Menekülnek az örmények Karabahból

Úgy tűnik, hogy szinte az összes örmény lakos elhagyja Hegyi-Karabah minden olyan területét, amely nem marad az örmények ellenőrzése alatt. Minden mozdítható holmijukat teherautóra rakják, sokan a házaikat is felgyújtják, és amit lehet, tönkretesznek. Nem egy temetőből még a sírokat is kiássák. Ugyanakkor egyes helyeken otthagyták a fegyvereiket, a muníciójukat, sőt néha a harckocsijaikat is. Mindezt az orosz békefenntartók szigorú felügyelete mellett teszik. Úgy tűnik, hogy az örmények, de legalábbis a helyi örmény lakosság úgy ítéli meg, hogy soha nem térhet vissza ezekre a területekre. Ilyen a háború és ilyen a béke, ami ebben az esetben is csak fegyverszünet persze.

Erdélyi E. Péter írása

A november 10-én életbe lépett fegyverszünet, amelyet Moszkva közvetítésével kötött Baku és Jereván lehetővé teszi, hogy az örmény lakosság önként és szabadon elhagyhassa azokat a településeket, amelyeket Örményországnak át kell adnia Azerbajdzsánnak. A tapasztalatok szerint a helyi lakosság szinte kivétel nélkül a távozás mellett döntött.

Ezt a házat magam építettem a két kezemmel és ha már a gyermekeim nem tudják hasznát venni, akkor inkább felgyújtom

– mondta keserűen a Rosszija 1 állami televízió riportműsorában az örmény Badaljan család feje, aki szintén Örményországba távozik.

Állítólag a  kelbadzsari járásban a menekülő örmények irtják az erdőket, és elszállítják Örményországba. Forrás: Media.az

A házak napok óta égnek, füstben úszik az egész környék. Az autókonvojnak se vége, se hossza, van olyan pásztor, aki gyalog indult neki a nyájával. A megszólaló örmények a templomaiktól is búcsúznak és mindegyik azt a reményét fejezi ki, hogy egyszer még visszatérhetnek. Ha nem ők, hát a gyermekeik

– hallhatjuk a Pervij Kanal műsorában.

Képzeljék el, nemcsak a házakat gyújtják fel, amelyeket egykor azeriek építettek fel, hanem leszerelik a villanyoszlopokat, sőt, nekiálltak kivágni az erdőket! Az orosz békefenntartókat sokkolja az örmények vandalizmusa…

– sorolja az örmény menekülés részleteit az azeri nemzetiségű karabahi Ilgar Iszmajlov a PS-nek, aki 30 éve, az első háború idején kényszerült elmenekülni az otthonával a családjával együtt.

Azeri menekültek, Hegyi-Karabah, 1993

Elmondása szerint ők annak idején nem kaptak sem időt, sem egérutat – bevágódtak az autójukba és fejvesztve mentették az életüket.

A Baku Press Klub Facebook-oldalán látható az az „ökológiai katasztrófa”, amit a menekülők okoznak azzal, hogy tömegével vágják ki az út menti erdősávokat. A videó hosszan követi a vandál fakivágásokat, majd azt, miként dobálják fel a faanyagot a teherautókra.

Vannak olyan temetők, ahonnan az ősök sírjait is kihantolják és elviszik, Dagyivank városkában még a hegyi kolostor szent relikviáit is összeszedték, de nem csupán a mozdítható tárgyakat, hanem még a kőkereszteket és a freskókat is lefaragták, becsomagolták, elszállították

– hallhatjuk a Rosszija 1 adásában.

Mivel a lakosság a távozásra öt napot kapott, mindenki siet, kapkod, az egyetlen út pedig, amely Jerevánba vezet, egyre zsúfoltabb. Örményország felé teherautók, személygépkocsik, traktorok, katonai teherautók tülkölnek, kerülgetik egymást, zsúfolódnak össze, a másik irányba pedig orosz békefenntartók katonai járművei haladnak

– írja a Komszomolszkaja Pravda.

Felgyújtott ház az eddig az örmény erők által uralt, de most azerbajdzsáni fennhatóság alá kerülő Karvacsarban, a többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban 2020. november 13-án. A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah birtoklásáért heteken át vívott harcokat lezáró örmény-azeri-orosz megállapodás értelmében több terület Azerbajdzsán birtokába kerül. Fotó: MTI/AP/Dmitry Lovetsky

Az átadásra ítélt járások mindig azeriek voltak. A ’90-es évek elején az örmény hadsereg azért foglalta el, hogy pufferként használja őket. Az itt lakó több százezer azerit pedig fegyverekkel kergették el a szülőföldjükről. Sokan haltak meg az örmény fegyveres bandák kegyetlenkedései és a rettentően hideg tél következtében

– emlékezteti a PS olvasóit Rizvan Huszejnov bakui történész a konfliktus azeri olvasatára.

Az Azerbajdzsánból leszakított hét azeri járásból legtöbbet szenvedett terület talán Kelbadzsar, amely igen gazdag természeti kincsekben, például uránércben. 1993-ban az örmény haderő átfogó hadműveletet hajtott itt végre. A véres harcokban 511 polgári lakos vesztette életét

– írja a Vesztnyik Kavkaza.

Villanyvezetéket köt le egy férfi az eddig az örmény erők által uralt, de most azerbajdzsáni fennhatóság alá kerülő Jehetnutban, a többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban 2020. november 13-án. A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah birtoklásáért heteken át vívott harcokat lezáró örmény-azeri-orosz megállapodás értelmében több terület Azerbajdzsán birtokába kerül. Fotó: MTI/AP/Dmitry Lovetsky

A katonai akció következtében 132 kelbadzsari lakott település került örmény kézre, amelyek azeri lakosait elüldözték. Az érdekessége ennek a vidéknek az is, hogy elsősorban védelmi szerepet játszott, ezért sok faluját nem telepítették be, hanem pusztulni hagyták, viszont a nyersanyagforrásait barbár módon kiaknázták. Ezeket a károkat most egy ökológiai munkacsoport fogja felmérni, majd ezután tervezik meg a terület rekultiválását

– mondja a PS-nek Ali Gadzsizade azeri politológus.

Hegyi-Karabahból is sokan elmenekültek, de most egyre több örmény tér vissza a „fővárosba”, Sztepanakertbe (Hankendi) – az orosz békefenntartók védelme mellett. Ami pedig Kelbadzsart illeti, Jereván a határidő meghosszabbítását kérte és Baku azonnal haladékot adott november 25-ig

 – hallhattuk az NTV Szegondnya műsorában.

Mindeközben Örményország nagy erőkkel igyekszik megbirkózni a sok tízezer menekülttel, akik között sok a sebesült, a beteg, az öreg és a gyermek. Az ország a humanitárius katasztrófa szélére került.

Örmény menekültek, Hegyi-Karabah, 2020 november közepe

Jerevánban tovább folytatódnak a tüntetések, a tömeg betört a parlament épületébe, illetve a Soros-központba, mindkettőt feldúlta és kirabolta, majd a városban elfogta és félholtra verte a parlament elnökét – adta hírül az NTV orosz televíziós csatorna.

A tüntetések a háború elvesztése miatt szerveződnek, a protestálók a miniszterelnök leváltását, felelősségre vonását követelik, elítélik a nyugatbarát szervezetek, illetve politikusok ténykedését, a békeszerződés megsemmisítését akarják elérni és Moszkvát okolják az események tragikus fordulata miatt. Ezt láthatjuk az Örményországból származó videoüzenetekben, híradásokban.

Habár Nikol Pasinján miniszterelnök állítólag a hadügyminisztérium bunkerében bujkál, mégis merényletkísérletet terveztek ellene, amelyet az örmény hatóságok akadályoztak meg. „Őrizetbe vették a miniszterelnök meggyilkolásának előkészítése ügyében Artur Vanyecjant, a Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZNB) volt vezetőjét, és az >Asot Jerkat< önkéntes különítmény parancsnokát, Asot Minaszjant” – ez szerepel a nemzetbiztonsági szolgálat hivatalos honlapján.

A posztszovjet térségben a politikai és a katonai realitás időnként megváltozik. Egy harminc éve kialakult helyzetet változtatott meg most Azerbajdzsán gazdasági és katonai megerősödése, és Törökország színre lépése, mert Törökország az elmúlt években regionális nagyhatalom lett újra. Azt sem lehet megmondani most még, hogy az orosz békefenntartók megjelenése Oroszország térségbéli megerősödésének a jele, vagy csak a törökök térnyerésére adott kényszerű válasz. A polgári lakosság pedig menekül, ahogy menekült harminc éve is, mert pontosan tudja, mire számíthat.

Vezető kép: MTI/AP/Azerbajdzsáni elnöki sajtóiroda/Vugar Amrullayev