A helyi sajtó beszámolói szerint a hétvégi parlamenti választások eredményét elutasító, több ezer demonstráló autókat gyújtott fel, majd közülük sok átmászott a parlamentet övező kerítésen és behatolt az épületbe. A rendőrség vízágyúkkal, könnygázzal próbálta megállítani őket, ám sikertelenül. Az összecsapásokban legalább százan megsérültek.
Kormányzati épületeket ostromoltak meg tüntetők kedden hajnalban Kirgizisztán fővárosában. Benyomultak a kabinet, valamint a parlament irodáiba, az elnöki palotába. Hívei kiszabadították a korrupció miatt tizenegy évnyi börtönbüntetésre ítélt volt elnököt, Almazbek Atambajevet. Atambajevet az állambiztonsági hivatal épületéből szabadították ki, de nemcsak őt, hanem több más volt vezető tisztségviselőt is. Hogy ezt miért tették, egyelőre nem szerepel a híradásokban.
A tüntetés még hétfőn reggel kezdődött Biskek főterén a parlamentbe bekerülési küszöböt a hétvégi választáson átlépni nem tudó, legalább tíz párt és híveik részvételével. Állításuk szerint a hatóságok a választási kampány során hatalmukkal visszaéltek és szavazatokat vásároltak. Tizenkét párt vezetője ezért levélben szólította fel a kirgiz központi választási bizottságot a voksolás érvénytelenítésére és új választás kiírására. A választáson a legtöbb szavazatot kapó – huszonöt százalékos aránnyal győztesnek hirdetett – Egység (Birimdik) nevű szocialista párt elnöke Adilet Szultanalijev időközben Twitter-oldalán bejelentette:
A Birimdik kész részt venni a megismételt választásokon a Zsogorku Kenesbe (parlament), amennyiben meghirdetnek ilyet. A Birimdik ugyanerre szólítja fel azon pártokat is, amelyeknek sikerült a hétszázalékos parlamenti küszöböt átlépniük.
Vasárnap a választásra jogosult három és fél millió kirgizisztáni állampolgár ötvenhat százaléka járult az urnák elé. Az 1991-ben függetlenné vált, hat és fél millió lakosú Kirgizisztánban az első két, szabadon választott elnöknek tömeges tiltakozó megmozdulások hatására kellett távoznia a hatalomból. Az első “békés” kormányváltásra 2017-ig kellett várni, amikor a jelenlegi elnök, a 2023-ig hivatalban lévő Szooronbaj Dzsejenbekov váltotta Atambajevet.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko
Kristóf
2020-10-06 at 14:06
Erről szól a demokrácia. Akadálytalan idegen befolyás a színjáték mögött.
Lárifári
2020-10-06 at 11:18
18 bejegyzett pártból 16 indult, abból 4 jutott be.
Birimdik 24,5%
Mekenim Kirgizisztán 23,88%
Kirgizisztán-Párt 8,76%
Butun Kirgizisztán 7,13%
Nemzetközi megfigyelők szerint sok volt a szavazatvásárlás, aktivistákat félemlítettek, vertek meg.
Az utcán a szavazók névsorával beépített emberek ígértek pénzt szavazóknak, akik úgy kapták meg a pénzt, hogy mobilukkal a szavazófülkében lefényképezték a szavazócédulát, ezzel bizonyítva, hogy a kijelölt helyre húzták az x-et. Videófelvételek találhatók róla a neten.
Azóta a tüntetők elfoglalták a parlamentet, kormányhivatalt és a választási bizottság érvénytelenítette a választások eredményét.
Naprózsa
2020-10-06 at 10:26
Ha 25%-kal nyerni lehetett, akkor ott nagy tere nem volt az elcsalásnak. Viszont ott mindenki egyszemélyes pártot alakít? Merthogy 75% éppen megugorja a 7%-os küszöböt és még a meg nem ugró pártok is hisztiznek? Mégis hány párt elég egy 6,5 milliós országnak?
Kristóf
2020-10-06 at 09:32
Oroszország bekerítése következő felvonás. Egy újabb helyről derül ki, hogy nincs ott demokrácia, ahol egyébként szerencsére sohasem volt. Soft power, néhány ezres azaz elhanyagolható demonstráló, nagy felfordulás LÁTSZATA.
Az USA-béli néger náci szabad garázdálkodás és mesterséges polgárháború után világos, hogy a nagytestvér egy kőkemény diktatúra EU-birodalomban képzeli el a trónját a következő évtizedekre, melyhez az erőforrásokat Oroszországból kívánja elszippantani.