Akár viszonylag csendben is elmaradhat egy film bemutatója, még a beharangozás ellenére is. Ha így történt volna a Partizán által a FreeSZFE mozgalomról készített Hülye fiatalság című filmmel, valószínűleg csak azok háborogtak volna hangosan egy ideig, akik most ettől a filmtől várják az általuk gyűlölt Orbán-kormány bukását. De nem így történt, nem csendben maradt el a ma estére beharangozott bemutató, hanem ország-világnak kikiabálva. Nem könnyű a baloldali propagandista élete, hiszen nehéz harcostársakkal van megáldva, és egyszer Gulyás Márton türelme is elfogy.
Sőt, igazából már korábban elfogyott, csak aztán rászóltak, hogy mégse fogyott el – de erről kicsit később. Csütörtök késő este közölte a Partizán a Facebook-oldalán, hogy a pénteken bemutatni tervezett filmjüket „betiltották”. Kemény kifejezés, ami nyilvánvalóan nem tükrözi a valóságot, hiszen a FreeSZFE nem hatóság, nincs joga semmit betiltani, tehát a filmben szereplők legfeljebb letilthatták a megjelenítésüket, illetve utólag visszavonhatták az erre adott engedélyüket. Az, hogy a Partizán mégis betiltásként vezette elő ezt, jól érzékelteti az indulatokat.
A rendhagyó közlemény bővelkedik keménykedésben és pikírt odamondogatásban. Leszögezi például, hogy a szerkesztőség autonómiája így is lehetővé tenné a film bemutatását, továbbá jogi megalapozottsága sincs a FreeSZFE közösség kérésének.
Vagy ragaszkodunk a függetlenségünkhöz, és bemutatjuk a filmet és ezzel egy beláthatatlan marakodás veszi kezdetét, vagy elállunk a film bemutatásától, amivel a filmen dolgozó munkatársaink munkáját, erőfeszítéseit és a szerkesztőségnek a film elkészítésére fordított erőforrásait tekintjük semmisnek
– áll a közleményben, ahol azt is hozzáteszik, eleve vállalhatatlan, hogy ilyen dilemma előállhat. A Partizán mégis a dilemmának azt a felét választotta, hogy hajlandó elengedni a befektetett munkát, mert nem szeretne konfliktust a FreeSZFE tagságával.
…Az ellenfél nem az egyetemi polgárság, hanem az egyetemi polgárságot ellehetetlenítő agresszor hatalom
– olvasható a Partizán szövegében, amelynek elkeseredett hangnemét csak fokozza az a közlés, hogy ki kell értékelniük a helyzetet, és bíznak a kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálásában.
Dühösen, de lenyelik a békát
A Partizán tehát elvégezte a közleményük alapján bevallottan kormányellenes propagandamunkát, beletette a pénzt és az energiát, de a propaganda kedvezményezettjei lefújták a műveletet. A Partizán pedig megadta magát, hogy ne kerüljön konfliktusba az ezek szerint elég befolyásos FreeSZFE mozgalommal. Szabványszerű becsicskítás történt.
A FreeSZFE válaszközleménye olcsó magyarázkodásba vitte el a történetet, hiszen azt írják, nem a mozgalom, hanem az egyes szereplők személyes hozzájárulása hiányzik a róluk készült felvételek felhasználásához. Ők azt állítják, hogy az elmúlt két hétben folyamatosan figyelmeztették a film készítőit a problémára, és győzködték őket a szükséges nyilatkozatok beszerzésére. Biztos nem vették észre, hogy egy teljes stáb éppen folyamatosan forgat a kis forradalmukról. Vagyis a Partizán ingerült közleményére válaszul odakenték a teljes felelősséget Gulyás Mártonéknak.
Az mindenesetre különös, hogy az utolsó pillanatban derül ki az ilyen, simán jogi természetű, és egymással jó viszonyban álló felek esetén könnyen megoldható probléma. Ez legalábbis arra enged következtetni, hogy a közleményekből kimaradt(ak) a tényleges ok(ok). A Mandiner információi szerint valójában a tartalommal volt probléma; a lap egy forrására hivatkozva azt írta,
a dokumentumfilm sok olyan képet tartalmaz, ami nem vetne rájuk jó fényt, és félnek a külföldi egyetemek visszalépésétől.
A dokumentumfilmben ugyanis nemcsak a hős szabadságharcosok képe lenne látható, hanem a masszív ivászat, bulikázás, káromkodás is. A Partizán dühös hangvétele pedig azt sejteti, hogy szívesen kiteregették volna a valós indokot is, de hát mindennek van határa. A baloldalon annyit emlegetett szólás- és sajtószabadság nevében azt mondanak a propagandistáik, amit szabad.
Nyomasztó poszt-kádárista privilégiumok a baloldali médiában
Gulyás Márton a baloldal egyik legtevékenyebb szereplője, aki számtalan kormányellenes projekttel próbálkozott már az elmúlt évtizedben a festékdobálástól a komolyabban vehető dolgokig. Ha valakinek, neki egyértelműen a kormányellenesség a munkahelye. Legutóbb a Közös Ország Mozgalommal égette meg magát, amikor a kormány megbuktatásának módját és a Fidesz utáni Magyarországot akarta kitalálni a ballib éttermiség a Kossuth téren felállított rendezvénysátorban. Az érdeklődés gyér maradt, a kormányváltás is elmaradt, ám a projektre kapott sok pénzt legalább szétoszthatták egymás közt a panelbeszélgetéseken részt vevő progresszív gondolkodók és politikusok. Gulyás ezt követően pár hónapra eltűnt, majd a Partizán nevű projektjével jelent meg újra.
Itt pedig nem a mostani az első alkalom, hogy mérgesen lázadozni próbál, aztán valakik valahonnan rendre utasítják. Néhány hete Tumblr-oldalán fakadt ki:
Míg a »legszemét-szarabbnak« gondolt NER-es vendégeink soha, semmilyen panasszal nem éltek az interjúikkal kapcsolatban, soha, semmilyen változtatási követeléssel, cenzúrával nem álltak elő az interjút követően, addig a nem-NER oldalról többedszerre futunk bele olyan helyzetekbe, hogy el sem hiszem
– írta, és több példát is hozott. Az egyik „a közélettel kapcsolatban amúgy sarkos, éles megállapításokra bármikor kapható popcsillag”, aki adásnapon lemondta az interjút, és nem váratlan helyzet vagy egészségügyi okok miatt, hanem mert „teleszarta a gatyáját”. A másik a „szakmai integritására kényes” magyar médiaszereplő, aki interjúalanyként meg akarta vágni a saját igényei szerint vele készült interjút. Gulyás Márton szavai szerint a magyar média világa
minden kétséget kizáróan a legsúlyosabban fertőzött a poszt-kádárista techonkrácia/elit átmentett privilégiumaitól.
Ezek tehát nem az előszeretettel lakájpropagandistázott jobboldali újságírók és médiaszemélyiségek, hanem a függetlenségükre és objektivitásukra rendkívül büszke baloldaliak. A baloldali médiavilág független-objektívitása pedig ezután mutatta legszebb arcát:
Facebook
Twitter
YouTube
RSS