A Transparency International egy korrupcióellenes nemzetközi, kormányokon kívüli szervezet, úgynevezett NGO. A napokban jelentették be a fő terméküket, az éves korrupciós listát, amelyben Magyarország szokás szerint borzalmas helyezést kapott. A listán elöl vannak a jók, hátul a rosszak – mi a rosszak között vagyunk. Vajon tényleg tombol hazánkban a korrupció? A PestiSrácok.hu annak ment utána, mennyi valóságtartalma van a felsorolásuknak és, hogy kerültek-e közismert offshore-paradicsomok, vagy épp elzárt, kisebbségüldöző királyságok Magyarország, Csehország, sőt, az Egyesült Államok elé.
A Transparency International évről évre megjelentet egy listát. Ez úgy jön létre, hogy egy általuk elkészített, szerintük független, objektív kritériumok alapján létrehozott felsorolásban hol helyezkednek el az államok. Röviden: a felsorolás elején szerepelnek a jó, korrupciómentes országok, a végén a rossz, korrupt országok. Hazánk a hatvankilencedik helyre került. Ennek a listának a megjelentetése után természetesen a Transparency vezetője körbehaknizta a médiát, hogy mennyire rossz helyre kerültünk, elnyel minket a korrupció, satöbbi. Ezt a játékot évek óta figyelhetjük, szinte szó szerint ugyanazt mondják. Portálunk ennek a listának, illetve annak valóságtartalmának ment utána, mivel roppantul untuk már, hogy állandóan a „független, pártatlan” szakértők mondják meg a tutit, a nemzetközi igazság pallosának beállítva magukat.
Bhután, 24. helyezés, ahol még a Sárkánykirály is tiszta vizet önt a pohárba!
Számos ország között előttünk van a listán a huszonnegyedik helyen álló Bhután. Bhután ugyanis megelőzi az Egyesült Államokat, annyira tisztességes az Amnesty szerint. Nos, ez a következők miatt lehet: tizenhárom éve jelentette be a bhutáni király, Bhután harmadik sárkánykirálya, abszolút uralkodója, a „boldogság királyságának legfőbb hercege”, hogy lemond a teljhatalomról, és átadja hatalmát. Akinek átadta, az a fia, a negyedik sárkánykirály. Ez olyan magas antikorrupciós indexet jelent – nyilvánvalóan, hiszen egy királyt nehéz megvesztegetni –, hogy Bhutánról a Transparency International számára az derült ki, hogy szinte alig van jelen a korrupció. Kicsi, elhanyagolható árnyékot vet a nemzeti boldogsági index szerint legboldogabb ország történetére persze, hogy az ország lakosságának egyhatodát kiutasították a kilencvenes években. Nyilván ezért is olyan boldogok.
Itt a derék boldog bhutáni polgárok vitatnak meg fontos kérdéseket a korrupcióról. Fotó: The Bhutan Experience
Egyébként Bhutánban a szabad sajtó hagyományai rendkívül komoly történelmi múltra tekinthetnek vissza. Ez abban is megnyilvánul, hogy a televízió áldásait 1999 óta élvezheti a népesség, a sajtószabadság erősebb üdve érdekében.
Seychelle-szigetek, a 27. legtisztább, legalább annyira, mint az Indiai-óceán
Menjünk tovább a listán, a 27. helyre! A Seychelle-szigetek is szerencsére jó pontokat kapott, 2012 óta haladnak felfelé, bár így is két hellyel lemaradtak az USA mögött – nyilván annak is köszönhetően, hogy a Seychelle-szigetek az egy főre jutó cégek számában világrekorderek. Az offshore cégek számában, volumenében, megmozgatott pénzösszegében a Seychelle-szigetek a világelsők között van. Azt már mi tesszük hozzá, hogy az offshore cégek közismerten az átlátható, korrupciómentes gazdálkodás melegágyai. Vagy nem? Bár, ha ezt magyar kontextusban említenénk, vélhetően cafatokra szaggatna bennünket a balliberális sajtó.
Ez itt egy offshore cégalapítással foglalkozó cég honlapja. Számos szolgáltatást nyújtanak, de mint írják, a Seychelle-szigetek az elsők a szolgáltatással foglalkozók között. Fotó: BBCIcorp nyomán, PS.
Ám nemcsak a reklámok világa, hanem a világ tényfeltáró újságíróinak szervezetét tömörítő ICIJ is leírja az offshore ipart, így:
Offshore iparának köszönhetően a Seychelle-szigetek, az iowai Davenportnál kisebb lakosságú szigetország fenntartja (…) jelenlétét a nemzetközi korrupció és pénzmosás évkönyveiben. Ahol pénzügyi botrányszag van, jó eséllyel jelen van a Seychelle-szigetek is. (…) A Seychelle-szigetek offshore-iparának története alapvető esettanulmányt kínál az aprócska adóparadicsomok felemelkedéséről.
Itt a Seychelle-szigeteki kereskedelmi miniszter látható az Al-Jazeera felvételén, ahogy épp lebuktatják a riporterek, akik olyan zimbabwei üzletembereknek álcázták magukat, akik afrikai aranybányák jövedelmét szerették volna tisztára mosni. Fotó: Al-Jazeera felvétele nyomán: PS.
Bahama-szigetek, a 30. legátlátszóbb, ahol még a cégek is visszatükrözik a Karib-tengert
A Transparency-listán a következő általunk vizsgált ország a Bahama-szigetek. Ők a 30. helyre lehetnek büszkék. A Bahama-szigetek nem aprózza el: már a Wikipédia-szócikk is arról szól, hogy
az idegenforgalom után a következő legfontosabb gazdasági szektor a banki és az offshore nemzetközi pénzügyi szolgáltatások, amelyek a GDP mintegy 15%-át teszik ki. A Panama-dokumentumokból kiderült, hogy a világon a legtöbb offshore vállalat Panama után a Bahama-szigeteki joghatóság alá tartozik.
A kis szigetcsoport tehát bár nem az egy főre jutó legtöbb offshore céget, de a legtöbb offshore céget mondhatja magáénak Panama után, és büszkén hirdeti, hogy az offshore nemzetközi pénzügyi szolgáltatások otthona. Maga a Transparency idéz egy tanulmányt, amelyben a következő megállapításokat teszik, ezen a címen:
A Transparency saját cikke a Bahamákról. Cím: „Hivatalos: a Bahama-szigetek komoly pénzmosási problémákkal küzd” Fotó: Transparency International nyomán:PS képenyőfotó.
Júliusban egy rendkívül kritikus hivatalos jelentést tett közzé a világ egyik vezető adóparadicsomáról – a Bahama-szigetekről – a pénzmosást és a szervezett bűnözést nyomon követő testület. (…) A korrupcióellenes aktivisták és azok számára, akiket érdekelnek az illegális pénzügyi áramlások kérdései – hogyan mozognak a bűnözésből és a korrupcióból származó jövedelem a pénzügyi rendszerben –, elengedhetetlen olvasmány.
A helyi pénzügyi szolgáltató ipar Bahamát, mint „a világ egyik legfontosabb nemzetközi pénzügyi központját” hirdeti. (…) A Bahama-szigeteki bankok 279 milliárd USD értékű eszközzel rendelkeznek, amelynek 95,9 százaléka az offshore bankszektorban található.
Mi úgy gondoljuk, hogy a 279 milliárd dollár offshore pénz – amelynek nagysága forintban már szinte elképzelhetetlen – épp eléggé komoly korrupciós kockázatot jelent, bár a cáfolatot várjuk. Ugyanakkor a Bahama-szigeteki offshore-paradicsom se mindig jó. Bár sokan úgy gondolják, hogy jelentős összegeket el lehet ott síbolni, vannak, akik nem így gondolják, hiszen lehet, hogy túl ismert szigetről és offshore szolgáltatóról van szó.
A veterán szocialista politikus, Boldvai László – akinek már a Tocsik-botrányban is felmerült a neve – sem így gondolta. Boldvai László felesége ugyanis egy Szamoa-szigeteki cég boldog tulajdonosa volt, aminek köszönhetően muszáj volt a szocialista pártból kilépnie. Szamoa nincs a listán, sajnos.
Kis hazánk szocialista politikusa, Boldvai László a nagy panamai offshore-botrányban. A Direkt36 tolmácsolásában…, PS képernyőfotó.
Ciprus, 42. hely – ahol az Égei-tenger mellett a pénz is kristálytiszta
Ciprus, amelynek neve évtizedekig a „ciprusi offshore cégekkel” jelentett egyet, már nem áll olyan jól a korrupciós listán: a 42. helyet foglalják el, de még mindig jobb, mint az elmaradott Csehország, Szlovákia vagy épp Olaszország. Persze, hiszen az északi korridor, ahonnan a török csapatok fenyegették még egy éve is a déli államrészt, szintén egy megbízható, demokratikus államalakulatnak minősül.
Ja, nem.
Ugyanakkor mégis fontos, hogy a görög Ciprus antikorrupciós erőfeszítéseit megemlítsük. A héten jelentették ugyanis be, hogy az uniós útlevelekkel kapcsolatos, egész Európát megrázó botrány kapcsán korrupcióellenes állami szervet állítanak fel.
Hogy mi is történt? Nem európai uniós polgárok ezrei kaptak ciprusi útlevelet egy 2013-ban elindított program keretében, amely állampolgárságot adott minimum 2 millió eurós beruházáshoz kötve (2,43 millió dollár volt az összeg) a pályázóknak. A program lényege a jelentkezőknek a következő volt: az Európai Unió egész területén vízummentességet biztosított a rendszer a ciprusi uniós tagságnak köszönhetően. Azt 2020 novemberében felfüggesztették, miután számos médium, többek között az Al-Jazeera komoly visszaélésekről számolt be. Ha kicsit rosszmájúak szeretnénk lenni, továbbá egyszerűen szeretnénk fogalmazni, a gazdag arab migránsok uniós útlevelét intézték Ciprusban az elmúlt hét évben.
Dimítrisz Szillurisz, a sziget parlamentjének most már csak egykori elnöke 2020 októberében lemondott, miután az Al-Jazeera hálózat titokban felvételeket készített róla. A felvétel lényege az volt, hogy felajánlotta, hogy segítséget nyújt egy bűnügyi nyilvántartásban szereplő személynek az útlevél megszerzésében.
Annak ellenére, hogy a programot felfüggesztették, a politikai felfordulás persze azóta is tart. Az ellenzéki politikusok, újságcikkek és a ciprusi közösségi médiában tett észrevételek kivételes nagyságrendű korrupcióra utalnak. Níkosz Anasztasziádisz elnök múlt hét csütörtökön ígéretet tett a görög Ciprus eddigi legnagyobb beavatkozására, hogy a lehető legerősebb hálót hozza létre a korrupció ellen.
Itt Níkosz Anasztasziádisz elnök jelenti be – ez a múlt héten történt – az egész Európát és az arab világot megrázó korrupciós botrány után, hogy korrupcióellenes hatóságot állítanak fel. Fotó: Dailysabah nyomán PS képernyőfotó.
Az, hogy az októberben lemondott volt parlamenti elnök – Dimítrisz Szillurisz – cége a kezdetektől oroszlánrészt vállalt az útlevélbotrányban, csak adalék, hiszen hivatali ideje alatt nem vezette; ezt a fontos feladatot leányai látták el. Bár ezt az indoklást mintha hallottuk volna más kontextusból, más emberektől, s ott se tűnt túl hitelesnek…
Hogy letartóztattak volna valakit? Nem.
Dominikai Közösség, ahol még a Kis-Antillák tengerparti homokja is kristálytiszta – a 48. helyen
Továbbgörgetve a listán a Dominikai Közösséget találjuk – a kis adó- és fürdőparadicsom a 48. helyet foglalja el. A pici ország annak köszönhetően is rendkívül jó pontokat kapott a listán, hogy ott minden olyan biztonsági, törvényi garancia megvan, ami a korrupciót elhárítja a TI szerint. Ezt az is aláhúzza, hogy a Dominikai Közösségben totális védelmet élveznek a befektetői személyes adatok, ezért az itteni offshore cég-alapítás a legjobbak közé tartozik a világon.
Az “adóoptimalizálás” elkötelezett hívei nem tévednek, ha dominikai céget alapítanak. Ugyanis a Dominikai Közösségben az egy főre jutó cégek száma nem olyan magas, mint a Seychelle-szigeteken, és még nem annyira ismert, mint Seychelle vagy Bahama, de törekednek a tökéletességre. Egy olyan ország, ahol szintén rendkívül jó áron lehet rendkívül hatékony adóelkerülési megoldásokkal élni.
Ez itt a dominikai offshore cégek megalapításával foglalkozó cég reklámja. Mert a korrupció elleni küzdelemben nyilvánvalóan az offshore cégek mutatják a megoldást! Fotó: turner-little nyomán, PS képernyőfotó.
Ám nem ez az, ami igazán korrupciómentessé teszi ezt a boldog országot! Hanem amikor a dominikai miniszterelnök, Roosevelt Skerrit, aki 2004 óta szüntelen igazgatja ezt a demokráciát – ahol az ellenzék nem túl jelentősen reprezentált –, 2014-ben egy kínai milliárdosnak segített dominikai útlevéllel és diplomáciai védelemmel, majd tavaly lebukott a diplomata-útlevelek kiadásával az Al-Jazeera híradása szerint. Ez utóbbi esetben 470 ezer dollárt tett zsebre.
Itt a derék dominikai miniszterelnök, Roosevelt Skerrit látható a két üzletemberrel, Manoj Bullahhal és Alireza Monfareddel, akik diplomáciai védelmet, diplomata útlevelet kaptak tőle 470 ezer dollárért. Ez nyilvánvalóan nem korrupció, hiszen átlátható, fotó is készült róla: Az al jazeera tudósítása nyomán, PS képernyőfotó.
És hazánk, ahol sajnos nincs se offshore, se tenger, meg is érdemli a 69. helyet…
Mint minden ilyen lista esetén tehát, az objektív, nemzetközi szervezet abszolút megbízható korrupciós listát állított elő. Vagy nem? Nem furcsa, hogy ezek az országok mind-mind jelentősen jobb helyre kerültek, mint az „elmaradott, korrupt” Magyarország, amely a 69. helyet foglalja el?
Hogy lehet ez? Nos, úgy, hogy a listára a Transparency helyi szervei adják le a jelentéseket önbevallás alapján, és a helyi Transparency vezetője, Martin József Péter egy olyan jelentést adott le, miszerint a független, objektív mérce alapján Magyarország elmaradott, korrupt állam. Martin József Péter amúgy a CEU oktatója, egyben ismert balliberális újságíró volt. Vajon tényleg olyan független, objektív mérést végzett a Transparency, amiben megbízhatunk? Tényleg korruptabb lenne Magyarország a közismert offshore-paradicsomoknál? Mi nem hisszük.
Innen folytatjuk a következő részben…
Címlapfotó: The Wall Street Journal nyomán PS képernyőfotó.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS