Huszonhat előterjesztésről döntöttek ma a képviselők az Országgyűlésben, egyebek mellett elfogadták a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló kormányzati javaslatot is és több vidéki egyetem modellváltásáról is döntöttek, amit a baloldal ezúttal sem szavazott meg. Az ülés a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, amelyekből megtudhattuk, hogy a baloldali képviselők tegnap még a nyitás ellen voltak, ma már a koncertek megtartásáért aggódnak, de a képviselők szavaztak a többi között Vadai Ágnes és Tordai Bence korábbi botrányos viselkedése miatt arról, hogy fenntartják a két képviselőre kiszabott büntetést. Kövessék velünk élőben a parlament munkáját!
A főszerep ma az egyetemek modellváltásán lesz, amit feltehetően nem fognak a baloldali képviselők szó nélkül hagyni, majd az idei költségvetés módosítása is terítékre kerül.
Miért nem lehetnek koncertek?
A Párbeszéd csoportjából Burány Sándor kezdte a felszólalások sorát. A képviselő arról érdeklődött, hogy miért vannak a kormánytagok „beoltva zene ellen” – utalt ezzel arra, hogy lazítások vannak már az átoltottság miatt és további nyitások is lesznek, de koncerteket még mindig nem lehet adni. A teraszok nyitása ugyanolyan veszélyeket rejt magában a járvány idején Burány szerint, mint a koncertek, de utóbbit mégsem lehet tartani.
A telt házas focimeccs miért nem veszélyes és a Parkban adott Majka-koncert miért az?
– tette fel a kérdést Burány.
Orbán Balázs államtitkár válaszában ismertette az oltási adatokat, majd kiemelte: a magyar lakosság harminchét százaléka kapott oltást. Ez azért fontos, mert a járvány elleni küzdelem központi eleme az oltás. Az újranyitás egy komplex terv, a szakemberek döntenek a részletekről. Ha ezzel baja van Burány Sándornak, akkor nem a kormánnyal, hanem a szakemberekkel van vitája. Orbán Balázs kiemelte: a Párbeszéd tegnap még nem támogatta az újranyitást, ma meg már úgy tűnik, igen.
Demeter Márta szerint fél a kormány
Demeter Márta az LMP padsoraiból azt sérelmezte, hogy szerinte a járvány ideje alatt a kormány az állami vagyon alapítványokba való kiszervezésén ügyködik, a mai ülésen tizenegy egyetem ügyéről döntenek. A képviselőnő szerint erre azért van szükség, hogy ha a kormány bukik, maradjon pénzük. Kiemelte: az ellenzék ezt nem fogja megszavazni.
Az emberek vagyonának kiszervezésével foglalkozik a kormány, mert félnek
– emelte ki.
Schanda Tamás államtitkár válaszában elmondta, hogy Demeter Márta a szocialisták padsoraiból jön és pontosan azt teszi, amit régi-új főnöke, Gyurcsány Ferenc mond. Szomorú, hogy újra meg akar felelni Demeter Márta a főnökének és fenyegetőzik. Emlékeztetett: a válságkezelést a baloldal nem tudja kezelni, ezt bebizonyították korábban. Schanda Tamás elhinné, hogy valóban vitatkozni akar Demeter Márta az egyetemek ügyéről, ha a plenáris ülésen részt vett volna.
Az egyetemek vagyonát a közcélok elérésére lehet használni
– emelte ki Schanda, hozzátéve:
mi olyan felsőoktatást akarunk, ahol nincsen tandíj, ahol emelkedik a tanárok bére és nem adósítjuk el őket úgy, mint ahogyan azt a szocialisták tették.
Gyurcsányéknak nagyon fáj az ingyenes parkolás
A DK képviselője, Oláh Lajos azt sérelmezte, hogy még mindig ingyenes a parkolás, ami az embereket bosszantja, majd arról érdeklődött, hogy mikor adják vissza az önkormányzatoktól elvont pénzét. Majd azt kérdezte, hogy a Nyugati pályaudvar mögötti rész területrendezéséről miért nem egyeztetnek Terézváros önkormányzatával.
Orbán Balázs szerint 2010 előtt az akkori kormány tényleg kivéreztette a helyhatóságokat, hiszen állami feladatokat ruháztak rájuk, ám a forrásokat elvették. Ezeket a Fidesz–KDNP kormányának kellett visszaadnia. A védekezésből mindenkinek ki kell vennie a részét, így az önkormányzatoknak is.
A járvány idején fontos az ingyenes parkolás, mert az emberi élet fontosabb és ezzel csökkenthető a fertőzés. A baloldali önkormányzatok most is sarcolják az embereket, ez az ő receptjük a válságban. Az önkormányzatok finanszírozása stabil
– szögezte le Orbán Balázs.
A vasművet a szocialisták privatizálták
Kálló Gergely, a Jobbik képviselője a Dunai Vasmű privatizációjáról beszélt és arról, hogy miért nem segít az állam az ott dolgozóknak. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy a Dunaferr egy magáncég, nem az állam feladata ebbe beleszólni.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a kormány gyarapította az állami vagyont, 2010 óta másfélszeresére nőtt az állam pénze. A kormány segít a munkavállalóknak. Tény, hogy az említett céget privatizálták 2004-ben, a szocialista kormány alatt, ezt visszacsinálni nem lehet. Ezért függ most külföldi tulajdonosok belharcaitól az ott dolgozók sorsa. Dömötör javasolta, hogy kérdezze meg Kálló képviselő új főnökét, Gyurcsány Ferencet, hogy miért kellett az állami vagyont szétszórni.
Dömötör Csaba szerint a közvagyon kiárusításáról Gyurcsányékat kell megkérdezni. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A baloldalnak sikerült sok szimpatizánsukat lebeszélni a vakcinákról
A kormány részéről Hollik István arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal oltásellenes, és az egyik közvélemény-kutatás szerint a keleti vakcinákat sok szimpatizánsuk elutasítja. Ebből pedig jól látszik, hogy a baloldal „sikeresen” elbizonytalanította főként saját szavazóit, ezzel pedig életüket veszélyeztetik.
A baloldal csak a „nem” gombot ismeri
A napirend előtti felszólalások előtt az ülést vezető Latorcai János üdvözölte a teremben Aradszki András fideszes képviselőt, aki korábban elkapta a koronavírust, de hosszas lábadozás után felépült és a mai ülésen már részt vett.
Az Országgyűlés határozatképességének ellenőrzése után elkezdődött a szavazás több témában is. A képviselők a többi között megszavazták a közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási törvények módosítását, illetve több vidéki egyetem alapítványi fenntartásúvá tételéről is döntöttek, valamint az ehhez kapcsolódó vagyonjuttatásról, közöttük a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Dunaújvárosi Egyetem modellváltását szavazták meg. Ahogyan több ellenzéki képviselő is jelezte korábban, a baloldal ezt nem szavazta meg. Kedden a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatot is megszavazták a képviselők.
Hadházy Ákos mentelmi jogának ügyéről döntöttek
Hargitay János, a Mentelmi Bizottság előadója elmondta, hogy a Pécsi Járásbíróság úgy döntött, nem függeszti fel Hadházy Ákos mentelmi jogát. Mint ismert, a független képviselő korábban a közösségi oldalán Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő tevékenységéről, anyagi helyzetéről, illetőleg felesége balatonlellei építkezéséről valótlan tényeket, információkat osztott meg, amelyek a balatonlellei ingatlan vásárlását és építését hamis színben tüntetik fel, és ez alkalmas a sértett becsületének csorbítására, ezért a kormánypárti képviselő rágalmazás miatt feljelentést tett. Hadházy Ákos kivételesen bent volt a parlamentben és arra kérte a Mentelmi Bizottságot, hogy függesszék fel mégis a mentelmi jogát.
Tordai és Vadai tiszteletdíjának csökkentéséről döntöttek
A képviselők megszavazták azt a házelnöki döntést, amely fenntartja Tordai Bence és Vadai Ágnes tiszteletdíjának csökkentéséről született döntést. Ennek értelmében Vadai Ágnes országgyűlési képviselő tiszteletdíja annak egyhavi összegével megegyező mértékben, 2 058 360 forinttal csökken, mivel a képviselő korábban az ülés alatt folyamatosan bekiabált, amit többszöri figyelmeztetésre sem hagyott abba. Tordai Bence tiszteletdíja pedig annak négyhavi összegével megegyező mértékben, 8 233 440 forinttal csökken. A büntetést a képviselő azért kapta, mert telefonjával felvételt készítve az ülésterem hátsó sorai felé induló Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes után sietett. Amikor a miniszter vissza akart térni az üléshelyére, Tordai Bence elállta az útját, és közvetlenül a miniszterelnök-helyettes arca elé tartva a telefonját folytatta a felvételkészítést. Kis idő elteltével a képviselő végül félreállt és utat engedett a miniszternek.
A költségvetés módosításába is belekötött minden párt
A képviselők a költségvetés módosításáról is vitáztak. A Fidesz részéről Szűcs Lajos kiemelte: a kormány célja, hogy a költségvetés módosításával és a jövő évi büdzsével is a gazdaság mielőbb újraindulhasson.
Örömteli, hogy a baloldali kormányok időszakával ellentétben a válságkezelés most nem az elvonásokról, hanem a támogatásokról szól
– fogalmazott. Kifejtette: a járvány mindenki életét befolyásolja, meg kell tanulni folyamatosan alkalmazkodni ehhez az új kihíváshoz.
Egyszerre kell helytállni az életek megmentésében, mérsékelni a gazdasági károkat, tervezni a gazdaság újraindítását, valamint lebonyolítani az oltási programot is, amely az egyetlen megoldás a mostani helyzetre
– sorolta. Közölte: e sokrétű feladatok miatt kérte a kormány a parlamenttől a veszélyhelyzet meghosszabbítását, mert ennek hiányában nehezebb lenne a védekezés. A mostani javaslat arra irányul, hogy az elmúlt időben alkotott rendeleteket beépítsék a költségvetési törvénybe, mert a veszélyhelyzet megszűnésével a most született rendeletek hatályukat veszítenék – magyarázta. Hozzátette: a javaslat minden tekintetben segíteni fogja a magyar gazdaságot.
A Jobbik részéről Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy amikor a kormány letette a költségvetés tervét, még nem voltak láthatók azok a számok és folyamatok, amelyek most az emberek életét befolyásolják.
A mostani módosítás azt bizonyítja, hogy eddig nem találkozott a valósággal a büdzsé
– mondta. Úgy vélte, a kormány nem pótolja eléggé a kieső béreket, és más országok jobban segítik az embereket.
A KDNP részéről Hargitai János emlékeztetett: az Orbán-kormányokra a kiszámítható, szigorú költségvetési politika volt jellemző, ezért ez most nem egy megszokott helyzet. Nem azért módosítják a büdzsét, mert elhibázottan terveztek korábban, hanem mert egy olyan járvány következett be, amely indokolttá tette a korrekciót.
A szocialisták padsoraiból Mesterházy Attila több aggasztó dolgot is megfogalmazott az idei költségvetés módosítása kapcsán. Elképesztő mértékűnek nevezte a költségvetési hiány emelkedését, a GDP-arányos hiánycél ugyanis 2,9 százalékról 7,5 százalékra nő. Ugyancsak aggasztónak tartotta, hogy a kormánynak 4,8-ről 4,3 százalékra kellett korrigálnia a növekedés mértékét, mert optimistán „lőtte be”. Elmondta: a tavalyi rekordmértékű, a GDP-hez viszonyítva 81,2 százalékos államadósság óvatosan, 79,9 százalékra csökkenne, de ez a kormány szerint nem jelent adósságspirált.
Bár korábban, amikor nőtt az államadósság, akkor azt mondták, adósságspirálba került az ország
– jegyezte meg. Hozzátette: december végére 40 ezer milliárd forint lesz az államadósság.
A DK-s Varju László úgy értékelte, a kormány rosszul kezeli a koronavírus-járvány okozta válságot társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt; tavaly is túlköltekezett és most is arra készül. Szerinte a kormány azoktól a beruházásoktól várja a fellendülést, amelyet a lojális tulajdonosi kör valósít meg. Ezzel egy probléma van: az emberek kárára történik, 26 ezernél is több ember kárára; csak az emberekkel nem foglalkoznak a nagy válságkezelésben – hangoztatta.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS