A honvédelmi miniszter úgy látja, “olyan szerencsés korszakban élünk”, amikor a kormány fontosnak tartja az ország védelmi, honvédelmi politikáját. Benkő Tibor nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak tartott pénteki, budapesti előadásában hangsúlyozta: minden rendelkezésre áll, csak “ügyesen, okosan, célirányosan” kell felhasználni. Megjegyezte, hogy a pandémiás nehéz helyzetben is biztosított volt a honvédség költségvetése, hogy tovább lehessen haladni. “Nincs megtorpanás” – jelentette ki a miniszter, hozzáfűzve: első helyen a béke és a biztonság áll.
A honvédelmi miniszter a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége és a Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége kezdeményezésére tart tájékoztatókat az ország hét régiójában és Budapesten a Honvédelmi Minisztérium munkájáról és a Magyar Honvédséghez kötődő aktuális kérdésekről, valamint a nyugállományúakat érintő tervekről. A 2020-ban megkezdett előadássorozat a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt, majd csütörtökön folytatódott, Veszprémben. A fővárosi rendezvény után, június 25-én Székesfehérváron tart előadást a miniszter. Benkő Tibor kiemelte: az egyeztetések a nyugállományú katonákkal ezzel nem érnek véget.
A miniszter előadása elején arról beszélt: az országnak vannak értékei, amelyeket az elődök, köztük a jelenlegi nyugdíjasok építettek. Ezeket az értékeket óvni kell, a továbbhaladás alapját alkotják. Kifejtette: az elmúlt 30 évben előfordult, hogy egy négyéves ciklusban – 2002 és 2006 között – egy honvédelmi miniszter hivatali idejében három vezérkari főnök teljesített szolgálatot. Benkő Tibor szerint ez összefüggött a politikai és a katonai vezetés akkori szervezeti kereteivel. Korábban ugyanis – mivel a Honvéd Vezérkar része volt a minisztériumnak –, a honvédelmi miniszter irányította és vezette a katonai szervezeteket – ismertette. Hozzátette: ezért volt miniszterként az első lépése annak kezdeményezése, hogy hozzák létre a Magyar Honvédség Parancsnokságát, amely nem része a minisztériumnak.
Politikus ne vezessen katonai szervezeteket
– jelentette ki Benkő Tibor, aki magára mutatva megjegyezte:
akkor sem, ha 43 évig katona volt.
A miniszter 1990-től napjainkig egy kormányzati ciklusokra bontott táblázatot is bemutatott a létszám, a haditechnika, a katonai szervezetek, a költségvetés, valamint az illetményfejlesztés alakulásáról. 2010-ig valamennyiben csökkenés volt megfigyelhető, az egyetlen kivétel az 1998–2002-es ciklus illetményfejlesztése volt (az első Orbán-kormány idején).
2010 óta nő a honvédség létszáma, 2014 óta pedig a többi felsorolt mutató is kedvezően változott
– közölte. Benkő Tibor emlékeztetett, hogy 2014-ben kijelentette:
nem fogunk bezárni újabb laktanyákat, nem fogunk elküldeni embereket.
Hangsúlyozta, hogy 2015 óta minden évben adtak illetményemelést a katonáknak. Fontosnak nevezte azt is, hogy meglegyen a szükséges politikai és anyagi támogatás. Ezért is lényeges a magyar kormány vállalása, amelyet a 2014-es walesi NATO-csúcson tett: eszerint 2024-re el kell érni, hogy a honvédelmi költségvetés a GDP 2 százaléka legyen, és a honvédelmi büdzsé legalább 20 százalékát a haderőfejlesztésre kell fordítani. Megjegyezte: ha ez korábban is így lett volna, most “nem ott tartanánk”, hogy szinte minden haditechnikai eszköz helyett újat kell vásárolni.
Új kihívások jelentek meg
A miniszter a haditechnikai beszerzésekre kitérve hangsúlyozta: “nem levetett eszközöket adnak a katonák kezébe”, a vásárolt haditechnikai eszközök a legkorszerűbbek közé tartoznak. A biztonsági környezetet ismertetve felidézte a délszláv válságot, kiemelve, hogy Magyarországnak nagyon fontos a béke és biztonság megőrzése a térségben. Szólt arról is, hogy az elmúlt években a terrorveszély és az illegális migráció is nőtt. Az illegális migráció 2015-ben Magyarországot is elérte. Újabb kihívások is megjelentek, mint a hibrid hadviselés, amelynek egyik példája az orosz–ukrán konfliktus, a Krím-félsziget elcsatolása volt – mondta. Kitért arra is, hogy a NATO keleti és déli fenyegetéssel számol.
A kontinens békéjét és biztonságát közös erővel lehet fenntartani
– mondta a miniszter, kiemelve, ebben Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia.
A pártpolitikát mellőzni kell
Benkő Tibor kijelentette: a honvédelmi és haderőfejlesztési program a technikai eszközök vásárlásáról, a hazai hadiipar fejlesztéséről szól, de középpontjában a katona, az ember áll. Ennek kiemelt része az életpályamodell, és ezzel összefüggésben szeretnék a társadalmat, köztük is kiemelten a fiatalokat maguknak megnyerni. A miniszter ehhez a nyugdíjasok, nagyapák és dédnagyapák segítségét is kérte. A társadalmi kapcsolatok erősítésén túl nagyon fontos a hazafias, honvédelmi nevelés; ezzel meg tudják tanítani, hogy mit jelent többi között a haza iránti hűség, az áldozatvállalás – jegyezte meg. Benkő Tibor leszögezte: a nyugállományú katonákra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Fontosnak tartják, hogy segítsék és támogassák a nyugállományú szervezeteket. A miniszter megemlítette a honvédség nyugdíjasai által igénybe vehető lehetőségeket, juttatásokat tartalmazó “obsitos” és “veterán” programot. A miniszter előadása befejezéseként hangsúlyozta, hogy a honvédelem ügyében a honvédelmi politika az elsődleges, “a pártpolitikát mellőzni kell”.
Benkő Tibor ezen kijelentését tapssal fogadta a hallgatóság. A honvédelmi miniszter a fővárosi Stefánia-palotában tartott több mint másfélórás előadása után mintegy egy órán keresztül a hallgatóság kérdéseire válaszolt.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS