Révész Máriusz közösségi oldalán osztotta meg azt a Magyar Nemzetben megjelent cikkét, amelyben reagált Varju László nemrégiben tett kijelentésére, miszerint 2006-ban az ő kormányzásuk alatt szabadon lehetett tüntetni és sztrájkolni, de erre ma már nincs lehetőség. Mint ismert, a Fideszes képviselőt a magyar forradalom ötvenéves évfordulóján Gyurcsány rendőrei véresre verték, olyan súlyosan bántalmazták, hogy még az eszméletét is elvesztette. Emlékezhetünk, hogy a képviselő mellett való kiállás helyett az akkori ellenzéki politikusok, Kuncze Gáborral az élen még gúnyt is űztek a bántalmazott politikusból, utóbbi odáig merészkedett, hogy „viccesen” Révész Mártíriusznak nevezte egy felszólalásában. Varju László kijelentései ékes bizonyítékai annak, hogy az ellenzéki politikusok még tizennégy év távlatából sem tudják feldolgozni saját bűneiket és továbbra is egy párhuzamos valóságban élnek.
A cikk két fiatal lány, Csáky Lívia és Garamszegi Laura történetével kezdődik, akik kíváncsiságból elmentek egy barátjukkal a belvárosba, majd nem sokkal ezután az életük egy horrorfilmmé változott. Révész Máriusz a parlament honlapján megtalálható 2006-os eseményeket vizsgáló bizottsági meghallgatásuk jegyzőkönyvéből vett részletekkel érzékelteti az akkori állapotokat. A leírás hosszan ecseteli, hogy a súlyos fizikai bántalmazás után az ártatlan fiataloknak milyen megalázó tortúrán kellett keresztülmenniük. A képviselő azt írta, azért idézte részletesen a lányok vallomását a brutális rendőri erőszakról, mert ezekből derül ki, hogy ezekben a napokban a demokratikus jogrendszer összeomlott Magyarországon. A törvény előírása ellenére a rendőrök azonosító nélkül, brutálisan jártak el. Az utcákon levő térfigyelő kamerák felvételei sosem kerültek elő, megsemmisítették őket. Megszűnt a fékek és ellensúlyok rendszere, hiszen az őket kontrolláló ügyészség és a bíróság sem tartotta be a törvényeket.
Az ügyészség a legelemibb szabályok betartása nélkül kezdeményezte az előzetes letartóztatásokat, és az elsőfokú bíróság statáriális eljárással, ahol a vádlottak és a védőik meg sem szólalhattak, előzetesbe is helyezte őket. A helyzet drámaiságát jól mutatja, hogy másodfokon száznegyvenkét határozatból százharminchetet a bizonyítékok teljes vagy részleges hiánya miatt hatályon kívül helyeztek, kilencvenhét százalékban változtatták meg az elsőfokú ítéletet. A képviselő hangsúlyozta, hogy olyan tizennyolc év körüli, tanuló lányokról szólt a történet, akiknek soha semmilyen összeütközése nem volt a törvénnyel, testsúlyuk alig érte el az ötven kilót. Révész Máriusz ezután rátért a DK-s politikus kijelentéseire, és egy gondolatkísérletre invitálta képviselőtársát:
Varju László, a DK képviselője nemrég azt állította, hogy 2006-ban a Gyurcsány-kormány idején szabadon lehetett tüntetni és sztrájkolni, de erre ma már nincs lehetőség. De ezek a lányok még csak nem is tüntetni mentek! Mit szólt volna Varju képviselő úr, ha az ő lányaival történt volna mindez? Mit szólt volna, ha az ő gyerekeit verik össze az utcán? Mit szólt volna, ha a gyerekének hat napig nem engedik az alvadt vért lemosni a fejéről? Mit szólt volna, ha a lányát, miután összepisilte magát a veréstől, éjszakára ilyen állapotban bezárják egy hideg börtöncellába? Mit szólt volna, ha az ügyészség minden vizsgálat nélkül előzetes letartóztatást javasol a gyermekeinek, amit a bíróság első fokon, tárgyalás nélkül jóváhagy? Mit szólt volna, ha a börtönben meztelenül guggoltatták volna a lányát, és időnként a fegyőrök megrugdosták volna a bokáját? Mit szólt volna, ha a szabadulás után még nyolc hónapig folyt volna a gyermekei ellen az eljárás, és csak utána állapították volna meg, hogy tévedtek?
A képviselő szerint a legszörnyűbb ebben a Varju-nyilatkozatban az, hogy semmilyen megbánást, semmilyen lelkiismeret-furdalást a mai napig nem érez az eseményekkel kapcsolatban. Sem ő, sem a DK nem gondolja azt, hogy bocsánatot kellene kérni azoktól, akikkel úgy bántak el, mint Líviával s Laurával, nem gondolják, hogy bocsánatot kellene kérni azoktól, akiket összevertek, akiknek eltörték a csontjait vagy kilőtték a szemét. Azt gondolják és azt állítják, hogy akkoriban békésen és szabadon lehetett tüntetni.
Révész Máriusz szerint mára a legelfogultabb Fidesz-gyűlölők sem merik állítani, hogy ma a polgári kormányzás alatt ilyen jogsértések előfordulhatnak. Ahogy írta, a rendőrség már sokkal-sokkal profibb, körültekintőbb, ennek köszönhetően jelentősen emelkedett a társadalmi presztízse is. Az ellenzék szerint ma azért van veszélyben a demokrácia, mert pénzbüntetésre ítélnek valakit, aki összefestékezi a köztársasági elnök hivatalát, vagy mert eljárás indul Fekete-Győr András ellen, aki füstbombával dobálta a rendőröket.
Azt hiszem, Csáky Lívia és Garamszegi Laura és még sokan mások szívesen vállalták volna ezt az „antidemokratikus” eljárást ahelyett, amit át kellett élniük.
– zárta gondolatait Révész Máriusz.
Forrás: Facebook, Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS