Az elmúlt évtizedekben a diaszpórában felerősödött a származáskutatás, nagyon sok másod-, harmadgenerációs fiatal kezdte el kutatni magyar gyökereit, úgy, hogy az előző generáció már kevésbé vagy egyáltalán nem beszéli az anyanyelvét – emelte ki portálunknak adott interjújában Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, akit a diaszpórában élő magyarság helyzetéről kérdeztünk az elmúlt tíz év távlatából. A miniszteri biztos kiemelte: ugyan a kettős állampolgárság az idősebbek körében is népszerű, a fiatal generáció erőt merít családja múltjából, a nagy- és dédszülők tárgyi emlékeiből, elbeszélésekből, ezért sokan saját maguk gyűjtötték be a szükséges iratokat anyaországi, határon túli távoli rokoni vagy baráti kapcsolatok révén. Szilágyi Péter többek között arról is beszélt: a 2020-as év bebizonyította, hogy egyetlen magyar sincs egyedül, hiszen határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs.
Nemrégiben számoltunk be arról, hogy megjelent, sőt, online formában is letölthető a határon túli nemzetpolitika eredményeit összegző Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadvány, amely sok tanulsággal szolgál a Trianon századik évfordulóját megerősödve maga mögött hagyó magyarság számára. A sajtótájékoztatón némileg kevesebb szó esett a Kárpát-medencén túl, a világ más tájain, diaszpórában élő magyarságról, ezért Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztost kértük meg arra, hogy összegezze az elmúlt 10 év eredményeit a diaszpóra szempontjából.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Méltán lehet büszke nemzetére a diaszpórában élő magyarság is
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos portálunk megkeresésére arról beszélt, hogy 1990 előtt a kommunista Magyarország rendszerszinten tagadta meg a diaszpórában élőket, sokuktól elvették állampolgárságukat, többeket megfigyeltek, nem is térhettek haza. Bár az anyaország testtartása az első szabad választásokat követően alapvetően változott meg, de akkoriban sem megfelelő politikai felhatalmazás, sem anyagi erőforrás nem állt rendelkezésre, hogy kapcsolatainkat elmélyítsük, vagy például az állampolgárság kiterjeszthető legyen a határon túli nemzettársainkra. Minderre 2010-ben nyílt lehetőség, az elmúlt tíz évben pedig a várakozásokon is túlmutató eredmények születtek. Kifejtette: a diaszpóra magyarsága gyorsan bekerült a nemzetpolitika körforgásába, és megnőtt a figyelem a magyar közösségek, szervezetek részéről az anyaország, valamint a kormányzat irányába.
A megkezdett munka meghozta gyümölcsét, hiszen 100 évvel Trianon után, a nemzeti összetartozás évében már számukra is nyitva áll minden olyan lehetőség, amellyel egy Kárpát-medencében élő határon túli magyar élhet, például a magyar állampolgárság megszerzése, az oktatásban való részvételre, anyasági támogatásra, közösségi szinten pedig szervezeteik kormányzati támogatására van lehetőségük
– fogalmazott. A miniszteri biztos kiemelte: ma számtalan olyan nemzetpolitikai program működik, amellyel az anyaország és a diaszpóra, illetve a Kárpát-medence és a diaszpóra kapcsolata jelentősen megerősödött az elmúlt 10 évben. Ennek eredményeképp a 2,5 millió honfitársunk, akik a diaszpórában élnek, méltán lehetnek büszkék magyarságukra és a megerősödött anyaországra.
Reneszánszát éli Nyugaton a családi gyökerek felkutatása
Szilágyi Péter kitért arra, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás, a kettős állampolgárság mind a Kárpát-medencében, mind a diaszpórában továbbra is népszerű. Az Országgyűlés 2010. május 26-i döntését követően az idősebb generációk tagjai közül sokan elsők között nyújtották be az állampolgárság iránti kérelmüket, és váltak nemcsak szívükben, hanem közjogi értelemben is először a magyar nemzet részévé. Ugyanakkor hozzátette: sokan visszahonosítás révén váltak újra magyar állampolgárokká, hiszen korábban már rendelkeztek állampolgársággal. Mindennek köszönhetően ma már több, mint 1,1 millió új magyar állampolgárról beszélhetünk. A miniszteri biztos megjegyezte: fontos kérdés, hogy a fiatalok hogyan viszonyulnak a magyarságukhoz és az állampolgársághoz, hiszen sok esetben legalább másodgenerációs magyarokról is beszélünk. Hangsúlyozta: bár a tapasztalatok szerint a magyar állampolgárság adhat előnyöket – például egy unión kívüli magyar származású személy számára európai uniós munkavállalás során –, de a tapasztalat azt mutatja, annak igénylését a legtöbb esetben érzelmi indokok vezérlik.
Az elmúlt évtizedekben Nyugaton felerősödött a származáskutatás, nagyon sok másod-, harmadgenerációs fiatal kezdte el kutatni magyar gyökereit, úgy, hogy az előző generáció már kevésbé vagy egyáltalán nem beszéli az anyanyelvét. Ez a fiatal generáció erőt merít családja múltjából, a nagy- és dédszülők tárgyi emlékeiből, elbeszélésekből. Sokan saját maguk gyűjtötték be a szükséges iratokat anyaországi, határon túli távoli rokoni vagy baráti kapcsolatok révén
– hangsúlyozta Szilágyi Péter.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Diaszpóraosztály indult volna Sárospatakon, ha nincs a vírusjárvány
A miniszteri biztos szólt arról is, hogy Magyarországon a Sárospataki Református Kollégium volt az első, amely arról döntött, hogy célzottan a diaszpórából érkező fiatalok számára indít külön osztályt. Felidézte: 1956-ot követően a bajorországi Burg Kastlben működött magyar egyházi gimnázium, ahová elsősorban az 1956-ban kivándorolt magyarok íratták gyermekeiket a világ minden tájáról. A rendszerváltást követően, a határok megnyitásával egyszerűbbé vált hazalátogatni. Az állampolgárság megszerzésével és a nemzetpolitikai programok segítségével ma már több szülő küldheti haza gyermekeit elmélyíteni nyelvtudását. A Sárospataki Református Kollégium kezdeményezésének lényege, hogy speciális diaszpóraosztály indul, egy plusz négy éves formában, ahol a nulladik évfolyamban alapvetően a nyelvi felkészítésre, felzárkóztatásra helyezik a hangsúlyt. A középiskolai képzés magyar, valamint nemzetközi érettségivel zárul. Szilágyi Péter elmondta: a koronavírus-járvány miatt az osztály szeptemberben nem tudott elindulni, holott összegyűlt az egy osztálynyi fiatal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mind ez a kezdeményezés, mind a diaszpóra magyarságát segítő többi program – pl. Kőrösi Csoma Sándor Program, Rákóczi Diaszpóra Tábor, Diaszpóra Iskolatábor, Hétvégi Magyar Iskolák Találkozója – újraindul a járványt követően. Kitért arra is, hogy a Magyar Kormány Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramjának köszönhetően 2021 szeptemberében nyílik elsőször arra lehetőség, hogy az Európai Unió területén kívül élő magyar származású fiatalok is beiratkozhassanak ösztöndíjas formában felsőoktatási képzésre. Kiemelte: mindkét oktatási programnak az a célja, hogy azok a fiatalok, akik 14 éves korukig a kinti magyar közösségekben, a cserkészetben, a hétvégi magyar iskolákban, a néptánccsoportokban, az egyházakban zajló magyar közösségi életben aktívak voltak, Magyarországon tovább erősödjenek identitásukban, érezzék az anyaország támogatását és visszatérve tovább építsék a magyar közösségeket.
Határa csak az országnak van…
Szilágyi Péter elmondta: a koronavírus-járvány komoly nehézségeket okozott a személyes jelenlétet igénylő programok esetében. Ilyen például a Kőrösi Csoma Sándor Program, amelynek keretében ösztöndíjasok utaznak ki a világ magyar közösségeihez, vagy éppen a Rákóczi Szövetség szervezésében, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával megvalósuló diaszpóra táborok, amely során évente ezer fiatal látogat Magyarországra és a szomszédos országok magyarlakta vidékeire. Ugyanakkor kiemelte: azt tapasztalták, hogy a megváltozott helyzet mindenkit kreativitásra sarkallt, és számos olyan online program valósult meg, amelyre korábban nem volt példa. Az online programok közül érdemes megemlíteni a nyelvtanulást, nyelvtanítást segítő nyelvi kurzusokat, oktatási segédanyagok fejlesztését, amelyek révén a diaszpórában élők közül többen bekapcsolódhattak a nyelvtanulásba. Mint a miniszteri biztos megjegyezte, Chilében évente 20-30 ember tanul magyarul, idén pedig már 160-an jelentkeztek online magyar nyelvi képzésre. Szilágyi Péter hozzátette: ebben az évben például online valósult meg a legnagyobb, az észak-amerikai hétvégi magyar iskolákat összefogó továbbképzés is, amelybe így nemcsak az amerikai kontinensről, hanem a világ minden részéről jelentkeztek tanárok. Szilágyi Péter végezetül úgy fogalmazott: a nehézségekkel együtt ez az év is eredményesen zárult a diaszpóra magyarsága szempontjából. Kiemelte:
2020 mindannyiunk számára üzenetértékű volt, hiszen 100 évvel Trianon után, a nemzeti összetartozás évében kijelenthető, hogy nincs még egy olyan nemzet a világon, amely a miénkhez hasonló tragédiát túlélt és abból megerősödve került ki. Ez az év azt is bebizonyította, hogy egyetlen magyar sincs egyedül, hiszen határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS