A húsvét utáni ötvenedik napon, idén május 23-án ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, Pünkösd napját. Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. Pünkösd nemcsak vallási ünnep, hanem néphagyományok is kapcsolódnak hozzá. Több vers és műalkotás is ebből az ünnepből táplálkozott. Pünkösd üzenete az lehet számunkra, hogy egy szívvel-lélekkel dicsőítjük Istent jócselekedeteinkkel, Istenben való hitünkben, hivatásunk felismerésével és életünk odaajándékozásával.
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni.
A pünkösdi csoda a lelkekben lakozik
Már az Ószövetségben is működött a Szentlélek, de a Lélek munkája ma is átélhető. A Szentlélek már az Ószövetség korában is munkálkodott. Ezt látjuk József történetében, Mózes, Józsué, Sámuel, Saul, Dávid, és a bírák életében. Úgy tartják, hogy a prófétákat is a Lélek vezette, és adta a szájukba Isten szavát. Sokan úgy gondolták, hogy az első Pünkösd után Isten Lelke gyökerestől fogja megváltoztatni a világot, de kétezer év után is azt látni, hogy a világ nem változott. Sokan hiszik, sikerül változtatniuk, azután minden marad a régiben. Pünkösd azt üzeni, hogy Isten nyilvánvalóvá, láthatóvá tette azt, ami korábban is ott volt. Hinnünk kell, hogy a világosság belülről adatik meg, és az ember részesévé válhat Isten munkájának. Sokszor a Lélekkel való betöltekezésünk hamar elillan, és gyorsan elfordulunk Istentől. A helyes viselkedésre csak a Szentlélek tanít meg, ezért újra és újra át kell élnünk a pünkösdi csodát. Az Istennel való találkozás egyik következménye, hogy küldetést ad az embernek. Olyat, amilyet a tanítványok tapasztaltak Jézus mennybemenetelekor. Ahogyan nekik, úgy az embernek is tovább kell lépni bizonyos élethelyzetekben, és nem az ég felé tekintve várni, miközben a pillanatot kiengedjük a kezeink közül.
Engedni kell, hogy a szívünket megérintse, és fel kell ismerni Isten akaratát az életünkben. A mindennapok során két eszközünk is van: a szabadság és a szeretet. Pünkösdkor a Szentlélek leszállt az apostolokra. Ennek a nyelvnek a használata nekünk is a rendelkezésünkre áll: ez a szeretet nyelve. Pünkösd üzenete az lehet számunkra, hogy egy szívvel-lélekkel dicsőítjük Istent jócselekedeteinkkel, bizakodásunkkal, hivatásunk felismerésével és életünk odaajándékozásával. Szeretni kell, hiszen a jövő ma, most kezdődik!
Ferenc pápa szentmisét pontifikált a csíksomlyói hegynyeregben, Erdélyben 2019. június 1-jén. A katolikus egyházfő háromnapos pasztorális és ökumenikus apostoli látogatáson vett részt Romániában. Fotó: Horváth Péter Gyula
A tavaszt is köszöntjük
A keresztény hagyomány mellett Pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő ünnep is. A néphit szerint ha Pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze erejüket és ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. A pünkösdi szokások tele voltak varázslattal. Úgy tartották, a Pünkösd hajnalán szedett harmattól a leányok szebbé válnak, a megtisztított kutak vize egész évre jó egészséget ad, a házakra és az istállókra tűzött zöld ágak pedig megvédik a termést az ártó szellemektől. A pünkösdi királyválasztás sajnos teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt. Ezt idézi Balassi Bálint verse:
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje / Mindent egészséggel látogató ege, / Hosszú úton járókat könnyebbítő szele.
Csíksomlyói búcsú és összetartozás
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye. A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden Pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól.
Schwäger Ferenc dabasi csikós „nyulat üt”, azaz bekötött szemmel üt le karikás ostorával egy rönkre állított fát ügyességi próbaként a pünkösdi királyválasztás hagyományának felelevenítésekor a Solthoz tartozó Révbérpusztán 2020. június 1-jén. Fotó: MTI/Ujvári Sándor
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a Pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – munkaszüneti nap. Pünkösd vigíliáján (előestéjén) szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek. A pünkösdi időszak a protestáns egyházakban a konfirmáció (megerősítés – a Szentlélek erősíti meg a hitet), az úrvacsorára való előkészítés, az ifjak felnőtt hívővé avatásának ideje. Ugyancsak ez az időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki az ifjaknak.
Régi népszokásokat felelevenítő gyerekek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban megrendezett hagyományos pünkösdhétfői rendezvényen. A skanzen házait ezen a napon régi szokás szerint bodzaágakkal ékesítik és az emlékpark lovasai különböző virtuskodással döntik el, ki a legrátermettebb a pünkösdi király címre 2006. június 5-én Ópusztaszeren. Fotó: MTI/Németh György
Pünkösd alkalmából szentmiséket, istentiszteleteket tartanak országszerte. A katolikus, a református és az evangélikus egyházi vezetők vasárnap ünnepi liturgia keretében emlékeznek meg a Szentlélek eljöveteléről. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában celebrál szentmisét vasárnap fél 11-kor. Pünkösdhétfőn az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye családi és ifjúsági napját, a karizmák ünnepét tartják a fővárosi máriaremetei kegytemplom kertjében. Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap 10 órától Budapesten, a Hold utcai templomban hirdet igét. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdvasárnap 10 órakor Piliscsabán tart istentiszteletet, majd megáldja az épülő templom alapkövét. A Magyar Állami Operaház a pünkösdi hétvégére ingyenes közvetítésekkel készül, amelyekben Wagner Parsifal című operájának és Bach Máté-passiójának keresztmetszete lesz hallható az intézmény Facebook-oldalán. Pünkösd vasárnapján Richard Wagner monumentális műve, a Parsifal készülő produkciójába tekinthetnek be az érdeklődők délelőtt 10 órától az Operaház Facebook-oldalán és az Origón.
Forrás: MTI, Hagyományok Háza, Békési Reformátusok; Kiemelt kép: MTI/EPA/ANSA/Riccardo Antimiani
Facebook
Twitter
YouTube
RSS