Lapértesülések szerint hétfőn délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében. Az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói korábban megállapodásra jutottak az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről, a tervezet szerint, ha az Európai Bizottság (EB) a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. Orbán Viktor levelet írt ezért Németországnak arról, hogyha a jogállamisági felvételekhez kötik az uniós költségvetést, akkor Magyarország élni fog a vétójogával.
A Portfólió a témában hétfőn megjelent cikkében kiemelte, hogy ez még nem a hivatalos, formális jogi vétó, ám az is bekövetkezhet napokon belül a két rendelet ügyében. Mint ismert, a német soros elnökség politikai állásfoglalást kér a tagállamoktól, hogy azok nyilatkozzanak, a három érintett jogszabályban mi a politikai álláspontjuk. Ezen az eseményen a magyar kormány a hétéves keretköltségvetést és a helyreállítási alaphoz szükséges rendeletet is megvétózza.
A gazdasági portál megemlítette: ha ez nem csak pletyka és valóban meglépi ezt a magyar kormány, akkor rögtön hatalmas nyomásgyakorlás indulhat hazánk és Lengyelország irányába, hogy engedjenek álláspontjukból, ugyanakkor várhatóan egyezkedés is kezdődik, hogy legyen egy mindenki számára elfogadható jogállamisági feltételrendszer. Az sem kizárt, hogy a helyreállítási alapról kormányközi alapon megegyezik a többi tagállam, és abból kimarad Magyarország.
Inkább lemondunk tizenhatmilliárd eurónyi helyreállítási forrásról, csak ne vonatkozzon ránk a szigorú jogállamisági feltételrendszer
– kommentálta a lap az esetleges döntést.
Amennyiben a magyar kormány meglépi ezt, úgy minden esély megvan arra, hogy az egész uniós költségvetési döntéshozatal megáll. Orbán Viktor levelet is írt az EU soros elnöki tisztét ellátó Németországnak arról, hogyha a jogállamisági felvételekhez kötik az uniós költségvetést, akkor Magyarország élni fog a vétójogával. Mint ismert, az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az EP tárgyalói megállapodásra jutottak az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről, a tervezet szerint, ha az Európai Bizottság (EB) a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. A szankciókról, így az uniós források esetleges felfüggesztéséről pedig a tanács döntene minősített többséggel, tehát Lengyelország és Magyarország nem tudna vétót emelni.
A lengyelek is vétóznak
A magyarokhoz hasonlóan valószínűleg Varsó is vétózni fog a jogállamisági követelmények miatt. A lengyel kormányfő szerint elfogadhatatlan az úgynevezett jogállamisághoz kötött feltételrendszer önkényes alkalmazása Brüsszel részéről.
Forrás: Portfolio.hu/Mandiner/Index; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Facebook
Twitter
YouTube
RSS