A képviselők tizenkét törvényjavaslat általános vitáját bonyolítják le ma az Országgyűlésben. A parlament aktuális ülésének második napja reggel kilenckor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött Mellár Tamás felszólalásával, aki az oktatásegészségügy kapcsán a permanens szorongásban élő baloldalról kritizálta a felsőoktatási rendszer modernizációját. Az erkölcsi mélypont nem egészen fél óra alatt elérkezett az Országgyűlés baloldali patkójában, ezt pedig Varju Lászlónak köszönhetjük, aki az oltások ellen kampányoló DK frakciójának nevében vádolta halálkormányzással a kormányt. A napirendi pontok közül elsőként a belügyminiszter közbiztonság javítását célzó rendészeti igazgatási módosításai kerülnek terítékre, majd – szintén Pintér Sándor kezdeményezésére – szó lesz az egyes hatósági eljárások egyszerűsítését szorgalmazó javaslatokról is.
Mellár Tamás korán kezdte az oktatásügyezést az Országgyűlés csütörtöki plenáris ülésén. A jelenleg független (?) országgyűlési képviselő az egyetemi modellváltás kapcsán szónokolt, kiemelve: a felsőoktatás sosem látott szintű fejlesztése csupán egy trükk, a diákok pedig majd a lábukkal szavaznak.
Az állami vagyont ellenérték nélkül magánosítják, a kormány bizalmasait leválthatatlan módon beültetik az alapítványok kuratóriumába, és felkészülnek az uniós támogatások lenyúlására
– fogalmazott.
Orbán Balázs válaszában szembesítette Mellárt, hogy korábban a baloldali képviselő is a felsőoktatásban dolgozott, így tudnia kell, hogy az egyetemek modellváltása időszerű, és a hallgatók érdekeit szolgálják. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közölte: az előző kormány rossz válságkezelési stratégiájának vesztese volt az oktatás is, de most, egy világjárvány idején Magyarország van olyan állapotban, hogy soha nem látott forrásokat tegyen a felsőoktatásba. Elmondta: az ellenzék politikai szempontból támadja az átalakítást, de a tények azt mutatják, hogy annyi uniós forrást szánnak a felsőoktatásnak, amennyit korábban soha, és nincs még egy olyan ország Európában, amely ezekből a forrásokból ennyit költene a felsőoktatás megújítására.
Húsz percig türtőztette magát az ellenzék
Varju László felszólalásának köszönhetően a totális erkölcsi csődhöz való eljutáshoz a mai ülésen (is) elég volt bő húsz perc: a DK-s képviselő ugyanis megfogadta Nagy Attila Tibor tanácsát és durván rárepült a halálkampányra. Kijelentette: a kormány hibája, hogy annyian haltak meg a koronavírus-járványban, ahányan. Az a Varju László, akinek a pártja korábban folyamatosan a kínai oltás ellen hergelt, most pedig ennek az emlékét is eltörölnék. Varju egészségügyezett is egyet, amikor kifejtette: a kormány szerint minden a vírus hibája, de kérdés, hogy akkor miért itt történik ez és nem egy másik országban.
Azért, mert a kormány tíz év alatt elhanyagolta az egészségügyet, forrásokat vont ki, ezért alakult ki ez a helyzet
– mondta.
Dömötör Csaba válaszában emlékeztetett: éppen az a DK vádaskodik, amelynek tagjai folyamatosan zavart keltenek a járványügyi védekezés kapcsán és a vakcinák ellen kampányolnak. Megjegyezte: különösen visszás a DK kampánya annak fényében, hogy számos politikusuk oltakozott már az elmúlt hetekben, és volt, aki a kínai vakcinát választotta. Hozzátette:
Jelentősen többet költenek az egészségügyre, mint az előző kormány idején. A járvány elleni küzdelem pedig az oltásokon múlik, ezért fontos, hogy már 2,5 millió magyar megkapta a vakcinát, köztük baloldali vezetők is.
