A Marosvásárhelyi Ítélőtábla nem döntött érdemben arról, hogy az úzvölgyi katonatemető Csíkszentmárton községhez tartozik, mindössze annyit állapított meg, hogy ennek tulajdonjogát nem a csíkszentmártoni község önkormányzatának határozata, hanem a hatályos 2010-es kormányhatározat szabályozza – írja a Szekelyhon.ro erdélyi hírportál.
A portál annak az október eleji ítéletnek az indoklását ismertette, amellyel az ítélőtábla jogerősen elutasította a Bákó megyei dormánfalvi községnek a fellebbezését a csíkszentmártoni község azon önkormányzati határozata ellen, amely kimondta, hogy a katonatemető, vagyis a vitatott 15 ezer négyzetméteres terület a székelyföldi településhez tartozik. A romániai bírósági portálokon október elején közzé tett pársoros ítéletnek a részletei akkor nem derültek ki, így az érintett székelyföldi önkormányzati vezetők úgy értelmezték, hogy a bíróság megerősítette a katonatemető Csíkszentmártonhoz tartozását. A Szekelyhon.ro portál szerint azonban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla óvatos volt, és mindössze annyit állapított meg, hogy a csíki község önkormányzati határozatának nincs jogi következménye a terület tulajdonjogát illetően, ugyanis azt a szóban forgó 2010/299-es kormányhatározat szabályozza. Ez megerősítette a 2007-es csíkszentmártoni önkormányzati határozatot, amely a székelyföldi település közvagyonaként tüntette fel az úzvölgyi katonatemetőt és a közelében álló, használaton kívüli kaszárnyasort. A portál szerint az ítélőtábla így érdemben nem mérlegelte, hogy kihez tartozik a terület, hanem kimondta: közigazgatási bírósági eljárás csak a kormányhatározat ellen indítható. A portál szerint ezzel nyitva hagyta a tulajdonjog kérdését, megteremtve a lehetőséget egy újabb közigazgatási bírósági eljárásnak.
Dormánfalva önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amit korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kátai Edit
Királytigris
2020-11-05 at 11:42
zolatiguszti!
Akkor meg építhetjük a kerítést a román határra is!
zolatiguszti
2020-11-05 at 11:29
Nyugalom ha Trump bukik az Oláh nyugalomnak is vége lesz.Mennek a felforgatók oda is. Minden rosszban van valami jó is…
Hesslerezredes
2020-11-05 at 11:10
Kedves “Tankom”! Önnek totálisan igaza van.
Annyi kiegészítéssel, hogy 1526. aug. 29. után azért is buktuk a történetet, mert utána 1541-ig hadházyt nem csinált az akkori uralkodó osztály 15 évig, miközben még nem volt török megszállás!!!!
Tudja, ha valaki eleve úgy áll a dolgokhoz, mint Nyuszika Micimackóhoz, amikor megy hozzá elkérni a fűnyírót (nem mondom el az alapviccet újra), akkor annak hátvágánygázzal harangoznak – mint most nekünk is már hosszú évtizedek óta!
Királytigris
2020-11-05 at 11:05
Ezredes uram!
Románia határát nem a románok, nem a magyarok, hanem a nagyhatalmak határozták, és határozzák meg a jövőben is. 1526 augusztus 29.-én buktuk a partit. Azóta csak sodródunk.
Tudja, szart ér a harag hatalom nélkül.
Hesslerezredes
2020-11-05 at 10:42
Ha gyávák vagyunk felmondani Romániával szemben a “””békék”””” területi rendelkezéseit és kérni nemzetközi bíróság/ok és más fórumok előtt azok újratárgyalását, revízióját, akkor nekünk kuss!