Százkilencvenhatodik alkalommal rendezték meg Balatonfüreden az éves Anna-bált. A rendezvény megnyitóján Varga Judit igazságügyi miniszter is felszólalt a rendezvényt Magyarország legékesebb gyöngyszemének nevezve.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a 196 éve tartó hagyomány néha megtört, például 1916-ban az I. világháború miatt, és tavaly sem rendezhették meg a bált a koronavírus-járvány miatt. Varga Judit a kormány nevében köszönetet mondott mindenkinek, akik azért tettek, hogy átvészeljük a járványidőszakot. Porga Gyula, Balatonfüred kulturális testvérvárosa, Veszprém polgármestere a két város kapcsolatát méltatva kiemelte: az Európa Kulturális Fővárosa programot Veszprém nem egyedül, hanem a régióval közösen rendezi. Az a gazdag történelmi tradíció, amelynek a térségben meg kell felelni, arra is kötelez, hogy ne elégedjünk meg annak megőrzésével, amit az elődeink felépítettek, hanem mindig tegyünk is hozzá – hívta fel a figyelmet a veszprémi polgármester. Bóka István, Balatonfüred polgármestere úgy fogalmazott: nem csak “Anna örök”, hanem az Anna-bál is az, még akkor is, ha tavaly a járvány miatt nem tudták megszervezni a rendezvényt. Nagy lehetőségnek nevezte, hogy Veszprém nemcsak Balatonfüredet, hanem az egész Balaton régiót is bevonta az Európa kulturális fővárosa programba. Bóka István reményét fejezte ki, hogy a Petőfi-bicentenáriumnak is kiemelt rendezvénye lesz az Anna-bál.
Az első Anna-bált 1825. július 26-án tartották Balatonfüreden, a Horváth-házban, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János fogadójában a házigazda leányának tiszteletére. Az ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg majdani férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, aki később az 1848-49-es szabadságharc aradi tábornok-vértanúja lett. Emlékére 2003 óta minden évben átadják az őt ábrázoló herendi porcelán huszárszobrot egy olyan embernek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred kultúrájáért, szellemi életéért.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS