Miért ne vehetnénk számba évtizedünk, tehát a 2020-as évek új kihívásait már most, a koronavírus-válság remélhetőleg lecsengő szakaszában? – írja Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke kifejtette, minden évtized más, de mindegyik hoz új kihívásokat, amelyek mindig kettősek: kockázatokat és lehetőségeket rejtenek. Hozzátette, egy nemzet, közösség, vállalkozás vagy család akkor jár jól, ha kivédi a negatív kockázatokat és él a pozitív lehetőségekkel. A legtöbbet az nyeri, aki képes a kockázatokat kiaknázott lehetőséggé alakítani.
Az ötvenéves ciklusok alapján ezek az 1970-es évek, míg a nyolcvan éves szakaszok szerint az 1940-es évek is rokonaink. Az első rokonság energiaár-robbanást, pénzforradalmat és a digitális korszak elindítását hozta magával – írja Matolcsy a növekedés.hu-nak. A második rokonság pedig egy háborús világot a hadiipari technológiák forradalmával, melyből a következő évtizedek békésebb tömegtermelése lépett elő. Időbeli rokonaink öröksége tehát az energia, a pénzügyi rendszer és a technológiák széles körének teljes átalakulása. Érdemes felismernünk, hogy az 1970-es évtized az olajárrobbanások és az arany-alapú pénzrendszer megszűnése következtében valójában háborús évtized volt. Alapvetően nem fizikai, hanem kereskedelmi és pénzügyi háborúk dúlták fel az akkori kettős világrendszert. Az 1940-es évtized már nyíltan háborús jellegű, erre az időszakra a második világháború és a kettős világrendszert létrehozó hidegháború a jellemzők. A növekedés.hu sorba szedte, milyen kockázatok láthatók előre a 2020-as évtizedben:
- 1. Felgyorsulhat az EU bomlása
Mára világossá vált, hogy az USA és Kína kettős világrendszerében nem jön létre egy harmadik, hasonlóan erős hatalom. Az EU még megpróbálja pénzzel egyben tartani a közösséget, de már nem jöhetnek létre azok az integrált mega-programok, óriás-projektek, európai multinacionális vállalatok, technológiai áttörések, amelyek a „harmadik hatalom” kialakulását megalapoznák.
- 2. Felrobbanhatnak az európai adósságok
Az új pénzelmélet hívői szerint már nem számít az államadósság nagysága, mert az alacsony kamatok miatt minden adósság finanszírozható. Az EU és az eurozóna áttérhet a japán útra, ahol a GDP-arányos államadósság átlépte a 260 százalékot, aminek közel fele a jegybank mérlegében van. Csakhogy az infláció már kismértékű, de folyamatos emelkedése is hirtelen megváltoztathatja az európai jegybankok politikáját, a kamatemelések gyorsan „nehézkessé” tehetik a felhalmozott adósságok, ezek között az államadósságok finanszírozását.
- 3. A pénzforradalom feleslegessé teheti az EU bankrendszerét
Korunkban a pénzügyi közvetítő halott, aki még nem, arról rövidesen hírt kapunk. Az EU bankrendszere – éppen a legnagyobb gazdaságokban – eddig kivédte a digitális forradalmat, így azonban lemaradt az amerikai és kínai pénzforradalom mögött. Még néhány technológiai áttörés, szabályozási lazítás és az EU bankrendszere helyére közel nulla költséggel működő digitális pénzügyi cégek lépnek.
- 4. Az új energia-forradalom megszüntetheti a ma ismert energia rendszereket és járműipart
Az EU felismerte a zöld átmenet, a megújuló energiák és a nem-fosszilis energiával működő járműipar jelentőségét. Kína mega-programjait azonban nem képes hasonlóan kreatív módon, óriási méretekben és gyorsan megvalósítani. Az USA is képes lesz hasonló mértékű zöld átmenetre, így az EU mai zöld előnye az előttünk álló évtized során eltűnhet.
- 5. A digitális forradalom új üzleti rendszereket hoz létre
Nem csupán a pénz, az energia és a járműipar hagyományosan erős európai ágazataiban jönnek törésszerű változások a digitális forradalom következtében, hanem az üzleti élet minden területén. Ha valaki a digitális átállás terén hátrányba kerül, akkor minden területen lemarad. Ez a mai európai történet, néhány balti és skandináv EU tagállam kivételével.
- 6. Regionális integráció lép a globális kereskedelem helyére
Az EU – Kína mellett – a világkereskedelem legnagyobb nyertese volt az elmúlt évtizedekben. Az euro bevezetése után döntően a német és a holland gazdaság maradt a nyertesek között, de az uniós és jegybanki „visszaosztások” révén a többi tagország is valamilyen mértékben részesült a globalizáció hasznából.
Évtizedünkben azonban felgyorsulhat az óriás-régiók (Kína, Észak-Amerika, India, ASEAN-országok) integrációja és a világkereskedelem alaposan átalakul. Ez Európa, különösen az EU gyorsuló térvesztését hozhatja magával, annak minden következményével együtt. A 2020-as évtized – mint minden történelmi korszak – a kockázatok mellett hasonlóan erős lehetőségeket is magában hordoz. A kihívás az, hogy ki képes az elsők között kiaknázni az új lehetőségeket, mert az elsők most könnyen egyetlenek is lehetnek az évtized végére. A lehetőségeket szintén bemutatta Matolcsy:
- 1. A digitális átmenet felgyorsítása
Azt már mindenki tudja, hogy a kulcsszó a digitális átmenet, de sokkal kevesebben képesek ezt gyorsan és az élet minden területén végrehajtani. Az államnak kell vezetnie az átállást, mert egy országban a közszféra, az oktatás, az egészségügy, a védelmi ipar és biztonsági rendszerek nagyon gyorsan hátrányba kerülhetnek a többi állam hasonló rendszereivel szemben, ami végül a teljes gazdaság lemaradását eredményezheti.
- 2. A fenntarthatóság követése az élet minden területén
Először divatnak tűnhetett, mára azonban a versenyképesség legfontosabb iránytűje a hosszútávú fenntarthatóság. A kötelező recept egyszerű. Ha egy ország valamennyi állami, üzleti és családi fejlesztésénél kötelezően belepillant a fenntarthatóság tükrébe, eleresztve a régit és megragadva az újat, akkor nyer. Méghozzá sokat, mert csak néhány országra és vállalatra támaszkodnak majd az új ágazatok.
- 3. Ellenállás helyett befogadni a pénzforradalmat
Ahogy 1971 után hirtelen megszűnt az aranyalapú pénzügyi rendszer, ugyanígy jöhet egy új pénzügyi rendszer évtizedünkben. Európa nem áll jól, védi a régi rendszert, ezért az eurozónán kívül lehet majd gyorsan befogadni az új pénzügyi világot.
- 4. Részvétel Ázsia, ezen belül Kína felemelkedésében
Bár egy ideig egyre nehezebb lesz, de Európának és az EU-nak nem szabad kimaradnia a 21. század legnagyobb üzleti lehetőségéből, tehát Ázsia, ezen belül Kína felemelkedéséből.
- 5. Részvétel a kevert korszak kialakításában
A robotok, az önvezető járművek, a mesterséges intelligencia, a virtuális világ megteremtése és a többi technológiai áttörés egy irányba mutat: az ember és egy vele összeolvadó új, mesterséges világ közös működése felé.
- 6. A technológiai forradalommal lépést tartó társadalmi átalakítások kezdeményezése
Az 1940-es és az 1970-es évek alapvetően átalakították a társadalmak működését. Most a koronavírus-járvány jelezte már az évtized elején, hogy hasonló erejű átalakulás következik. Az ember-mesterséges ember, a valóság-virtuális világ vagy az új kettős világrendszer kialakulásának mélyén a 0-1 digitális kód kettőssége húzódik meg. Az új társadalom mindenben kettős lesz, ezért a maihoz képest sokrétűbb, színesebb, ellentétekre épülő, erősebb versenyt és erősebb együttműködést igénylő évtized jöhet.
Ahogy a DNS kettősspirál az élet üzenete, úgy a 0-1 digitális kód az új, kevert világ üzenete. Ahogy McLuhan mondta: A médium, a folyamat, maga az üzenet
– zárja sorait Matolcsy.
Forrás: növekedés.hu ; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Feri
2021-06-08 at 12:15
Tisztelt Matolcsy úr!
Én bírom magát, de azért hozzátennék valamit, mint olyan valaki, aki nem profi a pénzügyekben.
A kérdésekhez
ad1,
A feltételes módot felejtsük el!
ad2,
Az erősebbnek sosem számít, ha a gyengébbnek tartozik. Az utóbbi nem tudja bevasalni.
ad3,
Már csak a billentyűzet gombjait kell nyomkodni és annyi pénzt teremtenek vagy semmisítenek meg, amennyit akarnak. A kérdés csak az, kinek engedik meg, hogy gombközelbe kerüljön?
A pénz értéke teljesen elvált a munkától!
ad6,
Itt kell gyorsan alkalmazkodnunk a változásokhoz. Nagyon gyorsan, de szerintem jó irányba haladunk. Egyelőre kiváló a Kormány és a MNB közös politikája, különösen a külker-külgazdaság vonalán, de a belföldi beruházások terén is.
A válaszokhoz
ad1,
Meggyőződésem, hogy az információ a legnagyobb hatalom – az Úr után.
A digitális átmenetben a gyors fejlesztést és annak széleskörű alkalmazását tartom célszerűnek, ami elsősorban ember- és környezetközpontú legyen s csak másodsorban profitközpontú .
Koncentrálni kell a nagyméretű hazai adatbázisok létrehozására, kapcsolataik kialakítására, az AI vezérelt adatfeldolgozásra az élet minden területén. Az ember, nem a profit termelése érdekében!!!
ad2,
Itt elég nagy a kavarás. Mindenki okos akar lenni és hasznot húzni a fenntarthatóságból. Már maga definíció is sokféle!
Szerintem az élet a Földön így nem tartható fenn sokáig, főleg az emberi faj szempontjából.
Túlterjeszkedtünk környezetünk rovására. Vissza kell fogjuk magunkat szintre minden szempontból, hogy beálljon egy dinamikus egyensúlyi állapot ember és környezete között.
ad3-4,
Nyugat és Kelet kereskedelmi régiói közötti forgalom keltette hullámokat kell meglovagolni pl. a logisztika (igény-gyártásszervezés(!)-térbeli elosztás), a pénzforgalom tekintetében.
ad5,
Számomra nincs mesterséges világ. Amit az ember “teremt” az is szerves része a természetnek, ugyanazok a törvények vonatkoznak rá, tehát önkényes leválasztás.
ad6,
A valóságot nem az egy bitből származó kettősség jellemzi, hanem a sokszínűség, az állandó változás. Kétségtelen, vannak ellentétes állapotok (fény-árnyék, jó-rossz, stb.) de az élet e szélsőségek közötti végtelen skálán hullámzik.
A DNS-ben szereplő A-G-C-U sorrendben sincsen talán két egyforma.
Hát, ez éppenséggel nem egy digit! ?
Az ellentétek valóban kiéleződtek, de majd lecsitulnak idővel.
A lényeg, hogy ne mi veszítsünk nagyot, inkább nyerjünk.
——-
Egyébként jó írás, köszönöm.
Witness of History
2021-06-08 at 11:21
A futurológia minden csak nem tudomány. A jelen önkényes extrapolálása.
Az biztos, hogy a technológia leírhatatlan fejlődésen ment át.
Én még emlékszem, hogy a 60-as évek elején a tévében – amikor épp volt adás (mert a maiak el sem tudják képzelni, hogy pld. hétfőn egyáltalán nem volt tévéadás, a többi napokon is csak estefelé kezdődött, de éjjel 11 körül már be is fejezték, maradt a monoszkóp!!, ja és fekete-fehér adás volt csak, de az is inkább olyan homályos szürkés volt Kékes, a Horizont, az Orion tévéken – hazai gyártmányok voltak, borzasztó minőségben), szóval volt egy szovjet kisfilm gyerekeknek, amin egy akkori kisfiú valahogy találkozik egy, a jövőből (2000-ből) jött, hasonló korú kissráccal, aki a 60-as évekbeli gyereket azzal nyűgözi le, hogy már nincs is tankönyve, hanem a kezében tart egy – mai szóval élve – e-book-ot, és csak elhúzza a kezét a ‘képernyő” fölött és jön fel az új oldal.
Nos ez hajszálpontosan meg is valósult a 2000-es évekre.
Aztán az is egy nagy ugrás volt, amikor egyszercsak eltűntek a telefonoskisasszonyok – mert jött az automata telefonközpont.
Nekem úgy tűnik, hogy a rejtett cél az emberiség lélekszámának minél előbb és minél drasztikusabb csökkentése.
Az a baj, hogy ezt a legfejlettebb fehérember kiirtásával kezdik és nem azokkal a selejtnációkkal, amikkel Afrika és Ázsia telis-tele van.
Girolamo
2021-06-08 at 06:41
Miért kellett a határainkat lezárni?
És előtte hány évig ment a duma a határok átjárhatóságáról?
Olyan mėrtėkben szaporodik a világ nyomorgó része,hogy az elképzelhetetlen.Nem fog kaja jutni nekik.
Az EU-hoz azért csatlakoztunk,mert ez EU,és az USA szabályozta be azt a vilàgrendet,ahol a szélén kopaszodott,és befelé áramlott.
Semmit sem tudunk a jövőről,csak azt,hogy a régi tipusu szereplőkre nem támaszkodhat a világ,mert elfogynak.
Nagyon nagy a pénzigény,fél ėves téli bezárásokkal,minek örülne a világ?
Egy bizonyosságunk van,az okosok és ügyesék előnyt akarnak szerezni.Mint mindíg.
hivő
2021-06-07 at 17:59
Ember-mesterséges ember?
Can we take this as an
admission from the people
in the know?
A fentiek ellenére egyetértek,
de.Mikor adjuk fel a fosszil
energia elnevezést.A kőolaj
abiotic és amig a föld létezik
ujra termelődik 100km mélységben
nagy nyomás hatására,tehát egyenlőre
nem véges.
Más, az ember nem csak quantitativ de
qualitativ modon is működik,tehát
nem egy számitogép és a fejlődés
nem csak lineáris.Még Neuman János
is beismerte a teoriája limitáltságát
de sajnos addigra már erre épűlt fel
ez a szép uj világ.
Naprózsa
2021-06-07 at 14:41
Hááát, én nagyon tisztelem Matolcsyt, tehetséges ember, és valóban ez az irány, de kifejezetten örülök, hogy nem abban a korszakban éltünk eddig, amit most jövendöl:
Ember-robot együttélés, a fejünkben egy irányító csippel?
Ezt tényleg – mint az előttem szólók szerint is – akár Klaus Schwab is mondhatta volna…
Virtuális valóság mint pozitívum? Már most abban él sok fiatal, és tojik az igazi világra meg a munkára. Csak ott ülnek a képernyő előtt és játszanak egy virtuális világban, a mamahotelben és papabank által eltartva.
Igen érdekes világ lesz amikor műhúst eszünk, vagy rovarburgert, nem lesz nemünk, nem járunk randira, ott ül mellettünk a pamlagon – amit épp pár órára béreltünk Klaus Schwabtól, ha nincs sok rosszpontunk – a műnő, és mi a virtuális világban lőjük szét a virtuális ember vagy a képernyősárkány fejét, de sebaj, ott nem halunk meg, úgysincs semminek következménye, ott szabadok vagyunk. Közben ha jön a parancs a fejünkbe ültetett csipből, hogy menni kell robotolni, hát megyünk, mert különben táv-megsokkolnak.
Aztán nyugdíj nunu, mert ha nem vagyunk hasznosak, mert betegeskedünk, automatikusan meghalunk…anélkül, hogy igazából biológiai humán lényként éltünk volna.
Mert a Háttérhatalom pontosan ezt tervezi, Matolcsy jól látja.
Remélem Matolcsy okosabb ennél, hogy ezt szép jövőképnek találja, és csak félreértettük.
Donald Trump
2021-06-07 at 14:08
Matolcsy egy zseni. Surányi elkótyavetyélte, Matolcsy megtízszerezte az aranytartalékot. Simor kétszázmilliárd veszteséget okozott és kifizethetetlen kamatokat. Matolcsy százmilliárdokkal pozítivan zár évek óta, a kamat meg minimális. Ez nagyon fáj a moslékoknak.
Bukohill
2021-06-07 at 13:51
Klaus Schwab-ot hallották. Magyar hangja Matolcsy György.
Neducza Milán
2021-06-07 at 13:50
Ez nagyon durva!
El kell olvasni az eredetit!
Rosszat álmodom?
Lehet, hogy ez egy csel csupán?
Nem Klaus Schwab adta ezt az interjút?