A Néprajzi Múzeum az utóbbi másfél évszázadban saját önálló épülettel nem tudta megmutatni valódi értékeit, nem tudta közvetíteni azokat az ismereteket, élményeket és tudást, amit a környezete, a társadalom, vagy akár a turizmus elvárt és megérdemelt volna – fogalmazott az épülő új Néprajzi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón Kemecsi Lajos, főigazgató, aki hozzátette, nagyon komoly, nagyon fontos üzenetként és szimbólumként élik meg, hogy 2022 tavaszán szinte napra pontosan a Néprajzi Múzeum alapításának százötven évvel ezelőtti időpontjával megnyílhat az épület. Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa ugyanott elmondta, a néprajzi múzeumok terén Európa legkorszerűbb intézménye lesz az új budapesti, amely rögtön a világ legnagyobb és legjobb hasonló intézményeinek társaságába fog bekerülni.
Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa a csütörtöki sajtótájékoztatón arról beszélt, meghatározó állomásához érkezett az új Néprajzi Múzeum építése, amelynek százötven éves történetében még soha nem volt önálló épülete. Felidézte, a Néprajzi Múzeum elődje legelőször a Városligetben mutatkozott be a Millenniumi Kiállítás idején, 1896-ban egy néprajzi falu formájában, ezért is jelenthető ki, hogy a múzeum hazatért, otthon van a Városligetben. A miniszteri biztos kitért arra, maga az épület már befejezése előtt világkarriert futott be, hiszen tervei 2018-ban a legjobb középület díját és a legjobb építész díját is elnyerték az egyik legrangosabb ingatlanszakmai versenyen. Mint hangsúlyozta,
valóban Budapest és az egész ország számára egy emblematikus épület és intézmény lesz.
Az eseményről kiadott sajtóközlemény szerint az új Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye lesz, mely a Városligeti fasor a parkhoz csatlakozó végében épül meg. A terület az Andrássy út megépítése előtt hagyományosan a Liget kapujaként szolgált, s a múzeum elkészültével ismét a park egyik fontos bejárata lesz. A múzeum munkálatainak 2017-es kezdetéig itt rendkívül méltatlan és környezetkárosító módon egy több mint ezer autót befogadó, részben lebetonozott, illetve kockakővel burkolt parkoló volt, amely immáron a múlté, az elkészült intézményt megújult zöldfelület és egy hangulatos promenád fogja körülölelni.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Rögtön Európa élvonalához zárkózik fel az új múzeum
Baán László elmondta, a néprajzi múzeumok terén Európa legkorszerűbb intézménye lesz a tervek szerint 2022-ben megnyíló múzeum, amely rögtön a világ legnagyobb és legjobb hasonló intézményeinek társaságába fog bekerülni. Úgy fogalmazott,
az eddigi, tulajdonképpen otthontalan Néprajzi Múzeum nem egyszerűen egyet-kettőt lép előre, hanem rögtön Európa, sőt a világ élvonalába érkezik.
Nem tolakodó, nem dominálja a teret
A miniszteri biztos arról is beszélt, az épület egy nagyvonalú gondolat konzekvens végigvitele. A koncepció szerint két domboldal találkozik a Liget kapujaként, az épületnek ugyanakkor hetven százaléka a térszint alá kerül, így a kiállítóterek nem foglalnak el teret a Ligetből. Hozzátette, az épület homorú tetején parkosított zöldfelület kerül kialakításra, amely bejárható lesz a látogatók számára.
Nagyszerű panoráma tárul majd a Városligetbe látogatók elé, ugyanakkor nem tolakodó, nem dominálja a teret, hanem a nagy tömegével a föld alatt létezik, ahova szintén lemehetünk azzal az ívvel, azzal a lágy eséssel, ami egy nagyon tiszta forma
– mondta Baán László, hozzátéve,
az épülő Magyar Zene Házával együtt egy olyan különleges kortárs épületegyüttes jön létre, amely új vonzereje, új nevezetessége lesz a fővárosnak.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A Liget Budapest Projektben a múzeum tervezésére meghívásos, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint a Pritzker-díjas Zaha Hadid és Rem Kolhaas, a Bernard Tschumi Architects és a Björke Ingels Group. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével egy magyar terv, a NAPUR Architect pályaműve lett a győztes. A földszinten az épület két, dombszerűen emelkedő épületrészre válik szét, amelyek között az ’56-os emlékmű és a körülötte lévő hatalmas tér helyezkedik el, amelyek közvetlenül kapcsolatban vannak az épület belső tereivel. A múzeum két íves szárnya a közösségi és múzeumszakmai funkciók mentén válik szét. A közösségi funkciók közé sorolható a rendezvényterem, a múzeumpedagógiai terek (workshop, gyermek- és ifjúsági kiállítás), a látogatóközpont, a múzeumi bolt és az étterem. A múzeumszakmai funkciók alapvetően a múzeum belső, tudományos-szakmai működésével függenek össze, így itt a könyvtár, az archívum, az irodák és a műtárgy kezelés kap helyet. A tetőt borító, szabadon bejárható, parkosított zöldfelület közösségi térként várja a Városliget látogatóit, izgalmas panorámát nyújtva a parkra. A térszín alatti szinten kapnak helyet a világszínvonalú kiállítóterek, ahol a Kossuth téri bemutatóhelyhez képest több mint háromszor nagyobb, összességében csaknem hétezer négyzetméteres alapterület áll majd rendelkezésre a kiállítások megrendezésére.
Végre egy boldog múzeumigazgató
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója a sajtótájékoztatón elöljáróban úgy fogalmazott,
Önök előtt most egy igen elégedett és boldog múzeum főigazgató áll, ugyanis egy olyan helyzetben nyílik lehetőségem beszélni az új Néprajzi Múzeumról, ami nem adatott meg az intézmény korábbi vezetői számára, pedig százötven éve működik.
Mint kifejtette, a Néprajzi Múzeum az utóbbi másfél évszázadban saját önálló épülettel nem tudta megmutatni valódi értékeit, nem tudta közvetíteni azokat az ismereteket, élményeket és tudást, amelyeket a környezete, a társadalom, vagy akár a turizmus elvárt volna és megérdemelt volna.
Ezt az adósságot sikerült százötven év után leróni ezzel a fantasztikus épülettel
– hangsúlyozta Kemecsi Lajos.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Fontos szimbólum, hogy százötven év után méltó helyére kerülhet a múzeum
Az igazgató elmondta, a tervezéskor figyelembe vették a Néprajzi Múzeum összes igényét, a szakmai funkciók különböző paramétereit, ennek révén a Múzeum a korábbinál több mint háromszor nagyobb alapterületen lesz képes kiállítások révén ismereteket és az anyagot megmutatni, a gyűjteményünknek a sokszorosa válik fizikailag is megismerhetővé. Kemecsi Lajos elmondta, az épületben többek között helyet kap egy ifjúsági kiállítótér csaknem ezer négyzetméteren, továbbá rendezvényterek, kutatóhelyiségek, olvasótermek, és egy külön moziterem is, ahol a gazdag néprajzi filmgyűjtemény darabjait is be tudják mutatni. Az igazgató kiemelte,
ez egy rendkívül demokratikus, átjárható, nyitott épület, amelyen úgy lehet majd átsétálni, hogy élményszerűen megtapasztalhatjuk a Néprajzi Múzeum tudását.
Kemecsi Lajos hangsúlyozta,
nagyon komoly, nagyon fontos üzenetként és szimbólumként éljük meg azt, hogy 2022 tavaszán szinte napra pontosan a Néprajzi Múzeum alapításának százötven évvel ezelőtti időpontjával megnyílhat ez az épület.
A Néprajzi Múzeum 2022 tavaszára elkészülő új, nagy állandó kiállítása az intézmény százötven éves, gazdag, sokrétű gyűjteményére épül. A kiállítás moduláris szerkezetű, kilenc részből áll, amelyben az egyes témák önálló egységeket alkotnak, ugyanakkor egymáshoz is sok szálon kapcsolódnak. A háromezer tárgyat felvonultató kiállítás értelmező módon együtt mutatja be a Néprajzi Múzeum kiemelkedően gazdag magyar és nemzetközi anyagának legjavát, és ami a legfontosabb: lebilincselő és látványos történeteket mesél majd tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, a gyűjtők és a múzeum kapcsolatairól. Akárcsak a nagy állandó kiállítás, szintén az épület kiállítószintjén, a térszint alatt kap majd helyet a múzeum impozáns látványraktára, a Kerámiatér. Több szempontból is ez lesz a megújult Néprajzi Múzeum kapuja, egy nyitott gyűjtemény-tér, amely bepillantást enged a fantasztikus gyűjtemények mennyiségi dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet múzeumi tárgyakon keresztül talán más megvilágításban szemlélhet a látogató.
Forrás/fotó/videó: PestiSrácok.hu; vezetőkép:Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS