A pandémia a gazdaság minden egyes ágazatát sújtja immár több mint egy esztendeje, ugyanakkor kivételt jelenthet a kedvezőtlen folyamatokat vizsgálva az építőipar. Megkérdeztük Koji Lászlót, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökét, hogy ő miként látja a jelenlegi helyzetet.
Unger Zsolt Géza írása
Az építőipar 2021. első negyedévének a végére túlléphet a járvány okozta következményeken – nyilatkozta nemrég. Mire alapozza a feltevését és egyáltalán akár sikerágazatnak is nevezhetjük az építőipart?
Azzal kezdeném, hogy az építőipar, mint minden szakma, nem önmagában áll, a dolgok nem velünk kezdődnek, hanem a megrendelővel. Azt tapasztaljuk, hogy 2021. első negyedévében és előreláthatóan a másodikban is, a megrendelői oldal visszatért, erősödik. Egyfelől érkeznek az uniós források a hétéves ciklus keretein belül, ami az állami megrendelések felgyorsulását fogja magával hozni, különösen az út-, vasút- és infrastruktúra építések terén, és ha a járványhelyzet oldódik – és mi arra számítunk, hogy április-májusra mindenképp oldódik–, úgy a múlt évben elhalasztott beruházások újraindítása is megtörténhet, harmadrészt pedig a lakásépítés és -felújítás területén a kormány által tett élénkítő intézkedések is fokozatosan meghozzák a gyümölcsüket az ágazat számára. Ha csak ezt a három tényezőt nézzük, akkor is egy lökésszerűen induló, felfutó beruházási ciklust üdvözölhetünk. Az év közepétől várható ez erősebben, de már év elején voltak kedvező előjelek, ugyanis harminc százalékkal több építőipari állást hirdettek meg a cégek sorra, a múlt évi adatokhoz viszonyítva.
Utóbbi tényállás igen érdekes, ezt azt jelenti, hogy az építőiparban nem elbocsátásokra került sor, hanem munkaerőhiány van, kell a jó szakember?
A választ ketté bontanám a tisztánlátás érdekében. Alapvető munkaerőhiány nincs az építőiparban, továbbra is az egyik legnagyobb foglalkoztató a maga háromszáznegyvenezer dolgozójával. Viszont az érem másik oldala az, hogy valóban szakemberhiány van, azaz nincs elég szakmunkás és mérnök. Az ágazat a munkaerőpiacról sok segédmunkást alkalmazott, ezek nem voltak betanítva korábban, de szükség volt rájuk. Mindenképpen hatékonyabb felnőttképzésre van szüksége az ágazatnak és saját beruházásokra, hogy a teljesítménye ezáltal fokozódjon. Az év közepére az ÉVOSZ szerint tisztulni fog a kép e téren: azok tudnak majd a piacon egyáltalán megmaradni, akik invesztálnak és fejlesztenek, mert ők tudnak majd ezáltal élőmunkát megspórolni és hatékonyabban dolgozni. Mindemellett a felfutás miatt arra is szükség lehet, hogy nagyobb arányban foglalkoztasson külföldi munkaerőt az építőipar. Ezt könnyítenék meg az Unión kívüli országokkal kötött kétoldalú államközi megállapodások, amelyek egy egyszerűsített engedélyezést biztosítanának a tartózkodási- és munkavállalási engedélyek kiállításához. Ez persze a probléma átmeneti megoldását jelentené, hosszú távon az építőipar gondjait az intenzív foglakoztatás enyhítené valósan, ami jelenthetné azt, hogy közös munkaerőforrást használó klaszterek alakulnának mondjuk, vagy hatékonyabban működő alvállalkozói rendszerek alakulnának ki, akár a képzések és hatványozottan a felnőttképzések területén összefogva, az elképzelések megvannak már.
Az ÉVOSZ elnöke úgy véli, azok tudnak majd a piacon megmaradni, akik invesztálnak és fejlesztenek, mert ők tudnak majd ezáltal élőmunkát megspórolni és hatékonyabban dolgozni. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Itt akkor oda kanyarodhatunk, hogy önök egy akciótervet dolgoztak ki, amelynek egyik eleme a továbbképzés biztosítása, főként a kkv-k számára, amelyek egyébként is az ágazat zömét képviselik létszámukat tekintve, és minden támogatás jól jön nekik.
Mi valóban azt szorgalmazzuk, hogy a mikrovállalkozásokat és az önfoglalkoztatókat – akik az építőipar kilencvennyolc százalékát teszik ki – támogatni kell, mert önerőből a fejlesztésekre, innovatív beruházásokra nem képesek. Fontos az is, hogy a közepes és nagy cégek ezeket a kisebbeket húzzák magukkal, a beruházások, az élőmunka és a felnőttképzés területén egyaránt. Ezért az ÉVOSZ, amelynek sok nagyobb cég a tagja, igyekszik koordinálni és szervezkedni abba az irányba, hogy egyre több integráló cég legyen, amelyek például a képzési centrumok kapcsán is integrálják a kisebb vállalkozásokat.
Nyilván azért ez egy közös érdek is egyúttal, hiszen alvállalkozók nélkül egyik óriás sem tud működni.
Igen, de azt mondhatjuk, hogy a mi szakmánkban is érvényesül egy rossz magyar mentalitás, az általános, alapvető bizalmatlanság, amely nálunk is jelen van, éppen pont az alvállalkozói rendszer kapcsán figyelhető meg élesen. Az építkezés, építőipar egyébként egy nagyon sok szereplős össztánc, amelyben a bizalom növelésére és a hatékonyság növelésére sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az elkövetkezendőkben.
Említettük, hogy az ágazat prosperálását több tényező befolyásolja. Az állami megrendelések rendre érkeznek, de mit mondhatunk el a megcsappant önkormányzati felkérések oldaláról?
Valóban, jól érzékeli, fennáll egy ideje ez a különbség. A közösségi megrendelések két felét az állami és a települési önkormányzatok megbízásai teszik ki, viszont azt tapasztaltuk, hogy nem csak a járványhelyzet kezdete óta, hanem már a 2019-es önkormányzati választások után elkezdődött ez a visszaesés a települések oldaláról. Az önkormányzatok a tőlük megszokott nagyságrendben nincsenek jelen a megrendelői piacon. Az önkormányzati fejlesztések köztudottan közbeszerzéshez kötöttek, és ha megvizsgáljuk az utóbbi évek idevágó közbeszerzési eljárásainak számát, akkor megállapíthatjuk, hogy sem létesítményi darabszámban, sem pedig értékben nem tudunk biztatót mondani. Darabszámban feleannyi építési ajánlatkéréssel éltek a múlt év végén, mint egy évvel korábban, és építési érték tekintetében is szűk hetven százalékos arányról beszélhetünk, szintén az előbbi két dátum adatait összevetve.
Utóbbi visszaesésnek ön szerint gazdasági, vagy inkább politikai indokai vannak?
Mi azt látjuk, hogy a jelenség mögött mindenképpen az önkormányzatok fizetőképességének a romlása húzódik meg, emellett pedig még az is, hogy a települések 2019. végén és 2020. elején még leginkább önmagukkal voltak elfoglalva, sok változást kellett menedzselniük, azután jött a járványhelyzet, amely sok önkormányzat fizetőképességét jelentősen lerontotta. A településrendezés- és fejlesztés forrásait át kellett gondolni, adott esetben átcsoportosítani, oda, ahol égető szükség volt rá. Bár hozzáfűzöm, hogy az ÉVOSZ nem politizál, így mindig a gazdasági oldaláról tekintjük a történéseket.
A lakásárak kérdése is érdekes téma, a budapesti, új építésű lakások átlagos négyzetméter-ára elérte az egymillió forintot. Kérdés az, hogy bár van kapacitás, vannak kedvezmények, de ez az ár nem sok ezek ismeretében is? Lehetséges, hogy a vevők elkezdik keresni inkább a használt lakásokat?
A tavalyi év végén a lakásépítő, felújító cégeknek tíz százalékkal kisebb volt a megrendelésállománya , mint egy évvel korábban, tehát ezt nézve a kereslet-kínálati viszonyok nem indokolnák az áremelkedést. Ha mégis áremelkedés van, akkor annak más lehet az oka. 2021. elején az építőipari cégek öt-hét százalékos áremelésben gondolkodtak a saját kapacitási potenciáljuk megőrzése érdekében, ennek hátterében kimondottan a munkaerő megtartása és a jobb munkakörülmények biztosításának a lehetőségei álltak. A háttéripar részéről sem érzékelhetünk hat-hét százaléknál nagyobb áremelkedést a tervező, kivitelező cégek részéről. Bizonyos területeken ez nem így van, mert az építőanyag-kereskedők a termékeik alapanyagainak a drágulásával magyarázzák az áremeléseiket. Azt, hogy e tényezőknek a kihatása a 2021-es négyzetméter-árakra milyen befolyással lesz, nehéz még megjósolni. Attól is függhet, hogy például egy olyan folyamatban lévő lakásépítés esetén, ahol a múlt évben, vagy még azelőtt szerződtünk le az építkezésre, egy kedvezmény automatikus becsatlakozása – január 1-től a huszonhét százalékos ÁFA öt százalékra csökkent –, mit fog magával hozni. És ez a kedvezmény még nagyobb horderővel jelenik meg ott, ahol a beruházó és a megrendelő közvetlen szerződésben állnak egymással. Nagyon fontosnak vélem, hogy azon esetekben, amikor idén szerződünk le építkezésre, ott nettó feladat, plusz áfára kössünk kontraktust, és az esetlegesen magasabb ár így rögtön megmutatkozik. A kormányzati kedvezmény egyúttal minden egyes felet helyzetbe hoz, így nem várható drasztikus változás, nem képzelhető el elvileg a különbséget képező huszonkét százaléknál nagyobb elmozdulás, vagyis nagy volumenű négyzetméter-ár emelkedésre, az utóbbi évektől nagyban eltérve, nem kell számítanunk. A pontosabb képhez még egy dolgot meg kell vizsgálnunk, a főváros ugyanis külön fejezetet érdemel. Kettévált az ország abban a tekintetben, hogy milyen tendenciákat figyelhetünk meg a kereslet-kínálat összefüggéseiben: van egyrészt Budapest és az agglomeráció és van Magyarország összes többi része. A fővárosban nagy a kereslet, a kínálat jelenleg véges – kevés a szabad telek, a jobb fekvésűeket horror árakon kínálják –, s ez agglomerációra is egyre inkább érvényes, míg vidéken más a helyzet. Az adott árat egyébként két fő tényező befolyásolja, az egyik az építmény, a lakások, a másik a telek, a földingatlan árai, s ezek adódnak össze. Ehhez kapcsolódik az a kezdeményezésünk, amely az akciótervünk része is, és az árak kedvezőbb alakítása a célja. Ha az új építésűeknél nem kellene a telek árát azonnal megfizetni, az kedvező lenne. Erre jó konstrukciónak bizonyulna, ha az önkormányzatok pályázhatnának vissza nem térítendő állami támogatásra, lakáscélú terület előkészítésre, ahol az előkészített területet bérbeadással hasznosíthatnák. Felépülnének az adott területen a lakások, de csak egy jelképes összeget kellene a földtulajdonért vagy az osztatlan közös tulajdoni hányadért megfizetni, és húsz éven belül elővásárlási joga volna az adott földterületre a lakás tulajdonosának. Budapesten egyébként az ingatlanárak a bekerülési költség felét közelítik, de az agglomerációs övezetben is harmincöt-negyven százalék körül van ez az érték.
Koji László szerint jó konstrukciónak bizonyulna, ha az önkormányzatok pályázhatnának vissza nem térítendő állami támogatásra, lakáscélú terület előkészítésre, ahol az előkészített területet bérbeadással hasznosíthatnák. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Az agglomerációnál maradva: hallani, hogy a járvány hatására is a vásárlók megindultak kifelé, mennyire erős ez a tendencia, keresik már annyian a családi házakat, mint eddig a lakásokat?
Igen, észrevehető bizonyos változás. A piac elmozdult abba az irányba, hogy növekszik a lakásépítőkön belül a magánszemélyek, természetes személyek aránya. A klasszikus korábbi menetrend szerint a lakosság hatvan-hatvanöt százaléka közvetlenül az építőipartól rendelte meg a szolgáltatást, döntően a családi házak és a nem nagy lakásszámú társasházak kivitelezése volt a jellemző, most viszont egy fordított tendencia figyelhető meg: most az ingatlanfejlesztők vannak ötvenöt-hatvanöt százalékos nagyságrendben jelen, de a napokban jelentette meg a KSH a tavalyi lakásépítkezésekről szóló adatait, és ebben volt egy, a témánkba vágó elemzés is, hogy miként alakultak a folyamatok, és például a 2019-es negyvenkettőről 2020-ban negyvenhét százalékra emelkedett a magánszemélyek által kezdeményezett új lakásépítések aránya. A vélelmezését tehát a KSH adatok alátámasztják.
Az átláthatóság miatt az ágazati tevékenységek kifehérítésében is kedvező folyamatok várhatók?
Igen, ez az ágazatnak nagy kihívás és lehetőség. Gondoljunk csak bele, hogy az eddigi gyakorlat az volt, hogy az esetek hetven százalékában csupán szóban állapodtak meg a felek. Ezek az anomáliák megrendelőnek és kivitelezőnek egyaránt gondokat okozhattak, ezeken fog változtatni az átláthatóság a jövőben. A beinduló. támogatott lakásfelújítási program jó példával jár elöl, a kötelező írásbeli szerződéstől kezdve a lefektetett műszaki tartalmon át a számlákon történő átlátható pénzmozgásokig mind a transzparenciát mozdítják elő, s ennek ez egy további hozadéka amellett, hogy a versenyhelyzetek javulnak, több mikro- és kisvállalkozás kaphat megrendeléseket. Úgy vélem ezzel egy win-win helyzet alakulhat ki.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS