A szarmata népcsoporthoz köthető épületeket és tárgyi emlékeket, egyebek mellett kerámiatöredékeket, üvegedényeket és üveggyöngyöket, valamint játékkorongokat találtak a régészek a készülő kiskunhalasi napelempark területén – tájékoztatta a Kecskeméti Katona József Múzeum és a SolServices Kft. az MTI-t kedden.
A Kiskunhalas határában nyáron végzett régészeti feltárás során a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai egyebek mellett nyolc földbe mélyített épületet és legalább három cölöpszerkezetes földfelszíni épületet tártak fel, emellett előkerült negyven árok, több mint négyszáz cölöphely, illetve mintegy kétszáz gödör és három kút is. Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum vezető régésze a közleményben kiemelte: a feltárási munka során kizárólag a szarmata népcsoporthoz köthető leletanyag került elő, azonban a régészeti objektumok és a tárgyak alapján két időbeli horizont különíthető el. Az időszámításunk szerinti 2-3. századra eső első idősíkhoz köthetően – amely a kora szarmata időszak – nagy mennyiségű kézzel formált kerámia-, római festett tál-, fazék-, üvegedény- és terra sigillata töredékeket találtak. A szakember szerint a leletek között talált kimagaslóan sok római termék aktív kereskedelmi kapcsolatra utal a birodalommal.
A későbbi időhorizont a 3-4. századra esik. Ebből az időszakból jellemzően “U” keresztmetszetű árkokat tártak fel, amelyek piros, zöld és sárga üveggyöngyöket, egy játékkorongot, illetve változatos kerámiatöredékeket rejtettek – tette hozzá Wilhelm Gábor. Farkas Gábor, a kutatásokat finanszírozó SolServices Kft. ügyvezető igazgatója szerint a feltárás – amely majdnem nyolcezer négyzetméternyi területen zajlott és a teljes építési területet lefedte biztosította a régészeti értékek megmentését, a történelmi értékek megőrzését. Hangsúlyozta, a helyi közösség tagjaként a környezeti értékek megóvásán túl kiemelt fontosságú számukra – a térség történelmi-kulturális értékeinek megőrzése, hogy a jövő generációi is megismerhessék történelmük egy értékes szeletét. A leletanyagot feldolgozását követően a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban állítják majd ki.
Forrás: MTI; Fotó: Illusztráció, PestiSrácok/Horváth Péter Gyula
László 43
2020-12-21 at 18:59
Tévesztő a szarmata név, mert már Herodot i.e.500 táján, ezen a területen szűr ruhában, gyorslábú, hosszúszőrű lovak húzta szekereken közlekedő népet ismert. S azok, már akkor is itt éltek, amikor a szarmaták még a Volga mögött tanyáztak. Továbbá a római császár 358. évi béketárgyaláson, Zizai királlyal és szarmata vezérekkel tárgyalt. A déli területeken már Atilla idejében Babai volt a király. Ezenkívül a római korban már lemarházták errefelé az adóemelési javaslattevőt. A nyomok névtelenek, ezért nem szabad nevesíteni, s ha igen , akkor bizonyítani, amit leírunk. Mert ez csak félreértelmezett történelmet szülhet. Megjegyzem a magyarok honfoglalását sem bizonyította senki, csak megy a duma róla. Ugyanaz a lemez, mint a szarmatázás. Aztán a szarmaták itt mind magyarul beszélnek a lengyeleknél meg lengyelül, valaki csak meg tanította őket az itt is és ott is az otthoniak nyelvén beszélni.
Namond
2020-11-17 at 23:59
Az időszámításunk szerinti 2-3. század?
Hunok?
odu
2020-11-17 at 20:12
Ezen az őszön is látható a sok fémkeresős s földeken, nehézgruber, mélylazítás után.Talán a múzeumokat is fel kéne szerelni néhány csapattal, nem aprólékos feltárásra csak egyszerű értékmentésre.
Gáspár Anette
2020-11-17 at 16:59
s”az összes jelenlévő nemzeti érzelmű kutatókat”
A kutatóknak ne érzelmeik legyenek, hanem legyenek kiváló, tudós szakemberek, ideológiai fűszer nélkül.
Akkor pl. eszükbe sem jutnak finnugrász képzőmények és egyéb liberálkommunista szamárságok.
Azok az ókori és középkori tudósítók, akik a magyarokról és a magyarok őseiről hitelesen és egybehangzóan tudósítottak, nem magyarok voltak, mégis maximálisan támaszkodhatunk a tárgyilagos tényeikre.
EZ tehát a lényeg és a nagyon fontos.
Királytigris
2020-11-17 at 15:41
Én a képen csontvázat látok és nem a cikkben felsorolt tárgyakat.
Lehet, hogy a kép nem a cikkben kapcsolódó feltáráshoz kapcsolódik?