Folytatódtak péntek hajnalban az évek óta nem tapasztalt súlyosságú zavargások az észak-írországi felekezeti konfliktus több gócpontjában. Az ír sziget egyesítését pártoló katolikus és a britpárti protestáns közösségek csoportjai ismét elsősorban Belfast, Carrickfergus, Londonderry, Newtownabbey és Ballymena városokban csaptak össze. Korábban már beszámoltunk róla, hogy Belfastban – Észak-Írország fővárosában – a rendőrök hat éve először vízágyút vetettek be a Molotov-koktélokkal, kövekkel dobálózó tömeg feloszlatására.
Az észak-írországi rendőrség (PSNI) szóvivője szerint a hosszabb ideje parázsló, de az utóbbi napokban teljes erővel fellángolt konfliktusban eddig ötven rendőr sebesült meg. Szakértői vélemények szerint az összecsapásokat a háttérből a britpárti protestáns unionista mozgalom szélsőséges félkatonai szervezetei – az Ulster Defence Association (UDA) és az Ulster Volunteer Force (UVF) – irányíthatják. Az észak-írországi rendőrség szerint ezektől a csoportosulásoktól – főleg a UDA-től – nem idegen a szervezett bűnözés, és mostani fellépésük bosszú lehet azért, mert a hatóságok az utóbbi időben kampányt kezdtek a bűnözői csoportok felszámolására, elsősorban Carrickfergus környékén.
Az okok között szerepelhet az is, hogy az észak-írországi vádhatóság nem indított büntetőeljárást a legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin vezetői ellen, akik részt vettek Bobby Storey-nak, a radikális katolikus britellenes mozgalom egykori legnagyobb fegyveres szervezete, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) néhai hírszerzési főnökének tavaly nyári temetésén. A szertartáson kétezren gyűltek össze a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások megsértésével. Jelen volt Michelle O’Neill észak-írországi miniszterelnök-helyettes, a Sinn Féin alelnöke, Gerry Adams, a párt volt elnöke, Mary Lou McDonald, a Sinn Féin jelenlegi elnöke és a párt kéttucatnyi más vezető tisztviselője is. A protestáns közösségekben ez erőteljes visszatetszést keltett, és több más, régóta parázsló feszültségforrás mellett ez is a felszínre tört a mostani zavargások helyszínein.
Egyes elemzői vélemények szerint a brit EU-tagság megszűnéséből (Brexit) eredő feszültségek is hozzájárultak a mostani zavargások kirobbanásához. Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás fő vívmányai közé tartozik, hogy teljesen megszűnt a 499 kilométeres ír-északír határon az egykor katonai szigorúságú ellenőrzés; fizikai határ ma már gyakorlatilag nem létezik. A Brexit feltételeiről folytatott tárgyalások leghevesebb vitái arról szóltak, hogy miként lehetne elkerülni a határellenőrzés visszaállítását a Brexit után, tekintettel arra, hogy ez a határszakasz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára. Tavaly karácsonykor, számos sikertelen forduló után megállapodás született erről is.
A kérdés azonban változatlanul komoly konfliktusforrás az észak-írországi és a brit kormány, valamint az észak-írországi felekezetek között, tekintettel arra, hogy az egyezmény alapján gyakorlatilag Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren jött létre részleges belső vámhatár. Ennek célja éppen az, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kelljen ellenőrizni, ám ezt a megoldást az unionista oldal súlyosan bírálja, azzal az érvvel, hogy ez kikezdi Észak-Írország integráns helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Peter Morrison
Solaris
2021-04-09 at 22:48
Kiemelten van szedve a maszkviselés megszegése. Azt hiszem ott ez volt a legkisebb gondjuk.
Az ötven rendőr akit elvertek, egy ideig nem fog maszkot ellenőrizni és büntetni.Nagy dolog ha visszabújik az egyenruhába.
ERZSI
2021-04-09 at 18:20
A vallási, emiatt a hagyományok, szokások és vérmérsékleti eltérések alakulnak ki a két eltérő gondolkodású nép között és ezt már politikai harc-á válik, mivel mindegyik fél a saját igazában bízik. A békülés, azért nem jön létre, mert a világban van egy pénzzel rendelkező társaság, aki mindenképpen a zavargásokban érdekelt, mert így tud újabb pénzekhez és hatalomhoz jutni. Ezt tényt fel kell ismerni és nem bedőlni ezek a világ gonoszainak!
Logikus
2021-04-09 at 10:08
Gladács
De igen össze van mosva, mégpedig nagyon. Itt politikáról van szó, mégpedig kőkeményről! Az egyesítéspárti írekről, és a földfoglaló angolokról. Kettejük között vallás 100-ad rangú dolog. Az írek soha nem fogják megbocsájtani, hogy a saját szigetükön egy másik ország lába is ott van, holott semmi köze hozzá.
Ha a vallásról lenne szó, akkor mindkét oldal csendben lenne és szeretné a másikat, mert a keresztyén értékek mindkettőt kötik. Azonban mivel nem a vallásról van szó, ezért nem is tartják magukat annak értékeihez. Itt kemény nacionalizmusról van szó.
Gladács
2021-04-09 at 09:45
@Logikus
Szerintem nincs összemosva semmi. Az írek katolikusok, az észak-írországi betelepedett angolok pedig anglikán protestánsok. Legalább is hivatalosan, ha gyakorolják a vallásukat, ha nem.
Egyébként ha hallottak volna a transsilvánizmusról, külső befolyás nélkül akár békében is élhetnének.
Szavazás
2021-04-09 at 09:20
Koszovóhoz és Krímhez hasonlóan szavazzon a lakosság, hová is szeretne tartozni az Észak-Írek többsége. Hiszen demokrácia van ott, vagy nem? 🙂
Logikus
2021-04-09 at 08:55
Ez nem más mint vallási köntösbe bújtatott politikai megnyilvánulás. Nem szabad összemosni a vallással kedves PS, mert az nem helyes.