Borrell: az EU fontolóra veszi, hogy katonai kiképző missziót küldjön Mozambikba

Az Európai Unió fontolóra veszi, hogy katonai kiképző missziót küldjön Mozambikba; a misszió segítene felszámolni az iszlamista terrorista csoportok jelentette fenyegetést és az annak nyomán kialakult feszültséget az országban – közölte Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok védelmi ügyekért felelős minisztereinek egynapos találkozóját követően, csütörtökön.

Mozambik nemrégiben kérte az Európai Unió segítségét fegyveres erőinek kiképzéséhez az országban egyre gyakrabban tapasztalt terrorista tevékenység elleni küzdelemhez és a biztonsági helyzet stabilitására

– tájékoztatott Borrell, aki fontosnak nevezte, hogy még az év vége előtt megvalósulhasson az ország ilyen módon történő támogatása. A hozzájárulás – mint utalt rá – hasonló lenne az EU nyugat-afrikai, vagy a Száhel-övezetében szerepet vállaló, az iszlamista lázadókkal küzdő nemzetbiztonsági erőknek szakértői képzést és tanácsokat nyújtó EU-misszióhoz. Hozzátette: a mozambiki misszió megvalósulása esetén inkább katonai, mint polgári misszió lenne, vagyis az EU-tagállamok fegyveres erői katonai oktatókat küldenének az országba.

Portugália már felajánlotta, hogy civil személyzetet és katonai oktatókat küld Mozambikba, ha a misszió megvalósul

– tette hozzá.

Értesülések szerint a tagállamok védelmi feladatokért felelős miniszterei megvitatták azt a javaslatot, amelyet tizennégy uniós tagország, köztük Németország és Franciaország nyújtott be olyan gyorsreagálású katonai erő létrehozására, amely azonnali beavatkozásra képes nemzetközi válságok kirobbanása esetén. A legkevesebb ötezer katonából álló haderő hajókkal és repülőgépekkel is rendelkezne. Sajtóinformációk szerint Lengyelország nem támogatta az uniós haderő létrehozásának ötletét, álláspontja szerint ugyanis egy ilyen katonai képesség összességében gyengítené a NATO-t a tagállami rendelkezésreállás lekötöttsége miatt. Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi minisztert korábbi nyilatkozatában megjegyezte, hogy az EU-nak és védelmi képességeinek összhangban kell lenniük a NATO-val. Lengyelország nem akarja, hogy az EU védelmi képessége a NATO vetélytársa legyen. Európa erős védelmi képessége elsősorban az erős nemzeti hadseregeken alapul, amelyek a NATO keretein belül alkotnak szövetséget – tette hozzá.

Az uniós tanács soros elnökségét betöltő Portugália arról tájékoztatott, hogy a tagállamok hozzájárultak Kanada, Norvégia és az Egyesült Államok részvételéhez az állandó strukturált együttműködés (PESCO) katonai mobilitásra vonatkozó kezdeményezésében. A felsorolt államok lesznek az elsők, amelyek meghívást kapnak egy PESCO-kezdeményezésben való részvételre – közölték. A 2020 novemberében létrehozott katonai mobilitásra vonatkozó PESCO-kezdeményezés lehetővé teszi a katonai személyzet és eszközök gyors és zökkenőmentes mozgását az egész EU-ban, akár vasúti, közúti, légi vagy tengeri úton. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a nap folyamán tartott rövid beszédében üdvözölte, hogy az uniós tagállamok hozzájárultak Kanada, Norvégia és az Egyesült Államok részvételéhez a katonai mobilitásra vonatkozó kezdeményezésében.

A nem uniós szövetségesek alapvető fontosságú szerepet játszanak Európa védelmének biztosításában

– fogalmazott a főtitkár.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA-LUSA/Andre Catueria