Varju László károgásának fonalát Bangóné Borbély Ildikó vette fel, aki szintén a járványhelyzet kapcsán támadta a kormányt, újra felvetve a régi baloldali mantrát a tesztelésről. A szocialista képviselőnő a „kiválóan” működő szlovák védekezési rendszert hozta fel követendő példaként, Ausztria és a szintén káoszba süllyedő Németország mellett. Bangóné úgy fogalmazott: szeretné, ha úgy állnánk, mint a fenti országok. Rétvári Bence válaszában éppen ezt emelte ki, jelezve: míg hazánkban huszonöt százalék az átoltottság, addig Ausztria és Németország tizenkét-tizennégy százalékos átoltottsággal rendelkeznek.
Kissé szelektív a memóriája, a szocialistákra ez jellemző
– fogalmazott az államtitkár.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A miniszterhelyettes az ellenzéki frakciók folyamatos közbekiabálása közepette hozzátette, hogy nemcsak az átoltottságban állunk jobban a szocialisták mintaállamainál: Rétvári szerint hazánkban a kilencedik legkisebb a tavalyi évhez viszonyított új halálozások száma, míg Ausztria ugyanezen a listán a tizenharmadik.
Ismét meghalt a sajtószabadság
Brenner Koloman (Jobbik) a magyar adófizetők százhúszmilliárdjából fenntartott közmédia kiegyensúlyozatlanságáról beszélt, kifogásolva azt is, hogy 2010 óta a médiatanácsban is csak Fidesz-delegáltak kaptak helyet, mert szerinte ellenkező esetben fény derülne a kormányoldal „bűnös üzelmeire”. Hangsúlyozta, az Európa Tanács a médiahatóság túlhatalmával kapcsolatos kifogásokat fogalmazott meg, majd arról beszélt: az alaptörvény is rögzíti, hogy egyetlen politikai erő sem törekedhet olyan túlhatalomra, amilyet a Fidesz épít tizenegy éve magának.
A jog uralma és a jog általi kormányzás nem ugyanaz
– jelentette ki Brenner Koloman, reményét fejezve ki, hogy a 2022-ben felálló nemzeti egységkormány visszaadja a polgároknak a közmédiát.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kiemelte: egy párbeszéd végén az Európai Bizottság is rendben lévőnek találta a magyar médiaszabályozást. Hangsúlyozta: a 2010 előtti, álszent médiarendszerben ültek pártdelegáltak a médiafelügyelet szerveiben. Lényegesnek azt nevezte, hogy a magyar sajtó sokszínű, minden vélemény, információ utat tud törni magának, hozzátéve:
Az ellenzék és külföldi szövetségesei annál inkább féltik a sajtószabadságot, minél színesebb, sokszínűbb az, a legnagyobb médiumok pedig kormánykritikusak.
Fidesz: vadhajtás az LMP „zöld reformja”
Győrffy Balázs (Fidesz) az LMP által az állattartásban szorgalmazott „zöld reformról” beszélve – azt vadhajtásnak nevezve – felvetette: az ellenzéki párt a saját politikai érdekeinek érvényesülése érdekében hangolta egy ágazat ellen a társadalmat. Szándékos csúsztatásnak, az agráriumban élők megélhetését és az ellátásbiztonság veszélyeztetésének nevezte, hogy az állattenyésztést tették meg a klímaváltozás egyik okozójának. Szerinte
az LMP által támogatott green deal egy vágyvezérelt merénylet az uniós gazdák ellen, amelynek hatására 17–60 százalékkal emelkedhetnek az agrártermék-árak.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szakmailag és erkölcsileg is elfogadhatatlannak nevezte a tízezrek megélhetését és milliók élelmét biztosító ágazatba belerúgó határozati javaslatot.
A mezőgazdasági ágazat kizárólag úgy járulhat hozzá a megállapodás céljainak megvalósulásához, hogy az lehetőséget, ne teljesíthetetlen terhet jelentsen az ágazat szereplői számára
– fogalmazott.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára expozét tart a közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási törvények módosításáról szóló tervezet vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 8-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A közbiztonságról vitáztak a honatyák a rendvédelmi igazgatási törvény kapcsán, amelynek lényege, hogy az ismét fokozódó migrációs nyomást eredményesebben kezelhessék a hatóságok, valamint hogy továbbra is csökkenő pályán tartsák a bűncselekmények számát. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat európai uniós jogszabályok végrehajtását, az ügyintézések hatékonyabbá tételét és a magyar emberek biztonságának erősítését célozza. Kijelentette:
A biztonság a legfontosabb közösségi érdek, és megőrzéséért a kormány mindent megtesz. Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország, folyamatosan figyelemmel kísérik a biztonsági helyzetet és megteszik a szükséges lépéseket.
Az államtitkár elmondta: a javaslat a Frontexet érintő részének célja az EU fellépésének hatékonyabbá tétele a külső határellenőrzés, a visszaküldés és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem, valamint a menekültügy területén.
A balkáni útvonalon folyamatosan erősödik az illegális migránsok mozgása az embercsempészek aktív részvételével, a számok komoly biztonsági kihívást jelentenek
– közölte. Kontrát Károly a vitákban elhangzottakra reagálva hangsúlyozta: 2010 és 2020 közt harmadára csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma úgy, hogy a rendőrök 2015-től az illegális migráció elleni fellépésből, valamint tavaly óta a koronavírus-járvány elleni küzdelemből is kiveszik részüket. A migrációs nyomást érzékeltetve közölte: idén eddig 24 956-an – átlagosan napi 257-en – próbáltak bejutni illegálisan Magyarország és egyben az EU területére; ez a szám tavaly ugyanebben az időszakban 8978 – napi átlagban kilencvenöt – ember volt, ami közel háromszoros emelkedést jelent.
A gyermekek oktatása az új propagandafegyver a baloldalon
Parázs vita alakult ki a köznevelést érintő törvény módosítása kapcsán. A javaslat Maruzsa Zoltán közlése szerint hatékonyabbá teszi a tartós gyógykezelés alatt álló tanulók köznevelési ellátását, valamint felhatalmazza a kormányt a takarékos és zavartalan tankönyvellátás biztosítása érdekében. A köznevelésért felelős államtitkár a javaslat egyik legfontosabb céljának azt nevezte, hogy eleget tegyenek az Alkotmánybíróság (Ab) óvoda- és tankötelezettségi eljárásra vonatkozó döntésének, amelyet a két évvel ezelőtt elfogadott szabályokkal kapcsolatban hozott a testület.
Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: pártja a javaslat száz százalékával egyetért, mert az kiegészíti, fejleszti a köznevelési tárgyú törvényeket. Óriási eredménynek nevezte, hogy a diákok ingyen kapják a tankönyveket; ez szerinte a kormány oktatáspolitikájának fontos pontja.
Ezzel szemben a baloldal kormányzása idején a privatizáció volt jellemző a tankönyvpiacra
– közölte.
A szocialista Molnár Gyula egyből kontrázott Nacsa kijelentésére és úgy fogalmazott: a kormány és a kormánypárti képviselők azt mondják, mindig azt nézik, hogy tudnának segíteni a családoknak, jobbá tenni az oktatást.
Most itt a lehetőség, hogy érdemben és mélyen nyúljanak hozzá az oktatás rendszeréhez
– mutatott rá. Azt mondta: akkor járnak el felelősen, ha képesek a pedagógusok kreativitását felszabadítani, és olyan generációt nevelni, amely eligazodik a világban és az értékek között.
Ami azonban az elmúlt években a magyar közoktatásban történt, nem felel meg ennek az elvárásnak
– vélte.
Arató Gergely sem maradt ki a vitából: szerinte a törvényjavaslat nem oldja meg az oktatás alapvető problémáját, de vannak pozitív elemei. Meglepő módon azonban kompromisszumképesnek mutatkozott, amikor kifejtette: helyesnek tartja a tartósan beteg gyerekekre vonatkozó szabályozást és a diabéteszes gyerekek támogatását. Nem úgy Szél Bernadett, aki felszólalás helyett inkább felkiáltást intézett a plénumhoz. A képviselőnő ugyanis úgy vélekedett, hogy az iskolaérettség megállapításának központosításával sok gyermek rosszul járt, mert szüleik nem nyújtottak be kérelmet. Fontosnak nevezte, hogy a gyermekek éretten kerüljenek iskolába; szerinte erről nem egy távoli hatóságnak, hanem az óvodapedagógusoknak kellene dönteni, akik nap mint nap látják a gyermeket.
Szél Bernadett ma sem fogta vissza magát parlamenti felszólalásában. Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ellenzék szerint a megváltozott munkaképességűek kompenzálása csak egy trükk
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény módosításánál a szociálisan érzékeny baloldal kimutatta a foga fehérjét, és azzal támadták a kormányt, hogy rontják a fogyatékossággal élők versenyképességét. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangsúlyozta: 2010 után gyors és drasztikus döntés kellett a kilábaláshoz abból a tébolyból, ahová a baloldali kormányok juttatták ezt a területet. Példaként hozta fel, hogy kormányfőként Gyurcsány Ferenc is belátta, hogy átalakításra van szükség, de csak a Fidesz-kabinet tette meg ezt a lépést:
A baloldali kormányok nem munkát, hanem rokkantnyugdíjat osztogattak, aminek az lett az eredménye, hogy 2012-re csaknem egymillióan kaptak ilyen ellátást.
A parlament plénuma elé tárt javaslat egyébként lehetőséget ad arra, hogy ha valakinek a 2011-es átalakítás miatt csökkent a keresete, akkor egyszeri ötszázezer forintos kompenzációt kapjon, vagy pedig kérhet egy komplex felülvizsgálatot. A Fidesz-frakció támogatta a javaslatot, a szociális érzékenységéről híres ellenzék azonban csak egy trükknek tartja a kompenzációt.
Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka ugyan odaszúrt Gyurcsányéknak, amikor egyetértett azzal, hogy nem volt fenntartható és nagy valószínűséggel nem is valós helyzetet rögzített a 2011 előtti állapot, amikor az egymillió főt közelítette a rokkantnyugdíjasok száma. Ugyanakkor hozzátette:
Méltatlan, hogy ezeket az embereket most egy ilyen összeggel akarja megvásárolni, megtéveszteni a kormányzat.
A DK is a javaslat ellen hergelt, és tovább robog a gyurcsányi úton: ők elvennék az ötszázezer forintos támogatást a megváltozott munkaképességűektől. Egész ironikus módon Sebián-Petrovszki László úgy érvelt, hogy szerinte
A kormány több százezer embert rosszabb helyzetbe hoz tudatosan, és most, tíz évvel az eredeti javaslat után megpróbálják megvásárolni őket.
A komoly egészségügyi szaktekintélyként hivatkozott Korózs Lajos is beszállt a vitába, és természetesen ismét vad összefüggéseket látott bele a javaslatba.
Ez az ötszázezer forint tudja fedezni a több évig tartó nélkülözést, és elfeledteti azt a frusztrációt, amit elszenvedtek ezek az emberek az évek során?
– tette fel a kérdést az élénk fantáziájú szocialista.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában emlékeztetett: rokkantsági ellátásból nem vonnak járulékot, így a teljes félmillió forintot megkapják az érintettek.
Aki nem fogadja ezt el, az orvosi felülvizsgálatra mehet
– tette hozzá. Felszólította továbbá az ellenzékieket, hogy ne tegyenek úgy, mintha a fogyatékossággal élők ne tudnák érvényesíteni jogaikat.
Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS