A magyar nyelvhasználatot népszerűsítő és tudatosító tájékoztató kampányba kezdett a kolozsvári Bálványos Intézet és a temesvári Integratio Alapítvány. A kampányról szóló sajtótájékoztatón számoltak be kedden Kolozsváron a szervezők. Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója elmondta, a korábbi kutatásokból kimutatták, hogy a vegyes házasságokból származó, magyarul tanuló gyermekek esetében a pedagógusok olyan kihívásokkal szembesülnek, melyekre nem készítették fel őket.
Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Gimnázium igazgatója, az Integratio Alapítvány munkatársa elmondta: az egyik ilyen kihívás, amikor a magyar iskola tanára azzal szembesül, hogy a meghirdetett szülői értekezletre olyan szülők is érkeznek, akik nem beszélnek magyarul. Ha a pedagógus nincsen felkészülve a helyzetre, gyakran az a megoldás születik, hogy románul tartják a szülői értekezletet, noha az iskola feladata lenne az is, hogy erősítse a magyar nyelv társadalmi pozícióját. A sajtótájékoztatón egy rövid animációs filmet is bemutattak, mely azt tanácsolja a pedagógusoknak erre a helyzetre, hogy készítsék el románul is a szülői értekezlet témáinak vázlatát, és adják át írásban ezt a román szülőknek, az értekezletet pedig tartsák magyarul. A Zoom Studio animációs műhely hasonló kisfilmek sorozatának az elkészítését tervezi.
Erdei Ildikó elmondta, az Integratio Alapítvány több olyan programot is kidolgozott, melyekkel arra hívja fel a figyelmet, hogy a vegyes családokban érdemes a gyermekeket kétnyelvűvé nevelni. Szakmai műhelyeket és fókuszcsoportos beszélgetéseket is szerveztek a témában érintett családokkal, és számos konkrét példát megvizsgálva alakították ki javaslataikat, melyek a ketnyelvuseg.integratio.ro oldalon találhatóak meg. A magyar anyanyelvű, de magyarul csak fakultatív jelleggel tanuló diákok számára a fakultativ.integratio.ro internetes oldalon közölték oktatási segédanyagok egész gyűjteményét – írja az erdely.ma. Keszeg Erika, a Bálványos Intézet kutatója a román és a magyar nyelv társadalmi pozíciója közötti különbségre hívta fel a figyelmet. Szerinte a vegyes lakosságú településeken élő, magyar iskolában tanuló diák könnyen azzal szembesülhet, hogy anyanyelvének kizárólag az iskolai órákon van létjogosultsága. A magyar oktatási intézményeknek ki kell egyensúlyozniuk a nyelvi aszimmetriát, s ez különösen fontos a szórványvidékeken és a vegyes tannyelvű iskolákban – mondta Keszeg Erika.
Forrás: erdely.ma ; Fotó: MTI/Veres Nándor
ViAM
2021-05-01 at 07:29
Sötétben rejtőzködő piszkos – náci
2021-04-30 at 16:10
Ha már hivatkozott az országunkban “asszimilálódott” zsidókra, ugyan olvassa már el Teller Ede utolsó levelei egyikét, amit a magyar nyelvről írt.
imre
2021-04-30 at 18:51
Kolozsvaron jartunk 2011-ben. Elelmiszer uzletben akartunk venni felvagottat. Az unoka ocsemnek mondtam ne beszelj Magyarul. Tudtam mi fog tortenni.Kerdeztem az elado not,”beszel Angolul”, mosolygott a no,tobben oda jottek. Kerdeztem hogy “beszelnek Franciaul”,en nyogom a Franciat,de a felesegem Francia szarmazasu.Csak mosolyogtak,az unoka ocsem kerdezte oket” beszelnek Magyarul”,a mosoly eltunt az arcukrol,mind harman elsiettek mashova.Ezer eves Magyar varosban tilos beszelni Magyarul.Brussel anyira bunos mint Franciaorszag.Semmi nem faj anyira mint az elszakadt Magyarok szenvedesei.
Lenglidzs
2021-04-30 at 18:40
Tanulj akkor angolt, és cumizd be magad külföldi országokban te hazaáruló!!!
Ez Magyarország, magyar föld. Ha nem tetszik el lehet menni angol földre. Ott úgy is imádják a hazaárulókat. Tárt karokkal várnak majd, és még pénzt is kapsz milliókat. Mehetsz is. Uzsgyi sej-haj
Sötétben rejtőzködő piszkos - náci
2021-04-30 at 16:10
A kiegyezés után ide betelepült zsidók és más nemzetiségek mind – nyelvükben főleg – asszimilálódtak, magyarrá lettek.
Sajnos Románia nem tesz semmi mást, mint amit mi is tettünk az ide betelepültekkel.
És ha Erdély most még mindig hozzánk tartozna – tegyük a szívünkre a kezünket – nem próbálnánk asszimilálni az erdélyi románokat???
Ha egy nap a románok rájönnek arra – amire a kiegyezéskori Magyarországon rájöttek -, hogy nem kell foglalkozni azzal, hogy most ki milyen nyelven beszél, mert úgyis előbb-utóbb románul fog: nos, akkor kezdek igazán aggódni a romániai magyarság elfogyásáért.
És van még egy nagy SAJNOS: ez pedig az, hogy a magyar nyelv a világban tökéletesen használhatatlan Magyarország és a még létező Körmagyarország (Hesslerezredes zseniális nyelvi truvája) területén kívül.
Biztos, hogy a magyar a nyelvek nyelve, de ezt rajtunk kívül nem tudja senki.
Ideje lenne elgondolkodnunk a lassú, de biztos nyelvcserén: én az angolt javaslom.
És mielőbb belefogunk, annál jobb.
Logikus
2021-04-30 at 13:20
Sajnos a románok minden saját és eu-s vonatkozó törvényeket megszegnek. Papíron sokminden van, de a gyakorlatban semmit nem tudnak és nem is akarnak tenni.
pappp
2021-04-30 at 12:41
Az áruló, valójában Bukarestet képviselő RMDSZ képviselői azok, akik állandóan románul beszélnek, például az önkormányzati üléseken, pedig a törvény lehetővé tenné az anyanyelvhasználatot.
Amíg a piramis tetején nemzetáruló és megalkuvó sehonnai bitangok ülnek, a civil akciók hatásfoka a törtrésze annak, ami egyébként lehetne.
ViAM
2021-04-30 at 12:26
Évekkel ezelőtt valami többnapos szektaülésen való részvétel után, miután közel volt egy erdélyi gyökerű pesti rokonhoz becsöngetett egy szép, magyar nevű, jól megtermett srác Pesten. Vegyes házasságból született, apja volt magyar. A románon kívül angolul, franciául kiválóan beszélt, magyarul egy szót sem tudott! Körbevittük Budapest nevezetességeit megmutatni, megetettük igazi, dús magyar ételekkel, a gyerek (30 körüli) nem győzött csodálkozni, hogy mily szép a város, finomak az ételek, szépek a lányok.Minderről semmit sem tudott.
Fölbuzdult, hogy visszajön több napra, hétre. Azóta is jött…
Mária
2021-04-30 at 12:14
Románul folyt az értekezlet… Meg akarták könnyíteni a jegyzőkönyv vezető dolgát, ha nem volt közöttük egy román sem. Azt mindenképpen románul kell megírni.
Blényesi István
2021-04-30 at 11:46
Önvédelmi magatartás. Lásd a moldvai csángómagyar gyerekeket. Ők először románul tanulnak meg beszélni -az édesanyjuktól- de az anyanyelvük mégis magyar, még ha akkcentussal is beszélik. Egy pusztinai fiatal édesanya azt mondta, hogy a gyereket védendő románul kell megtanítani. Mennyire igaza van ha arra gondolunk, hogy a gyerekek közössége néha nagyon kegyetlen tud lenni.
Blényesi István
2021-04-30 at 11:38
Marosvásárhely egy külön világ. Egy tömbbmagyar környezetben élő számára nem minden egyértemű ami ott történik. A fekete március után átalakult a vásárhelyi magyar magatartás, ami sajnos harminc év elteltével sem billent helyre. Próbáljuk őket megérteni, hiszen ott verték ki Sütő András fél szemét. A nyomás nem szűnt meg.
Fonzibá
2021-04-30 at 11:33
Tapasztaltam a szórvány vidékeken, hogy mindenki románul kezdi a beszélgetést, de az idősebbek aztán gond nélkül váltanak magyarra. Sőt vannak gyerekek is így, de ők már akcentussal beszélnek magyarul.
A székelyföldi területeken az utcai közbeszéd is magyarul folyik, de az üzletben románul köszönnek, aztán gond nélkül váltanak magyarra.
Kell az ilyen kampány, több ismerősöm is mondta hogy nyugaton magyarul beszélve segítőkészség mutatkozott a megértés ügyében, míg ha románul kezdett beszélni egyszerűen otthagyták őket, nem kisérelték meg a megértést.
Blényesi István
2021-04-30 at 11:30
Nem konnyű feladat, sok sikert kívánok az elkötelezett pedagógusoknak.
Mentsék ami még menthető.
angelblind652
2021-04-30 at 11:26
Még a rendszerváltás idején jártam többször Erdélyben. Egyszer voltam Marosvásárhelyen a színház magyar tagozatának ülésén, mint vendég. A közbeszéd románul folyt…. Van még mit tenni a magyar fejekben is.