Lengyelország vétó helyett kész a kompromisszumra, elfogadnák a jogállamisági feltételeket, ha azok csak az EU-pénzek felhasználására vonatkoznak, illetve egy részletes magyarázatot fűznek az uniós források lehívását érintő jogállamisági feltételrendszerről. Egyes hírforrások szerint Angela Merkel német kancellár ma tesz javaslatot a tervezet kapcsán a magyar és lengyel kormánynak.
Lengyelország kész feladni a vétószándékot az EU 2021-2027 költségvetésével, illetve a koronavírus utáni helyreállítást segítő alappal kapcsolatban is – írta a HVG a Reuters értesüléseire hivatkozva. Jarosław Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes azt közölte: kormánya hajlandó elfogadni az összesen 1,8 ezer milliárd eurós pénzügyi csomagról szóló megállapodást azzal a feltétellel, hogy ahhoz egy részletes magyarázatot fűznek az uniós források lehívását érintő jogállamisági feltételrendszerről. Gowin az Európai Bizottság több vezetőjével tárgyalt, ezt követően közölte újságírók előtt:
tudatosult bennünk, hogy ha vétót emelünk, akkor az új büdzsé helyett egy olyan megoldás lép életbe, ami nem lenne előnyös a számunkra.
Gowin az unió összes vezetőjéhez hasonlóan világossá tette, hogy szerintük a lengyelek és magyarok által ellenzett jogállamisági mechanizmus újratárgyalása nem lehetséges, ezért beérik a magyarázó szöveggel. Utóbbi célja, hogy egyértelművé tegye: a szabályozás nem alkalmazható arra, hogy nyomást gyakoroljanak a tagállamokra bármilyen más területen, mint az uniós források menedzselése.
A magyar és a lengyel kormány november végén jelentette be: az uniós források lehívásához kötött jogállamisági feltételrendszer elleni tiltakozásul nemcsak az erről szóló rendeletet nem szavazzák meg, de készek vétózni a költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló megállapodást is. Mivel ez utóbbiak egyhangúságot követelnek meg, a kérdésről egyelőre nem szavaztak a tagállamok vezetői.
Merkel ma tehet új javaslatot a magyar és lengyel kormánynak
Johannes Hahn uniós költségvetési biztos arról posztolt, hogy bár a csütörtöki trilógus – Európai Tanács, Európai Bizottság, Európai Parlament – után péntekre remélhetőleg megszületik az elvi egyezség az uniós 2021-es uniós költségvetésről, amelyet a magyar és a lengyel kormány blokkol, gyakorlatilag most érkezett el a jogállamisági mechanizmus miatti alkufolyamat arra a pontra, hogy senki nem akar és tud engedni, legalábbis a nyilatkozatok szerint – írja az ATV.hu. A Financial Times tegnapi cikke szerint Merkel ma teszi meg javaslatát Orbán Viktor magyar és Morawiecki lengyel miniszterelnöknek, ami kompromisszumos megoldást jelentene, bár Orbán Viktor kijelentette egy hete, hogy nem kompromisszumot, hanem megoldást akar, Morawiecki viszont a koalíciós partnerei miatt harapófogóba került Varsóban – derült ki mára. Ugyanakkor az aláírt elvi nyilatkozat miatt a magyar, illetve a lengyel kormány nem is tudna külön-külön megállapodni Merkellel. A korábban már a kör négyszögesítéséről beszélő Merkel viszont néhány napja azt mondta, hogy igyekszik kompromisszumot találni a vitában, mert a jövő heti, december 10-11-ei uniós csúcs nagyon fontos tanácskozás lesz a gazdasági válság megoldása szempontjából.
Sajnos nem jelenthetem, hogy a küldetést, a konszenzus megteremtését sikerült teljesíteni, annak ellenére, hogy szerettem volna
– állapította meg keserűen Merkel. A Financial Times brüsszeli diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta: az Európai Unió központjában egyre intenzívebben dolgoznak a B-terven arra az esetre, ha Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki a jövő héten valóban megvétózná a következő hét éves EU-büdzsét, illetve a koronavírus-válság kezelését szolgáló közös európai helyreállítási alap elfogadását.
A nyilatkozók között megszólalt ma Manfred Weber néppárti frakcióvezető is és erős üzenetet küldött Berlinből: a német politikus egy online sajtóbeszélgetésen azt mondta, mindenkinek tudnia kell, hogy a megerősített együttműködés eljárás révén nincs jogi és technikai akadálya annak, hogy huszonöt EU-tagország Magyarország és Lengyelország nélkül hozza létre a hitelekből és vissza nem térítendő támogatásokból álló, hétszázötvenmilliárd eurós NextGeneration-segélyalapot. E forgatókönyv esetén ugyanakkor az EU következő hét éves, kicsivel több, mint ezermilliárd eurós költségvetése nem tudna életbe lépni januárban, és az EU megszorító büdzsével működne tovább, a 2020-as éves keretösszeggel – tizenkét havi lebontásban. Az EU hét éves büdzséjének az elfogadásához ugyanis kevesen vannak a huszonötök, a lisszaboni szerződés szerint teljes egyhangúságra van szükség az Európai Tanácsban a jóváhagyáshoz – ez a jövő csütörtök-pénteki EU-csúcson a magyar-lengyel vétó miatt egyelőre kérdéses.
Magyar részről Varga Judit és Gulyás Gergely reagált
Nem tudjuk ebben a formában elfogadni a költségvetést
– jelentette ki az ATV kérdésére ma, a Kormányinfón Gulyás Gergely.
Mi nyitottak vagyunk a további tárgyalásra, úgy gondoljuk, hogy lehetne megoldást találni, de a jelenleg elfogadott jogállamisági rendelettervezet nem jelent semmilyen megoldást. Ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy ilyen rendelettervezettel megállapodás nem lesz
– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A magyar kormány álláspontja világos: az új jogállamisági mechanizmust, a jogállamiság sérelmét nem lehet összekapcsolni az EU-pénzek felfüggesztésével/kifizetésével. Varga Judit igazságügyminiszter tegnap este mindenesetre azt posztolta: Magyarország nem zsarolható. Semmilyen pénztől nem esünk el, mert két részre kell választani az ezernyolcszáz-milliárdos alapot. Ebből ezerötven-milliárd a hét éves uniós költségvetés, és hétszázötvenmilliárd az uniós közös hitel.
Magyarország január elejétől minden pályázatot ki fog írni, képesek vagyunk ezeket finanszírozni. Semmilyen érzékelhető változtatást nem hoz az, hogyha a költségvetésben csak hónapokkal később lesz megegyezés
– mondta ma, a Kormányinfón Gulyás Gergely.
Nem ezt szeretnénk, nem erre készülünk
– hangsúlyozta a miniszter.
Hogyha érdemi tárgyalások vannak, akkor készen állunk arra, hogy kössünk egy jó megegyezést, ahogy az júliusban sikerült. De hogyha ez nem sikerül, akkor sincs semmi baj. Előbb-utóbb majd lesz európai uniós költségvetés, előbb-utóbb majd Magyarország is hozzájut az őt megillető forrásokhoz
– jelentette ki Gulyás Gergely.
Most mindenki a december 10-11-ei EU-csúcsra összpontosít, ugyanakkor az Európai Tanácsi naptára szerint az uniós miniszterek karácsony előtt még tanácskoznak, december 17-én az unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa ülésezik, ahogy a Környezetvédelmi Tanács is. Utóbbira azért lehet szükség, mert ha 11-én sem tudják elfogadni az EU-büdzsét, az akár az uniós klímastratégiát is veszélyeztetheti. Egyes spekulációk szerint viszont, ha 10-én az Európai Tanács ülésén az uniós kormány- és államfők nem tudják elfogadni az EU-büdzsét, akkor december 17-éig még mindegyik fél átgondolhatja az álláspontját, és visszatérhetnek a kérdésre.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS