Már nem Sándor, József és Benedek hozza a meleget

Az elmúlt fél évszázad meteorológiai adatai fittyet hánynak a népi megfigyelésen alapuló időjóslásra. A tavasz kezdete korábbra tolódott, a szeszélyes április helyét pedig a kiszámíthatatlan márciusi időjárás vette át, ez pedig egyre súlyosabb hatással van a mezőgazdaságra a fagykárok sűrűbb előfordulása miatt – derül ki Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék munkatársának tanulmányából.

A vizsgálat szerint az ezredforduló óta már csak ötven-hetven százalékban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben nyolcvan-száz százalék közötti biztonsággal igaz népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek azért hozzák egyre ritkábban “zsákban” a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest – olvasható az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatai alapján a tanulmány legfontosabb megállapításai között. Mint írják, az általános tendencia ugyanakkor nem jelent egyenletes melegedést: az elmúlt években március közepét követően épp a szeszélyesebb időjárási viszonyok voltak a jellemzőek.

A kutatás során a meteorológusok úgy vizsgálták a népi mondást, hogy összehasonlították a március 18-20. előtti hét (március 11–17.) és az utána következő hét (március 21–27.) átlaghőmérsékletét. Az összegzés szerint a 2000 előtti években jól elkülönül a március 11–17. és a március 21–27. hetek átlaghőmérséklete, míg az elmúlt húsz évben közelebb esnek egymáshoz az értékek. Voltak olyan időszakok is (2001–2005 és 2016–2019) amikor ráadásul nemhogy melegedés, hanem hűlés következett be. Azaz az utóbbi években inkább a szeszélyesebb időjárás volt jellemző a március közepi időszakokra, az egyenletes felmelegedés helyett.

A márciusi átlaghőmérséklet 2011–2019-ben már megközelítette a hét Celsius fokot, míg a korábbi évtizedekben öt-hat Celsius fok volt jellemző. Megvizsgálták külön az említett három névnap átlaghőmérsékletét is, amely a sokéves átlag alapján 6 Celsius fok volt, és csupán egyetlen évben, 2018-ban fordult elő, hogy ez az érték fagypont alatt maradt. Ugyanakkor a negyvenkilenc évből hat évben tíz Celsius fok feletti volt a Sándor, József és Benedek napján mért hőmérsékletek átlaga, és ezen esetek fele az elmúlt tizenöt évben következett be (2004-ben, 2012-ben és 2014-ben).

Lehet, hogy mi örülhetünk az alapvetően melegebb tavaszoknak, de a természet kevésbé: súlyos probléma Magyarországon a tavaszi fagykár a mezőgazdaságban, továbbá eltolódik a növények életciklusa, ami az évezredek alatt összecsiszolódott ökoszisztéma kapcsolatok szétcsúszásához vezethet

– figyelmeztet a kutató a tanulmányról közölt beszámolóban, amely a Másfélfok című, az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos portálon jelent meg csütörtökön.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Oláh Tibor