Többszörösére nőtt a külföldi továbbtanulást fontolgató diákok száma a vezető budapesti gimnáziumokban. A legjobb képességűek mennek el. Ha kimennek pénzt keresni, vajon aztán visszatérnek-e szülőföldjükre, vagy a politikai, kulturális, társadalmi viszonyok miatt az emigrációt választják?
Tavaly az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája végzőseinek 10-15 százaléka jelentkezett külföldi egyetemre, idén körülbelül a diákok 35 százaléka döntött így. A diákok első helyen valamelyik magyar egyetem államilag finanszírozott képzését jelölik meg, ezzel párhuzamosan azonban külföldi felsőoktatási intézményekbe is jelentkeznek. Az intézmény igazgatója szerint a diákok hosszasan mérlegelik lehetőségeiket, több országban ugyanis olcsóbban lehet tanulni, mint itthon.
A korábbi évek 4-5 diákjával ellentétben az idén érettségizők körülbelül harmada jelentkezik külföldi egyetemre az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumból. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium végzősei közül minden negyedik jelölt meg külföldi egyetemet is, míg a nemzetköziérettségi-programba már évekkel ezelőtt bekapcsolódott Karinthy Frigyes Gimnáziumban 131 végzős közül 43-an jelentkeztek külföldi felsőoktatási intézménybe.
Korábban Setényi János oktatáskutató beszélt arról, félő, hogy Magyarország az értelmiségi elvándorlásban Bulgária sorsára jut. A balkáni országból több mint egymillió ember távozott az utóbbi 20 évben, és gyakorlatilag nem maradt otthon fiatal értelmiségi réteg. A szakember szerint két forgatókönyv van a fiatalok elvándorlása kapcsán, a lengyel és a bolgár. A lengyel fiatalok kimentek, kimennek pénzt keresni, aztán visszatérnek a szülőföldjükre, és ott élik le az életüket. A bolgár modell viszont azt mutatja, hogy a politikai, kulturális, társadalmi viszonyok annyira leromlottak az anyaországban, hogy nem mennek haza az emigránsok, nem bírják a butaságot, a korrupciót, a koszt.
A teljes cikk a profession.hu-n olvasható.
fotó: MNO
Facebook
Twitter
YouTube
RSS