A baloldal ígérete a vidéknek: jönnének a génmanipulált vetőmagok, az agrármultik és a szövetkezetesítés

Az ellenzéki politizálás teljesen Budapest-centrikus, és talán még néhány nagyobb város kap valamekkora figyelmet tőlük. Ez a szinte közhelyszerű megállapítás most is igaz, ezért érdemes utánanézni, mit is ígérnek valójában a vidéknek az ellenzéki politikai erők, és milyen sors jutna a legkisebb településeknek. Az ellenzékkel szemben a kormányoldal az agrárium és a magyar gazdák támogatását, illetve a kisvárosok és falvak népességmegtartó erejének növelését hangsúlyozza.

Az ellenzék vezető ereje a DK, Gyurcsány Ferenc pártja, akik vidékellenességükből tulajdonképpen nem is csinálnak titkot. Dobrev Klára azonnal engedélyezné a génmódosított (GMO) növények termesztését, továbbá eltörölnék a külföldiek földvásárlását korlátozó törvényeket. A programjukban ezzel kapcsolatban az alábbi olvasható:

A jelenlegi földforgalmi törvényt meg kell semmisíteni, helyette új szemléletű, a modern kor követelményeihez igazodó új földtörvényt kell alkotni.

Világosan látható, hogy azt szorgalmazzák, hogy külföldi cégek tehessék rá a kezüket a magyar termőföldre. Van egy másik lényeges elem a DK-nál, mégpedig a kistermelők szövetkezetbe kényszerítésének terve. Ennek módját és módszerét nem fejtik ki, de valószínűleg tűnik, hogy a parasztságot megfosztanák az önállóságtól. Így teljesen kiszolgáltatottá válnának és rákényszerülnének a multinacionális cégekkel való együttműködésre.

Fekete-Győr az amerikai mezőgazdaságot reklámozza

A Momentum programjában ugyan nincs utalás a génmódosított növénytermesztésre, de Fekete-Győr András, a Momentum elnöke egy amerikai gazdálkodó farmjának bejárásáról közzétett Facebook-bejegyzésében osztotta a GMO-párti nézetet:

Az Egyesült Államokban szinte mindenütt génmódosított növényeket termesztenek, amik ugyan nem tökéletesek, de a helyiek szerint sokkal inkább a GMO, mint az emberre és környezetre káros növényvédő szerek használata. Mindeközben Euró­pa és benne Magyarország nagyon merev álláspontot képvisel a GMO-kal szemben, ami rontja az európai gazdák versenyképességét a világpiacon.

Érdemes emlékeztetni a jelenlegi kormány elképzeléseire: Magyarország stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, ami 2012-től alaptörvényi védelmet kapott. Ezen felül Magyarország az Európai Unióban is élére állt a GMO-mentes fehérje-önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek.

Kiemelt figyelmet kapnak a kistelepülések

A magyar kormány teljesen másképp viszonyul a vidékhez, mint az ellenzék, aminek egyre több eredménye látszik. A Magyar falu program keretében 50 milliárd forintot fordítanak a három–négy–öt számjegyű utak fejlesztésére, 25 milliárd forintot a falusi csokra és 75 milliárd forintot a közszolgáltatások fejlesztését érintő 18 célterületre. A kormány részéről tervezik egy, a kisvárosokat érintő program elindítását. Ez több szempontból is rendkívüli jelentőségű, hiszen a legkisebb hazai településeken működő kisvállalkozások pályázhatnak 2–10 millió forint közötti támogatásra.

Egyre többen költöznek falura Magyarországon. A KSH adatai szerint 1200 ötezer fő alatti település lakosságszáma nőtt 2019-ben, míg a fővárosban és a megyei városok zömében fogy a népesség. Sokan a fővárosból elsődlegesen az agglomeráció településeire költöznek ki, de a többi nagyváros esetében is hasonló tendencia figyelhető meg. A 23 megyei jogú város közül mindösszesen hatnak volt pozitív a vándorlási egyenlege, vagyis többségükből jóval többen költöznek ki, kisebb településeket választva lakóhelyül. Azonban a 20 ezernél nagyobb, de 50 ezernél kisebb lélekszámú kisvárosok lakossága is gyarapodott.