Más szóval, mára az atommonopólium megszűnt.