Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme és tegyük fel, hogy a Népszava újságírója nem azért állított valótlanságokat a tegnap megjelent cikkében, mert rossz fényt akart vetni a kormányra és a Pénzügyminisztériumra, hanem azért, mert tájékozatlan. Tegyük fel, hogy nem az volt a cikk írójának a célja, hogy úgy állítsa be a költségvetés módosítását, mintha ott mutyizást akarna sejtetni. Tegyük fel, hogy miután a pénzügyminisztérium közösségi oldalán reagált a hamis állításokra, javítani fogják és elnézést kérnek a ferdítésért.
A Népszava csütörtöki címlapján virított a lapindító cikk a költségvetés-módosításáról, ami hemzseg a hazugságoktól, de a cikk írója bizonyos tételeknél még saját magának is ellentmond. A Pénzügyminisztérium közösségi oldalán hívta fel erre a figyelmet, Banai Péter Benő államtitkár pedig tételesen cáfolta a dezinformációkat.
A Pénzügyminisztérium pénteki Facebook-bejegyzésében közölte: a Népszava újságírója többek között azt állította, hogy „a Költségvetési Tanács (KT) a nemrég nyilvánosságra hozott hivatalos véleményében felszólította kormányt, hogy ne trükközzön a hiányszámmal, hanem azt pontosan mutassa be a törvényhozásnak, ám láthatóan a KT szokatlan dörgedelemének eddig semmi foganatja nem volt”. A valóság ezzel szemben az, hogy az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatban a Kormány a Költségvetési Tanács javaslatait a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vette, mind a normaszövegben, mind az indokolásban történtek ennek érdekében érdemi módosítások, reakciók. Az újságíró ezt gyaníthatóan már nem olvasta el – jegyezte meg a tárca.
A cikk azt is nehezményezte, hogy „a kormány úgy emelné meg a hiányt 2400 milliárd forinttal, hogy nem árulja el, mire fordítaná a pénz java részét”. A minisztérium szerint viszont ez egy újabb hamis állítás. Az általános indokolásban a kormány részletesen, táblázatos formában bemutatja az eredeti 2,9%-os hiánycél és a várható 7,5%-os hiány közti eltéréseket (T/15974. számú törvényjavaslat, 75. oldal).
A Pénzügyminisztérium azzal folytatta: szintén a Népszava szerzőjének tájékozatlanságára utal, hogy hiányolja a törvényjavaslatból, hogy egyes beruházásokat „ki, hol és mennyiből épít”. A valóság az, hogy a főbb szakpolitikai célokról a költségvetési törvény fejezeti kötetében található a leírás. A költségvetési előirányzatok kezelői szerződnek a feladatok elvégzésére. Arról nem a költségvetési törvénynek, vagy a költségvetési törvény módosításának kell szólnia, hogy milyen szerződéses kötelmekbe lépnek bele az előirányzatok kezelői. A költségvetés arról szól, hogy a szerződésre jogosultaknak mennyi forrása van erre a feladatra.
A cikk végén aztán saját magával is ellentmondásba kerül a szerző – írta a tárca –, mivel az újságíró kifejtette, hogy „a Költségvetési Tanács kérésére az indokolásban a kormány elárulta, hogy mire is kell neki plusz 2400 milliárd forint egy része”. Eközben az írás elején még ezt állította a Népszava munkatársa, hogy „a Költségvetési Tanács kérésének semmi foganatja nem volt”. Ezek szerint mégis? – tette fel a kérdést a Pénzügyminisztérium.
A minisztérium felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy ezekkel a hamis állításokkal hatalmas kárt okoznak ezek az orgánumok, hiszen kontrollálatlanul terjednek, a cáfolatok, helyreigazítások pedig sokszor nem jutnak el a félretájékoztatott olvasókhoz. Kiemelték továbbá:
A költségvetés módosítására azért van szükség, hogy az egészségügy fejlesztésén túl, a Gazdaság-Újraindítási Akcióterv keretében mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni.
Forrás/fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS