Tovább nyomoznak Biszku-ügyben

A múlt heti vádemeléstől függetlenül felbujtóként elkövetett kényszervallatás, jogellenes fogva tartás és hűtlenség miatt is nyomoz az ügyészség Biszku Béla ügyében – tudta meg a Magyar Nemzet. Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró szerint félő, hogy a máig hatályos közkegyelmi törvény miatt Biszkunak nem kell majd börtönbe vonulnia.

Bár a Budapesti Nyomozó Ügyészség a múlt héten vádat emelt Biszku Béla ellen háborús bűntett és lőszerrel visszaélés miatt, ám ezen kívül más eljárások is folynak az egykori véreskezű kommunista belügyminiszter ténykedése kapcsán. Amint azt Bagoly Bettinától, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől megtudta a Magyar Nemzet, az ügyészség határozattal elkülönítette a jobbikos országgyűlési képviselők feljelentésében megjelölt további bűncselekmények – így a felbujtóként elkövetett kényszervallatás, a jogellenes fogva tartás, a hűtlenség és felségsértés, illetve felségsértés a magyar állam területe ellen – miatt indult eljárásokat. E bűncselekmények miatt – a vádemeléstől teljesen függetlenül – a nyomozás továbbra is folyamatban van, tette hozzá a szóvivő.

Eközben Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke arra hívta föl a lap figyelmét, hogy a jelenleg is hatályos 1990-es – 2012-ben módosított – közkegyelmi törvény Biszku Bélára is vonatkozik. E jogszabály alapján, ha Biszkura a bíróság három évet meg nem haladó szabadságvesztést szabna ki háborús bűntett miatt, akkor végrehajtási kegyelemben részesülne, mivel betöltötte a 60. életévét, amit a törvény ez esetben végrehajtást kizáró oknak tekint.

A büntető-jogász rámutatott: amennyiben három évet meghaladó szabadságvesztésre ítélnék Biszkut, akkor pedig a büntetése egynyolcad része esne közkegyelem alá. Mindazonáltal Völgyesi Miklós biztosra veszi, hogy az ötvenhatos megtorlások óta eltelt hosszú időre, illetve a vádlott 92 éves korára tekintettel a bíróság nem szab majd ki három évnél hosszabb szabadságvesztést a volt belügyérre, aki így közkegyelemben részesülhet. – Éppen ez a közkegyelem hátulütője: hogy nemcsak az áldozatokra, hanem az elkövetőkre, az ötvenhat utáni megtorlás irányítóira, a sortüzek vezénylőire is vonatkozik – hangsúlyozta a volt büntetőbíró. Példaként említette a tatai sortűzper vádlottjának, Korbely Jánosnak az esetét, akit első fokon három év szabadságvesztésre ítéltek, ami ugyanezen törvény miatt végrehajtási kegyelem alá esett, majd másodfokon a Völgyesi által vezetett tanács öt évre súlyosbította az ítéletet, ám annak egynyolcad része közkegyelem alá esett, ráadásul a vádlottat a büntetése kitöltése előtt feltételesen szabadlábra helyezték, így szinte alig ült börtönben.

Piláh Tamás teljes cikkét a Magyar Nemzet mai számában olvashatják.

Fotó: mno.hu

Forrás: mno.hu