A fideszes politikusokat és 2006 őszi tüntetőket lehallgató Szilvásy nagyon aggódik

A Gyurcsány-kormány egyik leggonoszabb, legkártékonyabb figurája, Szilvásy György volt titokminiszter is megszólalt a Soros-hálózat úgynevezett lehallgatási ügyében. Éppen ő, aki bizonyítottan lehallgattatott fideszes politikusokat és 2006 őszi tüntetőket! A volt KISZ KB-s vezető aggódott egy sort a (semmivel sem bizonyított) lehallgatások miatt, majd elcsukló hangon közölte: újra egypártrendszer épül… A pofátlanságnak tényleg nincs határa.

Az ATV hétfő esti Egyenes beszédének vendége volt Szilvásy György. Másra sem vágyott az ország, mint hogy végre megismerje az egykori titokminiszter, Gyurcsány csókos haverjának és ingatlanvagyona megalapozójának véleményét az úgynevezett Pegasus-ügyben. Hát most megismerhette.

Azt, hogy valaki másként gondolkozik, azt a 90-es évek után már nem lehet alapul venni ahhoz, hogy lehallgassák vagy megfigyeljék. Én most attól tartok, hogy amikor azt mondják, hogy törvényesek ezek a lehallgatások, akkor most valójában mégiscsak arról van szó, hogy a másként gondolkozókat is le lehet hallgatni, meg lehet figyelni”

– kezdte a derpegést Szilvásy. Egy olyan „ügyről” beszélünk, amelyben egyetlen nyilvánosságra hozott dokumentum, hangfelvétel, bizonyíték, vagy független szakértő által készített szakvélemény sincs arról, hogy bárkit tényleg lehallgattak volna, bárkinek a telefonjára kémprogram került volna, vagy hogy a vélt megfigyeléshez a magyar kormányzatnak bármi köze lenne. Ami van, az néhány Soros által támogatott szervezet és újságíró összehangolt akciója, amelyet ők „tényfeltárásnak” neveznek. Jellemző, hogy a jobboldali elfogultsággal aligha vádolható Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, akinek telefonszáma állítólag szerepelt az állítólagos Pegasus-listán, azt mondta, semmilyen konkrét bizonyíték nincs arra, hogy lehallgatták volna.

Ám a tények, bizonyítékok hiánya nem zavarta meg sem Szilvásyt, sem Rónai Egon műsorvezetőt, hogy negyedórán keresztül mély egyetértésben aggódjanak.

Pár évvel ezelőtt a miniszterelnök azt mondta, hogy a Soros-hálózat nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Soros-hálózat: nem tudjuk egész pontosan, mit értenek ezen, csak sejtjük, azért elég kiterjedt tevékenységet folytathat ahhoz, hogy attól féljünk, azt feltételezzük, hogy ma úgy gondolják a kormányzati szereplők és az őket megszavazók is, hogy törvényes lehet a civil aktivisták, hozzájuk tartozó ügyvédek, üzletemberek megfigyelése”

– ködösített Szilvásy. „Sejtjük”, „lehet”, „feltételezzük”, „attól féljünk”. Ez lenne az egyenes beszéd az Egyenes beszédben? Inkább sumákolás ezerrel. És hiába próbálta bagatellizálni a Soros-hálózat szerepét: ez egy olyan nemzetközi maffiaszervezet, amely bármifajta demokratikus, társadalmi felhatalmazás nélkül avatkozik bele független államok belpolitikai életébe, dúlja fel társadalmi berendezkedésüket, ássa alá szuverenitásukat – mindezt „álcivil”, titkosszolgálati hátterű ügynökszervezetek mögé bújva.

Most nagyon abba az irányba haladunk, hogy egy egypártrendszer épül ki, amelyik maga határozza meg az ellenségeit, és használ ellenük olyan eszközöket, amelyekről azt gondoltuk ’90-ben, hogy még egyszer nem fordulhat elő”

– közölte Szilvásy. Itt viszont álljunk meg egy szóra! Mondja mindezt az a figura, aki az utolsó egypárti diktatúrában a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Központi Bizottsága egyetemi osztályának vezetője és szóvivője volt, majd miniszterhelyettes lett a kommunista rezsimben. Az a Szilvásy György, aki ’90 előtt abban a brancsban volt vezető kommunista, amely tényleg törvénytelenül és mindenkit megfigyelt, lehallgatott. Most pedig van képe eljátszani a rendszerváltót, és úgy tenni, mintha ’90-ben pottyant volna ide a Kárpát-medencébe. Hajmeresztő!

Ovi és Bajusz

Ám Szilvásy nemcsak a ’90 előtti egypárti diktatúra egyik főkolomposa volt, hanem a 2006 őszi állami terror egyik kulcsszereplője is. 2006 novemberében az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén maga dicsekedett el vele, hogy lehallgattak két fideszes politikust és több ellenzéki tüntetőt is (az ő megfogalmazásában: a „zavargások” szervezőit). Minderről a korabeli Index így tudósított:

Szilvásy György a nemzetbiztonsági, az emberi jogi, illetve a rendészeti és honvédelmi bizottság összevont keddi zárt ülésén név szerint két fideszes képviselőt hozott kapcsolatba az október 23-i zavargások állítólagos szervezőivel. A kancelláriaminiszter érvelése az Index információi szerint azonban még saját párttársai közül sem mindenkit győzött meg arról, hogy a Fidesznek köze lett volna a zavargásokhoz.
(…) Az Index úgy tudja, Szilvásy György az általa kezdeményezett zárt ülésen két fideszes országgyűlési képviselő kapcsolataival kívánta bizonyítani állításait. A kancelláriaminiszter közléseit többek között telefonlehallgatásokra alapozta, zárt ajtók mögött bírói engedéllyel azok jegyzőkönyvi kivonatát mutatta be a kormánypárti és ellenzéki képviselőknek. A titkosszolgálatok a Kossuth térieknek tartott csoportok vezetőinek beszélgetéseit figyelték, és a miniszter állítása szerint a fideszesek eközben kerültek képbe.”

Íme, a demokrácia bajnoka, aki – természetesen „törvényesen”, „bírói engedéllyel” – lehallgattatja a Gyurcsány-rezsim ellen tüntetők telefonjait, és erről még büszkén be is számol. Szerinte ugyanis az a tény, hogy Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő telefonon beszélt a tüntetés két szervezőjével, az azt jelenti, hogy a Fidesz szövetkezett a „szélsőjobboldallal”, és így mindannyiuk megfigyelése, lehallgatása indokolt.

Gyurcsány és Szilvásy (Fotó: Magyar Nemzet)

Miközben közismert, hogy 2006. október 23-én azért fajultak el az események, mert a rendőrség – ígérete ellenére – nem engedte vissza a tüntetőket a Kossuth térre, majd a Nádor utcában és az Alkotmány utcában indokolatlan, brutális erőszakkal lépett föl. A rendőri erőszakra erőszakkal válaszoló pár tucat randalírozót aztán szándékosan, előre eltervezetten rátolták az Astoriánál a szabadságharc ötvenedik évfordulójára emlékező Fidesz békés gyűlésének résztvevőire. A végeredmény: több száz sérült civil, akik közül többeket a fél szemére megvakítottak a rendőrök gumilövedékekkel.

• Szilvásynak nem a civileket, tüntetőket és fideszes politikusokat kellett volna lehallgattatnia, hanem a véres rendőrterrort irányító Gergényi Pétert és Gyurcsány Ferencet!

De miért is hallgattatná le kenyeres pajtását, Gyurcsányt, akivel még a KISZ-ben haverkodtak össze, és akinek később, az Antall-kormány idején (közigazgatási államtitkárként) ő segített lízingtrükkök segítségével megalapoznia ingatlanvagyonát? És akivel együtt végigmachninálták a 2004 és 2009 közötti időszakot, közösen húzták elő legalább négyszer a terroristakártyát az ellenzéki tüntetések megakadályozására. És a többi. Ők tehát egy brancs.

Még egy adalék. A Gyurcsány-kormány idején készült olyan műveleti dosszié a titkosszolgálatnál, amelyben a Fidesz elnökségi tagjai és a pártelnök közötti, 2006-os telefonbeszélgetés tartalmát rögzítették, a volt főigazgatónak pedig „Ovi” és „Bajusz” néven volt telefonbeszélgetéseket és kapcsolatokat elemző dossziéja. Ki hallgat itt le kit?

Egyébként az Egyenes beszéd úgy ért véget, hogy Rónai alázatosan megkérdezte vendégétől, borzalmas emlékként maradt-e meg benne a miniszteri időszaka. [Bennünk biztosan – P.T.] Mire Szilvásy közölte:

Nem éreztem jól magam politikusként, és nem is nagyon vágyom arra, hogy ilyen szerepet újra betöltsek.

Ez legalább megnyugtató, mi sem – tehette volna hozzá Rónai, ám ő inkább alázatoskodva azt felelte: „De örülök, hogy most itt volt!”

• Majd a műsor anélkül ért véget, hogy a rendszerváltás utáni éra legkártékonyabb titokminisztere akárcsak egyetlen épkézláb kérdést kapott volna a 2006 őszi lehallgatásokról. Vagy arról, hogy Szilvásy regnálása idején miért jelentek meg titkosszolgálati emberek a Magyar Nemzet újságírójának lakásán, aki előzőleg Szilvásy lesencefalui luxusvillájának építéséről írt tényfeltáró cikket. És akkor most a Teve utcai rendőrpalotára leadott géppisztolysorozatra, vagy a titkosszolgálati hátterű cigánygyilkosságokra ki se térjünk, pedig ezek (egy szuverén országban) egyenként is elegendőek lennének ahhoz, hogy Szilvásy ne tévéstúdiókban, hanem rácsok mögött vigyorogjon.