Beadassa-e a második oltást az, aki már átesett a koronavíruson? Mi a helyzet az egyéb megelőző oltásokkal a covidos vakcinák mellett? – teszik fel sokan a kérdést. Az emberek többségét mindemellett az is foglalkoztatja, vajon milyen tünetek tekinthetőek normális oltási reakciónak és azokat miként kell kezelni. Mangó Gabriella doktornő közösségi oldalán osztotta meg azokat az információkat, amelyek segítenek eligazodni a vakcinával kapcsolatban felmerülő aggodalmak tekintetében.
Ha valakinek az oltás helye bepirosodik, vagy bedagad, ez teljesen normális oltási reakció. Erre egyszerű Fenistil gél elég és hűtés is elegendő, de ne jégakkuval tegyétek, mert az nagyon lecsökkenti a keringést, és esetleg fagyást is okozhat, hanem zacskózott, fagyasztott zöldséggel, gyümölccsel: meggy, zöldborsó, zöldbab, fejtett bab
– minderről Mangó Gabriella írt közösségi oldalán. A doktornő javaslata szerint 10 percnél tovább nem érdemes “fagyasztani”, inkább több kisebb, rövidebb idő alatt.
Napokig lehet émelygés, hányás, magasabb hőmérséklet, fejfájás, szédülés, bőrviszketés, bőrtünet, vérnyomásingadozás, pulzusváltozás – esetleg mindkettő utóbbi, ide-oda, össze-vissza… Néha emiatt a szokásos gyógyszerekből többet kell bevenni átmenetileg és nagyobb figyelem szükségeltetik. Ha esetleg ez a tünet tovább tart, mint egy hét, akkor mindenképpen háziorvos és pcr-teszt, ha az negatív, akkor további diagnózishoz jutó vizsgálatokra van szükség
– írja a doktornő. Mangó Gabriella szerint a vérnyomásingadozás, pulzusproblémák az oltás után 2 héttel is jelentkezhetnek.
Az oltások után nagyon fontos a védettség kialakulása
– hangsúlyozza a doktornő, hozzátéve: az, hogy a védettség meddig tart, azt az oltóanyaggyártó cég határozza meg, szavai szerint mindezt úgy, hogy a beoltottak egy csoportját figyeli, monitorozza. A doktornő arról is ír közösségi oldalán, hogy a Pfizer már megjelentette, hogy fél év után a 95% helyett 91,66 % a védettség. Az oltóanyaggyártó cég nem egy oltás után adja meg ezt a számot, hanem két oltást követően, és aztán ebből határozza meg, hogy mikor kell majd a következő oltást beadni. Tehát a két oltással a védettség egyértelműen mérhető és megmondható.
Azt nem vizsgálják a cégek, hogy egy oltás plusz covid mennyi ideig védett valaki
– tette hozzá. Kifejtette: az új típusú oltások többségénél blokkokban oltanak, ami azt jelenti, hogy egy ampullából több beteg lesz beoltva. Pfizerből 6, AstraZenecából, Modernából 10 beteg kap egyszerre első oltást.
Ők a második oltásukat is együtt, ugyanabból az ampullából fogják megkapni
– fogalmaz közösségi oldalán.
Ha valaki a második oltására nem megy el, mondván, hogy ő védett az egy oltás plusz coviddal, akkor az ő második oltása megmarad. Ha arra a háziorvosi rendelőbe behívok valakit, hogy itt egy szabad oltás, gyere, akkor ennek az illetőnek a második oltását nem tudom garantálni, hogy mikor fogom tudni beadni. Tehát ez így biztonsággal orvosként a tű másik oldaláról, minden beteg szempontjait figyelembe véve, nem felvállalható. Azt, hogy mikor milyen oltóanyagot kapok, azt egy héttel előre sem tudom, nemhogy még többre előre. Ugyanakkor azt sem tudom, hogy az, aki csak egy oltást kapott meg, mert fertőzött volt előtte vagy utána az lett, az meddig lesz védett és ha neki be kellene adni a következő védőoltást, azt mikor fogom tudni megadni és mivel
– fogalmazott, hozzátéve: mint látható, sok a bizonytalansági tényező. Hangsúlyozta:
Ezért mindenkinek javaslom a két oltást és nem pedig csak az elsőt.
Mangó Gabriella arról is ír, hogy a kínai oltás és az orosz egyenként csomagolt vakcina. A kínai két évig tartható hűtőben, míg a Szputnyikot kiolvasztás után két órán belül be kell adni, ezért is érdemes a második oltásra is elmenni, hogy ne vesszen kárba a vakcina.
Mindenképpen számolni kell az idővel!
A doktornő úgy véli, hogy az egyéb oltások és a covid elleni védőoltások között legalább 2 hétnek, de inkább – amennyiben lehetséges – legalább egy hónapnak el kell telnie.
Ha ez például 2 Pfizer oltás közé esne, akkor mindenképpen eldöntendő kérdés, hogy inkább emlékeztető oltás, és arrébb tolni a covid elleni oltást 1 hónappal! Vagy pl. a Pfizer első és a második oltását követően 1 hónap múlva az emlékeztető védőoltást beadni. Ugyanez vonatkozik a Modernára, a Szputnyikra és a kínai oltásra is. A két koronavírus elleni védőoltás közé betenni egy harmadik, pl. Kullancs elleni oltást az Astránál a legkönnyebb, mondhatni egyetlen oltás, amelynél ez kivitelezhető, hiszen ott a két oltás közötti időintervallum elég hosszú, 90 nap, így az emlékeztető vagy akár a kezdő más kórokozó elleni immunizálásra van lehetőség, van elég idő. Hogy sikerül így pl. kullancs okozta agyvelőgyulladás ellen védettséget kapni? Amikor az első évben 2 oltást kell a betegnek megkapni, emlékeztetőben csak egyet?
– írja a szakember, hozzátéve: a kullancs elleni oltás első évben gyorsított beadását kellene követni, amely a két kullancs elleni oltás beadása közötti időt nem 1–3 hónapban, hanem 2 hétben részesíti előnyben. Mangó Gabriella beszámol arról is, hogy a tetanusz elleni oltásnál kissé bajban vannak, hiszen a tetanusz elleni oltást a sérülést követően 48 órán belül kell beadni. Azt javasolja: ha gond van, ahogy lehet, toljuk az időt a tetanusz elleni és az egyéb beadott koronavírus elleni oltás között, hogy legalább 1 hét meglegyen a két oltás között. Aláhúzza:
Tehát tervezze mindenki az oltásait! Minden jobb, mint a covid, de az egyéb betegségekről sem szabad megfeledkezni!
Mangó Gabriella kifejti: van, akinél a fertőzést követően hosszú ideig fent maradnak tünetek vagy átalakulnak azok. A doktornő leírja, hogy milyen problémákkal fordultak hozzá:
- vérnyomás-ingadozás
- pulzus ingadozás
- szapora szívverés
- összevissza szívverés
- hasi panaszok
- köhögés
- menstruációs zavarok
- menstruációs zavarok fogamzásgátló mellett – hajhullás –, mint kemo-, sugárkezelés után
- szorongás
- depresszió
- idegesség
- kezelhetetlen stressz
- alvászavar
- éjszakai izzadás
- terhelésre jelentkező légszomj
- feszültség
- megváltozott viselkedés
- szédülés, egyensúlyzavar
- mellkasi nyomás
- bőrtünetek
Ezeknek az okait pontosan ma még nem ismerjük
– fogalmaz a doktornő. Feltevése szerint mindezt az ACE receptorok működésében bekövetkező zavar okozza:
Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az agytörzsi rész az agyunkban, amely minden vegetatív funkciónkért felelős, is érintett a fertőzést követően a hosszú távú hatásokért. Ugyanezen tünetek jelentkeznek az új típusú oltást megkapók között is, de főként azok között, akik már átestek a covid-fertőzésen. Nem tudom hogy vizsgálták-e, hogy a long-covidosoknál, vagy a poszt-covid szindrómásoknál az ellenanyagszint a normál populációhoz képest magasabb, vagy alacsonyabb, vagy ugyanakkora-e. Mintha az immunrendszerünk nem tudna megküzdeni a bejutott kórokozóval. Csupa megválaszolatlan kérdés.
Mit tehetünk?
Mangó Gabriella szerint a legfontosabb, hogy elsőként mindenféle szervi bajt kizárjanak (tüdőgyógyász, kardiológus, nőgyógyász, neurológus). Hozzáteszi: nem mindegyikhez kell elmenni egyszerre, hanem kinek-kinek a tünetei alapján háziorvosi beutalóval. Hangsúlyozza:
Megpróbálni visszatérni a normál életbe. Ne csak a tüneteitekre fókuszáljatok! Ha kell, átmenetileg vérnyomáscsökkentő gyógyszer, vérhígító gyomorvédővel, ha valalki nem érzékeny rá, természetes lazulást segítő étrend kiegészítők, bélflórajavító szedését el lehet kezdeni. Van, akinél a benzodiazepin származékok (xanax, frontin, helex, stb.) segítenek, de ezek szedését minimálisra korlátozzuk, mert pillanatokon belül hozzászokást alakítanak ki. S ahogy 6-7 óra múlva csökkenni kezd a benzodiazepin vérszintje, az fokozhatja a fenti panaszokat is.
Arra is kitér, mennyire fontos az életmódváltás: mozogni, sétálni, sok folyadékot fogyasztani, a rendszeres életvitelre ráállni, esetleg valamilyen hobbit találni. Azt kéri, hogy a fenti tüneteket, amelyek a covidon átesett betegek negyedét érintik, ne tartsa senki sem “hisztinek”. Hangsúlyozza: “legyünk türelmesek önmagunkkal és embertársainkkal is! Vigyázzatok egymásra!”
A doktornővel készült korábbi interjúnkat itt olvashatja el!
Forrás: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS