A világban súlyos csiphiány lépett fel, mert a pandémia miatt megnőtt mindenféle otthon használatos kütyü iránti igény. De ma már az új autók is keréken guruló számítógépek, és ennek az iparágnak már nem jut elég csip. Ezért a nagy autógyártók, a Toyota, a Volkswagen, a Ford vagy a Fiat a termelés korlátozására, illetve egyes üzemek leállítására kényszerül. És kinek jó a csiphiánnyal együtt járó áremelkedés? Hát természetesen ki másnak, mint Kínának.
A koronavírus miatt szerte a világon megnőtt az olyan termékek iránti kereslet, amelyek szükségesek az otthoni munkához, illetve a szabadidő eltöltéséhez. A laptopok és mobiltelefonok iránti igény Amerikában és Európában sohasem látott szintet ért el. Ehhez járul még az, hogy Kínában újra nőnek az autóeladások – például a Volkswagen alig tud lépést tartani az igényekkel.
Már az autók is keréken guruló számítógépek
Ma már az autóipar is egyre több csipet és más mikroelektronikai alkatrészt használ fel. Az új gépkocsikba ma már gyakorlatilag egy komplett számítógépet építenek be. A csipek egyre fontosabbak a szoftverek által vezérelt autók számára és az autógyárak az új modelljeikbe egyre több mikroelektronikát építenek be. Ma már minden autó gyártásához elengedhetetlenek a csipek, és ez vonatkozik mind a benzinüzemű, mind az elektromos autókra. A modern autók guruló számítógépekké váltak, rengeteg szilícium szükséges az információs és szórakoztató rendszertől a kameráig, a radarig és minden máshoz.
A csiphiány kialakulása azzal kezdődött, hogy a nagy számítógépipari cégek hatalmas gyártókapacitásokat kötöttek le. Például az Apple évekre előre megvásárolta egy sor ázsiai gyár termelését, és kész volt a korábbinál magasabb árat fizetni. A csipgyárak hátrébb sorolták a vevői listákon az autógyárakat, mivel közel sem tettek bőkezű ajánlatokat, ezért a világ két legnagyobb autógyártója, a Volkswagen és a Toyota mára eljutott odáig, hogy kénytelen korlátozni, vagy akár néhány üzemében teljesen leállítani a termelést. A hiányt csak fokozza, hogy az új autóipari kütyük egyre több csipet igényelnek. De például az 5G-képes telefonok 40 százalékkal több csipet igényelnek, mint a 4G-s készülékek. Vagyis a kereslet csak nő, míg a termelés ezzel nem tud lépést tartani.
Magyarországon is akadozik a termelés
A félvezetők hiánya immár a magyar autó- és motorgyártásban is okoz fennakadásokat. A kecskeméti Mercedes-gyár napokra leáll majd, míg Győrben az Audi a motorgyártásnál csökkentett termelést, az autógyártásban pedig egyműszakos munkarendet vezet be. Az esztergomi Suzuki-gyár termelésére egyelőre hírek szerint nincs hatással a csiphiány.
Kína dönti el, ki kap csipet
A piaci helyzet tehát adott. Egyre több és több csipre van kereslet, és aki a csipeket gyártja, az dönti el, hogy ki kap. Gondolható, hogy azon senki se lepődik meg, hogy a legnagyobb csipgyártó Kína. Sőt, tulajdonképpen monopolhelyzete van a világpiacon. A legnagyobb exportőr Hongkong, amely városállam ugyan, de Kína része. A második legnagyobb gyártó maga Kína, és harmadik Tajvan – ez a kis szigetország is ezer szállal kötődik a szárazföldi Kínához. Ennek a három országnak a részesedése meghaladja a globális piac 60 százalékát. Vagyis Kína szerepe meghatározó a csipgyártásban és így ők befolyásolják az ettől függő iparágakat, így az autógyártást is.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Bubu
2021-01-25 at 09:37
Érdekes lenne megtudni, hogyan is égett le a Fóti úton a Mikroelektronikai Vállalat.
A csippek és prcesszorok gyártása globális gyártási helyszíneken folyik, míg a tervezés általában az anyacégen belül történik.
A gyártóhelyek kiválasztásánál elsödleges szempot nem az olcsó munkaerö, hanem egy földrengésbiztos terület. A gépsorokat több – van ahol tíz métereket is meghaladó – alapokra kezdik rétegesen felépíteni és összeszerelni. Közben az állandó mérések és korrigálások alapvetö fontosságúak. A kész gyártósor többé nem szerelhetö szét és vihetö el máshová mivel már soha ugyanazzal a precizitással nem felépíthetö, tehát a termelést nem vihetem máshová ha nem teszenek a körülmények.
Japán évekig volt a csippek egyik legjelentösebb gyártója. A sok földrengés a nyolcvanas / kilencvenes években rengeteg kiesést jelentett a számítógép szektorban föleg a memóriák /RAM/ kiesése miatt. Mikor a gépsorokat újra beüzemelték 80 és 95% volt a selejt.
Az, hogy 7 és 5 nanóméteres mértékben csippeket, processzorokat gyártani lehessen nem mindenhol megoldható. Az Apple M1-es processzora 16 milliárd transzintort tartalmaz és 5 nanométeres technológiával készül. AMD 7 nanométers tehnológával gyártja a Ryzen processzorokat.
Magyarország egy aránylag füldrengésbiztos helynek számít, egy csipgyártósor felépítése és üzemeltetése elképzelhetö lenne.
Nézzük_magát_a_dolgot
2021-01-24 at 11:17
Tisztelt Khm! Valaha tényleg volt egy Mikroelektronikai Vállalat a Fóti úton, ahol a fejlesztésre hatalmas tudományos erők lettek összevonva. Viszont amikor elértek egy fejlettségi szintet a 80-as években, amely már komoly konkurrenciát jelentett volna világszinten, sőt komoly elemzők szerint Hazánk mikroelektronikai nagyhatalommá válhatott volna, egy óriási tűzvészben az egész vállalat porig égett, megsemmisült. Ez a hajó elment.
Antónia
2021-01-24 at 10:50
A Nyugatnak nem a gépsorai hiányoznak, hanem a munkaereje zsugorodik, tizedelődik folyamatosan.
Nincsen népesség utánpótlás, a besziőppantott migránsáradat pedig ugyan olyan élkősködő életmódra vágyik, mint a helybeliek.
Kina és a Távol-Kelet többi országa egyelőre mentes ettől a fertőzéstől.
Lehet, hogy a felvilágosult abszolutizmusuk védi őket?
khm
2021-01-23 at 19:16
Valamikor volt Magyarországon MIKROELEKTRONIKA.
Aztán ezt a rendszerváltás (és az impexek is) ledarálta.
Ma nem lennénk megalázva a távol-keleti gyártósorok által. Az rendben van,hogy európai egyes államok azt hiszik,hogy majd Kína legyártja.
De amikor “üzemanyagproblémák” keletkeznek (természetesen valakik érdeke miatt),senki nem állít otthon elő elektronikát. (mert majd Kína)
Egyet nem tudok. Az USSA (United Soviet States of America) vajon továbbra is Kínában gyártatja-e a szilícium-völgyben kitalált dolgokat?
bl
2021-01-23 at 17:30
A fejlettnyugat szép lassan eljut abba az állapotba, hogy költséghatékonyság miatt a saját létezése is fölösleges.