A Pesti TV Az Ügy című adásaiban arra kerestük a választ, vajon kik állhatnak az ellenzéki politikusok mögött, mennyire érhető tetten a külföldi érdekérvényesítés és kik azok, akik ebben aktívan részt vesznek? Tényfeltárásaink során lerántottuk a leplet a Momentumról, annak megalakulásáról, de górcső alá vettük a vezetőségi tagok szövevényes kapcsolati hálóját is. Majd Szabó Tímea életrajzát tanulmányozva bukkantunk rá arra az érdekes összefüggésre, amely egy amerikai hírszerzési direktíva és a Párbeszéd társelnökének tevékenysége között mutatható ki. Rávilágítottunk: a látszólag érdektelen, demokráciát támogató civil szervezetek, mint például a Nyílt Társadalom Intézet, a Freedom House vagy éppen a Helsinki Bizottság nem csupán finanszírozzák, képezik, támogatják és mozgósítják az ellenzéki mozgalmakat, hanem jelentéseket írnak érzékeny információkról az amerikai hírszerzés számára. Talán nem véletlen az sem, hogy a Soros-féle NGO-kat kitiltották például Oroszországból, és nyilván azon sem lepődnek meg, hogy a New York Times közlése szerint amerikai pénzeket és befolyást használták fel Irakban és Afganisztánban a kétezres évek elején a választások manipulálására. Az pedig jól kirajzolódott már eddig is, hogy az ellenzék széles külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és nemzetközi kapcsolataikat is érdemes más szemüvegen keresztül vizsgálni, mint eddig tettük. Az Ügy mai adásában a Jobbik által emlegetett “alvó ügynökre” is rávilágítunk. Leporoljuk a régi híradásokat, amikor még a Jobbikot ádáz ellenségként emlegették mai szövetségesei, de megszólal Volner János, a párt egykori meghatározó politikusa is, aki kendőzetlenül beszél arról, milyen titkosszolgálati befolyásolásra figyelhetünk fel az utóbbi években.
A WikiLeaks közzétett jónéhány belsős CIA-dokumentumot, amely tájékoztatta a titkos ügynököket arról, hogyan lehetne kibővíteni tevékenységeiket. Ezekben kémeknek adnak tanácsot, részletes áttekintést titkos taktikákról, így Magyarország megfigyeléséről is. Ennek részét képezte a határmegfigyelő program, amit Szabó Tímea koordinált. Tevékenysége során elérte, hogy a Magyar Helsinki Bizottság tagjai beléphettek civilek által nem látogatható helyiségekbe, adatokat gyűjthettek és kihallgathattak személyeket, iratokba tekinthettek be. És még olyan személyek aktáit is megismerhették, akik már nem is tartózkodtak Magyarország területén. A Helsinki Bizottságnak tehát egészen döbbenetes módon, 2003–2004-ben olyan jogosítványokat adott tulajdonképpen önként át a magyar illetékes rendszer, ami egy civil szervezet számára elképzelhetetlen lenne. A Helsinkinek mégis sikerült bejutnia határőségekre, belbiztonsági szervekhez, ahol nagyon komoly szolgálati titkokat, adott esetben államtitkokat is őriznek. A Gyurcsány-kormánynak úgy tűnik, mindez mégsem volt problémás. Ha egy ország vezetése, kormányzati intézetei ilyen szinten nyitottak, a titkosszolgálatnak nincs is más dolga, mint hátradőlni, hogy az NGO-k elvégezzék a munkát helyettük. Felmerülhet viszont, hogy Gyurcsányék miért érezhették úgy, hogy fittyet hányhatnak a nemzetvédelmi stratégiára? Mert ilyen esetben teljesen feleslegesen vannak szolgálati szabályzatok, államtitkokra, szolgálati titkokra vonatkozó törvények. A Helsinki Bizottsághoz hasonló intézményeket azonban nem kötelezi a további titoktartás. Bármit tehet, bármit mondhat, bárkinek továbbadhatja a megszerzett információt. Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb országban ez nem így működik, nem engedek be civil szervezetet illetéktelen területre – kivéve a 2000-es évek Magyarországán, ahol ez bevett gyakorlattá vált.
A Magyar Gárda paramilitáris szervezet, amelyet Vona Gábor akkori jobbikos pártvezető alapított és regisztrált. 2008-ban Vona egy német neonáci folyóiratnak adott interjújában azt állította, hogy a „szervezett zsidóság” megpróbál beavatkozni Magyarország belügyeibe. 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság betiltotta a Magyar Gárdát, amelyet az ország legnagyobb gyűlöletcsoportjának tartottak. A Vonáék által alapított Jobbik azonban növelte támogatottságát, a párt magánadományok mellett – egyes források szerint – orosz és iráni finanszírozásból működött. Ezt a Jobbik illetékesei többször tagadták, illetve kifejezetten Oroszország pénzügyi támogatását cáfolták. Mégis izgalmas megnézni, hogy a Jobbik egyik – azóta KGBélaként ismertté vált politikusa – honnét is landolt a párt vezetőségébe.
Kovács Béla is 2003-ban érkezett Magyarországra – salátabárt nyitni
Szabó Tímea mellett – nyilván szintén véletlenül – Kovács Béla is 2003-ban tért haza. A férfi 1986-ban Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) szerzett nemzetközi közgazdász diplomát. Japán, angol, orosz nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, de emellett lengyelül, franciául és németül is beszél. 1986-ban Magyarországra költözött, és a Terimpex külkereskedelmi vállalatnál lett üzletkötő. 1987-ben behívták katonának. Ezután ismételten kiköltözött a Szovjetunióba. 1988–2003 között nemzetközi kereskedelmi cégeknél dolgozott vezető beosztásban Japánban és Oroszországban. 2003-ban a „Gaszisz” Orosz Állami Akadémia jogtudományi karán végzett befektetési szakjogászként. 2003-ban hazaköltözött, Angyalföldön nyitott egy salátabárt, amelyet 2010-ben számoltak számoltak fel. A Jobbikba 2005-ben lépett be, volt katonatársa, Bíber József Tibor ajánlásával. Még ez év decemberében megalapította a párt külügyi bizottságát, amelynek elnöke lett, majd 2006-ban megalapította a Jobbik XIII. kerületi szervezetét. 2008 decemberében már a Jobbik fővárosi alelnökeként sűrűn járt Brüsszelbe. A 2009-es európai parlamenti választáson a Jobbik listájának 7. helyén szerepelt, így képviselőként nem jutott be az Európai Parlamentbe, azonban a mandátumot szerzett három jobbikos képviselő asszisztenseként és szakmai tanácsadójaként rendszeresen utazgatott a Budapest–Strasbourg–Brüsszel útvonalon, majd neki is sikerült mandátumot szereznie az EP-ben: az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság energetikai munkacsoportját vezette. A párthoz való csatlakozása után vált hangsúlyosabbá a Jobbik oroszbarát és keleti politikája – még akkor is, ha azt oly bőszen tagadták. A kémügy felfedése előtt a politikus neve alig volt ismert Magyarországon – nem meglepő, mivel soha nem szerepelt a Jobbik kampányplakátjain, alig adott interjút, életéről nagyon keveset tudtak, önéletrajza meglehetősen rövid volt. Látszólagos jelentéktelensége ellenére pártfogó: neki köszönhető, hogy az évek során a nacionalista Jobbik oroszbarát lett. Tevékenysége azonban meghaladta Magyarországot is. Kezdeményezésére 2009-ben létrehozták az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét, amely több európai szélsőjobboldali párt ernyőszervezete.
A Jobbik vezetése, többségükben a bölcsészettudományi főiskolán végzettek üdvözölték azt a többnyelvű Kovácsot, aki soha nem titkolta kiváló külföldi kapcsolatait. A párthierarchia gyors emelkedése részben ennek és nagylelkűségének volt köszönhető. Volt olyan időszak, amikor a legnagyobb magánadományokat a Jobbiknak tette, több millió forint erejéig. A párt iránti rendkívüli támogatását még Vona Gábor pártelnök is elismerte. Az idegen nyelvek ismerete és a kiterjedt kapcsolatok mellett Kovács párton belüli gyors promócióját mély zseb is segítette. Ebben az esetben senki nem kérdezte, honnan származik a pénz, vagy mit tett a múltban. Ennek ellenére mindig is gyanú támadt róla: Moszkvában töltött évei miatt a párton belül egyszerűen KGBélaként emlegették.
A messziről érkező idegen pedig nem ült tétlenül. Az őszödi beszédet követő zűrzavarban, amikor a Jobbik emelkedőn volt, keményen dolgozott, hogy pártját közelebb hozza azokhoz, akikkel kiváló kapcsolatokat ápolt: az oroszokhoz. 2008-ban kezdeményező pártelnökénél: Vona Gábor utazott vele Moszkvába, és nagyjából ez az az időpont, amikor a Jobbik oroszbarát külpolitikája megindult. Kovács soha nem tagadta szoros kapcsolatát Oroszországgal és gyakori moszkvai útjait, sőt, ezeket a tényeket saját védelmében hozta fel. Ha a magyar titkosszolgálat több nyugat-európai titkosszolgálattal együttműködve 2009 óta nyomon követi Kovács Bélát, és fényképekkel rendelkezik annak igazolására, hogy a politikus titokban találkozott diplomatákkal az orosz titkosszolgálat bérszámfejtésén, akkor ezekre a kérdésekre nagyon egyszerűen lehet választ adni. Egyidejűleg ez azt is jelenti, hogy 2005-ben, két évvel azután, hogy Kovács Béla és felesége visszatért Magyarországra Oroszországból, az orosz titkosszolgálat beszivárgott a Jobbikba.
A Jobbik alvó ügynökei
Árulkodó Csuhaj Ildikó a Népszabadságban megjelent cikke, amelyben azt írja: nem az EP-választás okoz gondot a Fidesznek. Sokkal mélyebben érinti a kormánypártot a Jobbik feltételezett beágyazottsága.
Az államigazgatásban tevékenykedő tömérdek jobbikos alvó ügynökről beszélt Vona Gábor, aki alelnöke szerint nem úgy értette, de sokak szerint a párt nemzetközi kapcsolatai jelentik a valódi kockázatot. A Fidesz-vezetés azt az elvet követte, hogy a Jobbik ne kerüljön a rendészeti, illetve a nemzetbiztonsági bizottságok „közelébe”, azaz az elnöki székébe, ne ássa alá a kormány népszerűségét azzal, hogy a Jobbikhoz köti a rend, a közbiztonság megteremtését
– írja a Népszabadság. Így utólag, az elmúlt évek távlatából, ebben is Orbán Viktornak lett igaza. Vona Gábor egyik beszédében nem is rejtette véka alá:
tömérdek alvó jobbikos ügynök várja a győzelmünket. (…) Számtalan szakértő segített kidolgozni a programot, és sok alvó ügynök is van az államigazgatásban, akik egyelőre félnek nyíltan támogatni a Jobbikot, de majd rájuk is számítani lehet.
A kormányoldalon többen állították: a Jobbik nemzetközi kapcsolatai nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A műsorban visszatekintünk a mai szövetségesek nem is olyan régi, egymásról alkotott véleményére is, valamint Volner János is pikáns részleteket árul el a Jobbik pártvezetőiről.
Hazaárulás?
A vakcina kérdésében is Szabó Tímea és csapata volt az első, aki hazaárulóként minősítette Orbán Viktort, mert kínai vakcinát vett. Az persze nagy kérdőjel, hogy ez magyarként miért is baj? Hiszen az USA és a Kína közötti egyre élesedő konfliktushoz nekünk, magyaroknak semmi közünk. És akkor jön Szabó Tímea a magyar parlamentben, aki Amerikában tanul, dolgozik amerikai NGO-knak, ezeknek ráadásul aktív tagja volt hosszú időn keresztül, és ma is nyilvánvalóan megfelelő kapcsolatot tart velük, gyakorlatilag az amerikai külpolitikai érdeket kezdi védeni vehemensen. Azokét, amely látszólag nem sért magyar érdeket, sőt, a magyar emberek egészségét védi. És itt merül fel joggal a kérdés: kinek az érdekeit szolgálják magyar politikusok? Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikában? Mert Szabó Tímeához hasonlóan Demeter Márta és a Jobbik által képviselt parlamenti nemzetbiztonsági bizottsági elnök nyíltan vitt ki titkos információt arra hivatkozva, hogy ő ezzel menti a hazát.
Persze azt, hogy kinek az érdekeit szolgálják, azt már láttuk jó ideje. Most is intenzíven támogatják az ellenzék különböző képviselőit és ha azok a gazdák megjelennek, akik eddig segítették őket és benyújtják a számlát, annak Magyarországra nézve nagyon durva következménye lesz. Ebben egészen biztosak lehetünk.
Köszönjük a Budapest Shootingnak, hogy biztosították a forgatás helyszínét!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS