Végkielégítés és kártérítés címén összesen hétmillió forintot ítélt meg első fokon a bíróság Kalmár Tamásnak abban a perben, amelyet a BRFK volt közrendvédelmi főosztályvezetője indított egykori munkáltatója ellen – tudta meg a Népszabadság Arató Györgytől, Kalmár védőjétől. Kalmár ellen több mint egy éve bűnszervezetben elkövetett vesztegetés miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség a Vizoviczki-ügyben. Azzal gyanúsítják, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda két volt vezető beosztású munkatársával pénzért elintézték, hogy a rendőrség tartson ellenőrzéseket a Vizoviczki érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken. Őrizetbe vétele után szinte azonnal eltávolították a rendőrségről, azóta fizetést sem kap. Elmaradt illetményéért is perelt, de azzal kapcsolatos igényét az első fokú bíróság nem tartotta megalapozottnak. Arató György lapunknak azt mondta, az írásba foglalt nem jogerős ítélet kézhezvételét követően döntenek arról, hogy fellebbeznek-e az elmaradt illetményért.
Arató tájékoztatása szerint a bíróság lényegében osztotta az álláspontjukat, hogy tudniillik a rendőrség szabálytalanul járt el, amikor a korrupciós vádakkal eljárás alá vont Kalmár munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. A döntést a Nemzeti Védelmi Szolgálat kifogástalan életvitel vizsgálatáról szóló jelentésére alapozták, amely viszont nem tartalmazott mást, mint a Kalmár letartóztatását elrendelő bírsági határozatot, valamint Kalmár két (volt) parancsnokának, Tóth Tamás budapesti főkapitánynak, és Tóth egykori bűnügyi helyettesének, Fülöp Valternek a véleményét, akik általánosságban elítéltek minden korrupciós cselekményt.
A bíróság Arató szerint élesen bírálta a rendőrség és a védelmi szolgálat eljárását, mivel egy, már az ellene folyó büntetőeljárás megindítását követően elvégzett vizsgálat megállapítása alapján távolították el a volt főosztályvezetőt a rendőrségtől. Ez azért is furcsa, mert a Vizoviczki-ügyben az eddigi hivatalos közlések szerint a védelmi szolgálat több hónapos titkos nyomozásának adatai alapján kezdett nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség. Ha ez valóban így történt, akkor nehezen érthető, miért kellett a büntetőeljárást megalapozó titkos nyomozás adataihoz még további – ahogy Arató fogalmazott – laza közvélemény-kutatást tartania a rendőrségnek ahhoz, hogy Kalmár elbocsátását megalapozza.
Fotó: Hetiválasz.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS