Fokozottan felügyeli a versenyt a GVH

A Gazdasági Versenyhivatalnál a tipikus ügyek mellett erősödik egy előnyös stratégiai irány, miszerint a tetemes bírságokat a nagyobb cégek inkább munkahelyteremtő, értékadó programok megvalósításával váltják ki – mondta a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Rigó Csaba a Magyar Nemzetnek adott, a lap hétfői számában megjelenő évértékelő interjúban.

Eszerint ha az eljárás alá vont vállalkozás elismeri, hogy hibázott, és kompenzációt vállal a fogyasztók javára, akkor azt a versenytanács mérlegeli, aminek következtében bírságcsökkentés, bírságelengedés lehet az ügy vége – magyarázta az elnök. Rigó Csaba szerint ezzel az eljárással a magyar fogyasztók jobban járnak, mint az évekig húzódó perekkel. Idézte egy kiskereskedelmi lánc ügyét, amelyben a kereskedő elismerte a vétségét, és az eljárás egy négyszázhétmillió forint értékű bírsághelyettesítő beruházás vállalásával ért véget a cég részéről, amit a versenyhivatal nyomon követ és utólag is számonkér. Egy másik kereskedelmi cégnél piaci erőfölénnyel való visszaélést állapítottak meg, a lánc azonban egy 1,7 milliárd forintos kompenzációs programot terjesztett a versenytanács elé, amit elfogadtak, ezzel elkerülhette a nagyon magas bírságot. A szakember szerint a versenytörvény írja elő a kötelezettségvállalás feltételeit, ahogy a bírság kiszabásának szükségességét is, amely visszatartja a vétkes vállalkozásokat az újabb jogsértéstől. A hivatal nem csupán a klasszikus versenyjogi, hanem a hétköznapi problémákra is reagál. Egyebek mellett vizsgálják a tisztességes gyakorlatok előírásainak betartását az internetes áruházakban és a hagyományos piacon, hogy megakadályozzák a vásárlókat megkárosító visszaéléseket. Leginkább a hirdetéseket ellenőrzik, azazhogy az egyes reklámok miképpen befolyásolják a vásárlók döntéseit. Ezeknek a vizsgálatoknak különösen nagy jelentőséget ad a világjárvány, mivel tavaly megjelentek olyan eszközök, termékek a magyar piacon, amelyek forgalmazása kiemelkedő volt, ilyenek voltak a maszkok és fertőtlenítők.

A 2020-as évet értékelve elmondta, az elnöki vezetés áprilisi átvétele után számos takarékossági, személyügyi, eljárásrendi és szervezetátalakítási intézkedés született azzal a szándékkal, hogy a veszélyeztetett fogyasztókra, az idősekre, a családokra odafigyelő nemzeti hivatalt építsenek ki. Rigó Csaba beszámolója szerint minden tekintetben aktív volt a GVH: egyebek között csatlakozott az Antikorrupciós Kerekasztalhoz, továbbá megtakarított százötven millió forintot, ami a hivatal működési költségvetésének hat százalékát jelenti – ezt az elnök visszautalta a központi költségvetésbe. Kiemelte azt is, hogy sikerült folyamatosan csökkenteni az úgynevezett ügyhátralékot, ma a hivatal eljárásainak kilencvennyolc százaléka határidőre zárul. Az elnök tájékoztatása szerint a Covid-19-járvány miatt kiugróan növekszik a panaszok száma, 2020-ban harminc százalékkal több esetet kezeltek, mint egy évvel korábban. A szakember úgy véli, ez összefügg azzal, hogy a magyar lakosság az európai átlaghoz képest is nagyobb százalékban tájékozódik a közösségi médiából. Beszámolt arról, hogy tavaly számos rajtaütést, felderítést, házkutatást végzett a versenyhivatal, jelenleg is vannak folyamatban gigantikus kartellügyek. Példaként említette, hogy a múlt év végén a személyzeti tanácsadó piac kartelljét derítette föl a hatóság, ahol a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége a versenyt a belső szabályzatában korlátozta a tagjai körében. A huszonhárom külföldi és hazai vállalkozást érintő versenyhivatali ügy egymilliárd forintos bírságolással zárult. Rigó Csaba leszögezte: a GVH a jövőben is szigorúan fellép a kartellezés ellen, ezért nemrég frissítették az együttműködési megállapodást a Közbeszerzési Hatósággal, és folyamatban van a hasonló paktum megújítása a Miniszterelnökséggel.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt