Ha az ellenzék kormányra kerülése esetén az alkotmányozásra felhatalmazást adó kétharmados többség nélkül nyúlna az Alaptörvényhez, az súlyos társadalmi károkkal járó alkotmányos válságot idézne elő – jelentette ki Hack Péter jogtudós, az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Hack szerint a hatályban lévő Alaptörvény mind jogilag, mind pedig politikailag legalább annyira legitim, mint az 1989/1990-es alkotmány.
Hack Péter a Magyar Nemzetnek adott interjúban úgy véli, hogy csak most, a választási kampányban adódtak követői Vörös Imre egykori alkotmánybíró néhány évvel ezelőtti elképzeléseinek, miszerint már az Alaptörvény 2011-es megszavazásával önkényuralmi rendszer valósult meg Magyarországon. Hack szerint amellett, hogy az Alaptörvény már tíz éve hatályban van, és az Orbán-kormányt azóta két választáson is kormányra juttatták a szavazók, a jelenleg ellenzékben lévő politikai erők is legitimálták az alkotmányos berendezkedést, mindezt úgy, hogy elfogadták, sőt, ünnepelték a bíróságok javára hozott döntéseket.
Ahogyan ünnepelték a legutóbbi önkormányzati választáson elért jó szereplésüket is, mivel 2019-ben sem volt kérdés a demokratikus választási rendszer ténye. A szólásszabadság megléte sem vitatható, elég példaként említeni a szép gazdasági hasznot hajtó Telex.hu-t, amely csak egyike azoknak az ellenzéki médiumoknak, amelyek több százezer, vagy akár egymillió felhasználót érnek el naponta az online térben
– mondta el a Magyar Nemzetnek Hack Péter, aki szerint ha az ellenzék kormányra kerülése esetén az alkotmányozásra felhatalmazást adó kétharmados többség nélkül nyúlna az Alaptörvényhez, az súlyos társadalmi károkkal járó alkotmányos válságot idézne elő.
Ez akkor alakulna ki, ha a jelenlegi ellenzék kormányra kerülve nem tartaná magára kötelezőnek az Alaptörvényt és a sarkalatos törvényeket, és azokat egyszerű többséggel akarná megváltoztatni, amely azonban a jogalkalmazókat, a bírákat, az ügyészeket vagy éppen a rendőröket rendkívül nehéz helyzetbe hozná. Ugyancsak súlyos következményekkel járna, ha minden egyes döntéshozó abba a dilemmába, válsághelyzetbe kerülne, hogy vajon az új kormány értelmezését fogadja el, vagy pedig a hatályos törvények előírásait. Mivel utóbbi esetben az állam a büntetőjoggal vagy például állásvesztéssel szankcionálhatná az egyébként legitim módon eljáró döntéshozókat, nem nehéz belátni, hogy akár polgárháborús helyzet is kialakulhatna
– véli az egykori SZDSZ-es politikus.
Az ellenzék igazolná az agressziót
Hack Péter az interjúban arról is beszélt, hogy csak hab lenne a tortán, ha Kis János, az SZDSZ egykori elnökének ötletét megvalósítaná az ellenzék. Eszerint ki kell vinni az embereket az utcára, és a népakarattal kell rákényszeríteni a döntéshozókat, hogy hajoljanak meg az új többség előtt.
Az ellenféllel szembeni uszítás, például az olyan kijelentések, hogy a másik fasiszta vagy hazaáruló gazember, az agresszió igazolásának egy módszere, amellyel az ellenfelet olyan tulajdonságokkal ruházom fel, amelyek engem mindenre feljogosítanak, mert nyilván egy „nemzetvesztő fasisztával” szemben bármit megengedhet magának az ember. De ez nagyon rossz út, az ország jövőjét sokkal jobban fenyegeti, mint bármely oldal győzelme
– mutatott rá az egykori politikus. Hack szerint a kettős mérce sem a konszenzus felé tereli az eseményeket.
Az elmúlt hetekben is történtek olyan fejlemények – akár a Fidesz-székház ablakának a betörése, akár Dobrev Klára egri rendezvényén a gázpisztolyos incidens, valamint a különböző aláírásgyűjtéseknél tapasztalt lökdösődés –, amelyekre intő jelként kellene tekinteniük a politikusoknak és a közgondolkodóknak, hogy az indulatokat nem érdemes egy bizonyos ponton túl felkorbácsolni
– sorolta Hack Péter, aki azt gondolja, hogy a hatályban lévő Alaptörvény mind jogilag, mind pedig politikailag legalább annyira legitim, mint az 1989/1990-es alkotmány.
Hiszen 1989-ben, vagyis az 1990-es választások előtt a társadalom nem hatalmazta fel azokat, akik megállapodtak az akkor összeállított alkotmány szövegéről. Ennek fényében nehezen igazolható érv, hogy térjünk vissza az 1989-es alkotmányhoz
– mutatott rá.
Kétharmadot is szerezhet az ellenzék
A jelenlegi választási rendszer kapcsán Hack Péter azt is hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek van esélye kétharmados többséget szerezni, ami az önálló alkotmányozást is lehetővé tenné. Legutóbb Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke úgy vélte, hogy minden bizonnyal az Európai Unióban sem fogadnák el, ha az ellenzék Vörös Imréék javaslatai alapján járna el, hiszen jóval kisebb volumenű ügyekben is megmutatkozott, hogy Brüsszelnek alapvetően fontos a jogállami normák megtartása. Az egykori SZDSZ-elnök képtelenségnek nevezte, hogy Forgács Imre, a Bajnai-kormány Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumának párton kívüli vezetője gyakorlatilag egy kalap alá vett több magyar jogszabályt Hitler náci rezsimjének a fajvédő törvényeivel. Fodor Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy míg Magyarországon nem képezheti vita tárgyát a demokrácia megléte, addig Hitler – bár legitim módon, választásokon került hatalomra – rögtön felszámolta a demokráciát – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
Forrás: Magyar Nemzet; Kiemelt kép: képernyőfotó
Facebook
Twitter
YouTube
RSS