Miután a Twitter és a Facebook letiltották Donald Trump amerikai elnököt, egy időben lépett fel a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság ellen további három nagy demokrata kötődésű tech cég, az Apple, a Google és az Amazon. Ezen tech cégek az amerikai republikánus körökben népszerű Parler nevű közösségi oldal mobilalkalmazásának a letöltését lehetetlenítették el. A nyílt cenzúra ellen vezető konzervatív politikusok és véleményformálók tiltakoznak, és többen is megfogalmazták, hogy saját közösségi platformokat kell létrehozni, illetve a már meglévőkre kell áttérni, mint például a már említett Parler, vagy a 2016-os alapítású, de a napokban a Twitter alternatívájaként megjelenő gab.com amely saját állítása szerint óránként tízezer új felhasználóval növekszik.
Az origo.hu számolt be cikkében arról, hogy január 8-án Donald Trump addigi legnépszerűbb üzenőfala, a Twitter örökre letiltotta a republikánus elnököt, aki ezáltal elveszítette több mint nyolcvannyolcmillió követőjét. Amerikai konzervatív véleményformálók közvetlenül a 2020. november 3-i, Trump számára kudarcos, ellentmondásoktól és anomáliától hemzsegő elnökválasztás után már megfogalmazták, hogy a liberális, demokrata kötődésű tech cégek monopóliumát meg kell törni, és saját közösségi platformokat kell létrehozni, illetve a már meglévőkre kell rámenni. Érvrendszerükben nem elsősorban az elnökválasztás eredményére hivatkoztak, hanem arra, hogy a Twitter és a Facebook egy ideig blokkolták Joe Biden családjának korrupciós ügyeiről szóló tényfeltáró cikkek terjesztését, súlyosan megsértve a szólás és véleménynyilvánítási szabadságot, vélhetően jelentősen befolyásolva ugyanakkor a választás kimenetelét. Ezek miatt nagyon sokan átmentek a Parler nevű cenzúramentes közösségi platformra, amelyen mindenki korlátozásoktól mentesen gyakorolhatja a szólás- és véleménynyilvánítás alkotmányos jogait.
A főként republikánus körökben népszerűvé váló Parlert 2018-ban alapította három konzervatív nevadai informatikus, és a november 3-i elnökválasztás után a letöltések tekintetében a legnépszerűbb közösségi oldal lett Amerikában, minden más hasonló platformot megelőzve. Azt nem lehet tudni pontosan, hogy jelenleg hány felhasználója van, de november közepén elérte a számuk a tízmilliót. A szerdai, a washingtoni Capitolium épületében történt zavargásokra hivatkozva pénteken közleményt adott ki az Apple, amelyben felszólította a Parler vezetőit, hogy moderálják (értsd: cenzúrázzák) a közösségi oldal felületét, ellenkező esetben huszonnégy órán belül eltávolítják azt az Apple Store-ból, ellehetetlenítve így az alkalmazás mobiltelefonokra történő letöltését. Mivel a Parler vezetői nem engedtek a nyomásnak, és nem voltak hajlandóak változtatni a felhasználási feltételeken, az Apple eltávolította az App Store-ból az alkalmazást. Szintén a capitoliumi zavargások ürügyén a Google pénteki közleményében tudatta, hogy eltávolítja a Parlert a Play Store kínálatából – közölte a Post Millennial és az Axios. A mobilalkalmazást már nem lehet letölteni a Google Play áruházból.
A BBC információi alapján szombaton az Amazon is bejelentette, hogy vasárnap este eltávolítja a webhelytár-szolgáltatásból a Parlert. Döntésüket ők is a január 6-i capitoliumi eseményekkel indokolták. Az Apple, a Google és az Amazon szerint részben a Parleren szervezték meg a washingtoni törvényhozás épületének az ostromát, valamint a közösségi oldalon erőszakra uszítottak. Az ostrom öt halálos áldozattal járt, akik közül az egyik rendőr volt. Ugyanakkor közleményében egyik nagy tech cég sem említette meg, hogy a capitoliumi eseményeknek legalább egy radikális baloldali résztvevője is volt John Sullivan személyében, aki tagja mind a Black Lives Matter (BLM) mozgalomnak, mind az Antifának, és az erőszakos fellépése miatt a fekete aktivistát letartóztatták. Természetesen a tech cégek ezért, illetve a több hónapos, erőszakos jellegű zavargások miatt nem tiltották le sem a BLM-, sem a különböző Antifa-felületeket.
Trump Twitter-oldalához hasonlóan a Parler letiltása rendkívül durva támadás a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság ellen. Bár maga Trump elnök nincs rajta a konzervatív közösségi oldalon, Trump kisebbik fia, Eric Trump szintén jelen van a Parleren, közel két és fél millió követővel. Péntek este a Fox News Tucker Carlson Tonight című műsorának volt a vendége Amy Peikoff, a Parler egyik vezetője. A beszélgetés témája az volt, hogy a demokratákhoz kötődő nagy tech cégek hogyan cenzúrázzák a konzervatív véleményeket a közösségi médiában. A téma aktualitását a Parler Google és az Apple általi tiltása adta. A felháborodott Tucker Carlson többek között arról beszélt, hogy jelentős részben a Google Gmail-fiókjain keresztül terjesztik az illegális gyermekpornót, sokan pedig azon a felületen rendelnek robbanóanyagokat, bombákat, de ezeket a fiókokat mégsem tiltja le a nagy tech cég. Tucker Carlsont egyébként úgy emlegetik, mint aki esélyes a 2024-es elnökjelöltségre a republikánusok részéről.
Trump elnök legidősebb fia, Donald Trump Jr. a közösségi oldalán tiltakozott apja Twitterről való letiltása miatt. Az üzletember felhívta rá a figyelmet, hogy miközben a konzervatív véleményeket tiltja a Twitter, addig Irán iszlamista vallási vezetője, Ayatollah Khamenei szabadon terjesztheti az Amerika- és Izrael-ellenes nézeteit a közösségi oldalon, olykor fizikai erőszakra is uszítva az amerikaiak és a zsidók ellen. Donald Trump letiltása kapcsán felháborodásának adott hangot Nikki Haley, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete, Dél-Karolina egykori első női és első kisebbségi kormányzója. Az indiai származású republikánus csúcspolitikus szerint az amerikai elnök elhallgattatása a kínai kommunisták cenzúrájára emlékeztet, amire Amerikában még nem volt példa. Nem várt helyről is kapott támogatást Trump. Kiállt mellette a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij. Navalnij véleménye alapján elfogadhatatlan, hogy a Twitter és más közösségi oldalak cenzúrázzák Donald Trumpot, miközben Vlagyimir Putyin orosz és Nicolás Maduro venezuelai elnökök véleménye szabadon megjelenhet ezeken a platformokon.
Forrás: origo.hu, businessrider.com, Kép: digitalinformationworld.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS