Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szombaton, Facebook-oldalán mutatta be az Otthon Budapesten elnevezésű programját. A tervezet lényege, hogy a járvány és a válság okozta kihívásokra a főváros is reagáljon, ezért az új világrendre egy új várostervet is készített a budapesti vezetés. Beszélgetőtársa Barabás Richárd, Újbuda alpolgármestere volt, akivel nagyon jól, lazán elvoltak. A performansz több, mint egyórás volt; sokat nem tudtunk meg belőle.
Barabás Richárd, Újbuda alpolgármestere beszélgetett Budapest főpolgármesterével az új víziókról, tervekről. Karácsony Gergely szerint, miközben vissza akarunk térni a normális életünkhöz, fontos, hogy megtaláljuk az új normalitást, az új rendet. Magyarán az emberbe kell fektetni, a humántőkébe és a fenntarthatóságba. A politikus eldicsekedett: Budapest nagyon is jól helytállt a vírus elleni védekezésben. Természetesen a főpolgármester úgy érzi, a kormány nem támogatja eléggé a fővárost ebben a harcban. Mindenesetre megtudhattuk, hogy az új normalitás új irányokat jelent: home office-t, rugalmasságot, és azt, hogy mindent gyorsan és könnyedén el tudjunk érni a kerületünkben, ahol élünk.
Budapest jövőjéhez meg kell értenünk a múltat; Karácsony szerint ehhez értelmezni kell azt a hatvanas évek óta fennálló jelenséget, hogy folyamatos a kivándorlás a fővárosból az agglomerációba. Ahhoz, hogy Budapest megőrizhesse versenyképességét, három pillérből álló rendszert szeretne bevezetni a fővárosi vezetés.
Esélyegyenlőség
Az első pillér az, hogy mindenki egyenlő módon juthasson azonos esélyekhez, lakáshoz. Ehhez kellenek azok a projektek, amelyek segítségével a leszakadóban lévő rétegek lakáshoz, önkormányzati bérleményekhez juthatnak. Ehhez egy kisfilmet is bemutattak, amely Karigeri humanizmusára világít rá. Eddig nyolcvanhat lakást újítottak fel hajléktalanok számára. A lakhatáshoz lakásügynökség létrehozása dukál.
Élhetőség
Nem meglepő módon a második pillér az élhetőség, ökopolitika, parkosítás stb. A zöldítés jegyében fontos szereplők a civilek; fontosak a biciklisávok és az, hogy csökkentsük az autóhasználatot, a kibocsátott széndioxid-mennyiséget, úgy, hogy közben az ipar és a kereskedelem ne szenvedjen ebből fakadóan nagy kárt.
A harmadik pillér: a lila bölcsészduma
Valószínűleg még a városvezetőnek is ködös, mit akart itt mondani, de a lényege, hogy minél több ember meghallgattasson a fejlesztések közepette (mondjuk ehhez kellenek fejlesztések). A kulcsszó itt is: civilek, polgári kezdeményezés. Azaz, ha van egy jó ötletünk, gyűjtsünk aláírásokat a szomszédoktól, és uccu neki, mehet a megvalósítás. Aztán a másik zseniális elgondolás, amelyre KariGeri nagyon büszke, a részvételi költségvetés, amelyről már korábban írtunk.
Jöjjenek a konkrétumok
Felújítják a Lánchidat. Mielőtt leomlana. Jó hír. Tervezik még a Blaha Lujza tér felújítását, a pesti rakpart modernizálását, és a körút is kozmetikázva lesz. Zöldebb lesz tehát a rakpart, a Dunát meghagyják a helyén, az autók sorsa még kétséges. Természetesen a nyitottság jegyében mindenről meg leszünk kérdezve, ezért aztán semmi sem biztos, kényünkre-kedvünkre alakíthatunk, ha elég hangosak vagyunk. No és a kérdés: miből akarja megvalósítani a budapesti irányítás ezt a békés, zöldes-szivárványos, humánus várost? Mivel az előző vezetés által megspórolt összegekről Karácsony elegánsan hallgat, gyaníthatjuk, az már nincs meg. Magyarán a varázsszó: Európai Unió, hétéves büdzsé, lehívások. Illetve az alvóvárosok létrejöttének elkerüléséhez fontos a kooperáció a (természetesen ellenzéki) agglomerációs városok polgármestereivel, és Karigeri nagyon próbálkozik – a világválság és a kormányzati megszorítások ellenére – együtt gondolkodni és dolgozni az Orbán-kabinettel.
Körülbelül ennyi.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS