Hetvenöt évvel ezelőtt kapta bíborosi kinevezését Mindszenty József

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. február 21-én kapta meg bíborosi kinevezését XII. Piusz pápától Mindszenty József. A pápa a kinevezés során megjövendölte a magyar főpásztor vértanúságát is: a harminckettő közül Te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot – mondta. A jóslat hamarosan valósággá vált.

Rákosi hatalomra kerülésétől kezdve gyanakvással kezelte Mindszenty Józsefet, akit a legnagyobb ideológiai ellenségének tartott. A mindig megingathatatlan, határozott és rendkívül karizmatikus főpásztor már az 1945-ös választások során is szerepet vállalt a kommunisták elleni harcban. A választás előtt kiadott körlevelében egyértelműen jelezte a szavazóknak, hogy próbáljanak meg a jó, az igazság és az erkölcs alapján ítélve választani a pártok közül, s ne az erőszakos uralmat támogassák. Ez a püspöki üzenet egyértelmű támadás volt Rákosival szemben, és nem is sikertelen: a kommunisták a szavazatok alig tizenhét százalékát kapták meg, a Kisgazdapárt pedig ötvenhét százalékkal aratott győzelmet. A győzelmük azonban rövid életű volt, mert a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok támogatását élvező kommunisták az 1947-es “kékcédulás” választáson, körülbelül egymillió szavazat elcsalásával bejelenthették győzelmüket, ezzel beköszöntött a totalitárius vörös terror időszaka. Rákosi pedig nem felejtett, 1948-as beszédében a Katolikus Egyházat és Mindszenty Józsefet titulálta a nép fő ellenségének. Az elsődleges céljuk az volt, hogy eltüntessék Magyarországról a főpapot, ezzel elkerülve, hogy mártírt csináljanak belőle. Folyamatos nyomás alatt tartották Mindszentyt, lehallgatták, megfigyelték, tulajdonképpen fogolyként tartották saját rezidenciáján. 1948. december elejéig tartott ez az állapot, amikor is Mindszenty József úgy döntött: nem hajlandó bíborosként Rómában folytatni az életét. Ekkor a magyar vezetés – Moszkva egyetértésével – jelezte a Vatikánnak, hogy Mindszenty sorsa megpecsételődött. Végül december 26-án, karácsonykor letartóztatták a bíborost. Ahogyan Közi Horváth József Mindszenty című írásában olvashatjuk: a bíboros vallatása során a legaljasabb, legdurvább eszközöket vetették be az ÁVH-sok, többször brutálisan megverték, pszichotróp szerekkel kezelték, meztelen nőket küldtek a cellájába, megpróbálva ezzel is megkísérteni, megalázni a főpapot, hogy végül kikényszerítsék belőle az úgynevezett beismerő vallomást, amely alapján el lehetett ítélni. A kínvallatásokat, és magát a kirakatpert Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Kádár János személyesen felügyelték. Ők voltak azok, akik megkonstruálták az egész gyalázatos színjátékot, amelynek során előre eldöntötték, hogy Mindszentyt nem fogják halálra ítélni. A főpap kivégzése ugyanis túl nagy nemzetközi visszhangot keltett volna. Franco tábornok például állítólag figyelmeztette Sztálint: ha Mindszenty a bitófán végzi, válaszlépésként azonnal kivégezteti az összes spanyol kommunistát.

Az utolsó szó jogán is bátor beszédet mondott Mindszenty

Az elsőfokú ítéletet 72 évvel ezelőtt, 1949. februárjában mondták ki. Elképesztő, ahogy e kegyetlen procedúra után, rengeteg lelki megaláztatást, és fizikai bántalmazást is elszenvedve, Mindszenty József egyenes gerinccel állt a bíróság előtt, és az utolsó szó jogán megdöbbentően bátor beszédet mondott. A Magyar Dolgozók Pártja két népbírója a büntetés kiszabásánál a halálbüntetésre szavazott, a másik kettő azonban nem. A tanács elnökének előre megmondták Rákosiék, hogy nem kell a vádlottat halálra ítélni, elég lesz az életfogytiglani is. A per másodfokú tárgyalására és a végső ítéletre 1949. júliusában került sor, amely helybenhagyta az elsőfokú döntést. Mindszenty Józsefet 1956-ban, a forradalom és szabadságharc napjaiban szabadították ki fogságából, majd november 4-én menedékjogot kért és kapott a budapesti amerikai nagykövetségen, ahol egészen 1971-ig élt. Napjait – egyebek mellett – annak szentelte, hogy meggyőzze az amerikai vezetést: ne adják vissza sem a szovjet, sem a magyar kommunistáknak a Szent Koronát, hanem őrizzék, amíg biztosabb kezekbe kerülhet. 1964-ben Johnson elnöknek címzett levelében így írt:

Bizalommal kérem Elnök Urat, mentse meg a koronát. Ez hazánk és kereszténységünk ősi mivoltának pecsétje, a világon egyedülálló keresztény és alkotmányos szimbólum. A Szent Korona nem lehet az ateista bolsevikok tulajdona.

Mindszenty József 1971-ben távozott végképp Magyarországról, majd 1975-ben bekövetkezett haláláig Bécsben élt. Mindszenty József bíboros, hercegprímás szentté avatási eljárása 1993 óta tart.

Forrás: PestiSrácok; Forrás: mnl.gov.hu