Gyurcsányhoz hasonlóan az amerikai demokraták is így nyugtatgathatnák választóikat: nem kell félni, nem fog fájni. Az amerikai képviselőház demokrata párti képviselőcsoportja ugyanis az amerikai történelem egyik legnagyobb adóemelését javasolja, hogy ebből finanszírozzák Joe Biden elnök 3500 milliárd dolláros szövetségi szociális-jóléti kiadásokra tett indítványát – jelentette a Washington Times című lap online kiadása.
A vezető amerikai jobboldali konzervatív politikai napilap információi szerint a képviselőház költségvetési bizottságának demokrata párti tagjai 881 oldalas törvénytervezetet dolgoztak ki. A tervezet egy sor olyan adóemelési és egyszeri költségvetési bevételnövelő javaslatot tartalmaz, amely szerintük biztosítaná Biden óriási kiadásokkal járó szociális programjának teljes finanszírozását.
Beindulna az adóprés
A demokraták adóemelési tervei elsősorban a fogyasztási és társasági adónemeket érintenék, így például
- a dohánytermékek jövedéki adójának emelését;
- a társasági adókulcs 21 százalékról 26,5 százalékra növelését;
- a tőkehozam-jövedelemadó kulcsának 20 százalékról 25 százalékra emelését;
- a személyi jövedelemadó legfelső kulcsának 37 százalékról a Donald Trump korábbi elnök hivatali ideje előtti 39,6 százalékra növelését;
- 3 százalékos többlet-vagyonadó bevezetését az 5 millió dolláros jövedelmi szint felett;
- valamint a vállalatok külföldi bevételét terhelő adó legalacsonyabb kulcsának 10,5 százalékról 16,6 százalékra való felemelését.
A demokrata adócsomagot teljes egészében elutasító republikánus képviselőcsoport és a törvénytervezet demokrata párti bírálói szerint az adóemelési tervek kudarcot hoznak, mivel megnövelnék az inflációt, gúzsba kötnék a gazdaságot, és felgyorsítanák a vállalati munkahelyek külföldre telepítését. A javasolt társasági adókulcs ugyanis magasabb, mint számos, az Egyesült Államok gazdasági versenytársának számító külföldi országban, például Kínában is.
Elrémisztő következmények
Az amerikai társasági adókulcs megemelése lesz Biden elnök következő súlyos hibája
– mutatott rá Grover Norquist, az adóemelés ellen küzdő “Amerikaiak az Adóreformért” nevű, a republikánusokhoz közel álló szervezet elnöke.
A társaságiadó-emelés csökkenteni fogja a béreket, növelni az árakat, és gyengíteni az amerikai versenyképességet
– hangsúlyozta Norquist.
Richard Neal massachusettsi képviselő, a költségvetési bizottság demokrata párti elnöke azzal utasította vissza a bírálatokat, hogy az adóemelésekből finanszírozott szociális-jóléti program intézkedéseire mindenképpen szükség van.
Még így is hiányozna egy csomó pénz
A demokraták pártvonalak mentén történő szavazással szeretnék elfogadtatni az adóemelési törvénytervezetet a képviselőházban, majd egy különleges eljárási megoldással kívánják “áterőltetni” a szenátuson, amellyel kikerülnék a republikánusok várható obstrukciós kísérleteit.
A demokrata adóemelési tervek azonban csak részben finanszíroznák Biden elnök szociális programját, amelyben új közoktatási és egészségügyi ellátási elemek, az illegális bevándorlókra vonatkozó amnesztia, valamint a klímaváltozás kezelését célzó intézkedések is megtalálhatók.
A demokraták finanszírozási terve között szerepel több tucat jövedelemadó-csökkentési lehetőség eltörlése vagy korlátozása is, például a Donald Trump előző elnök mérföldkőnek számító, 2017-es adócsökkentési csomagjában szereplő ingatlanadó-mentességek számának csökkentése.
A fedőnév: emberi erőforrás és infrastruktúra
A Washington Times rámutatott: a képviselőházi demokraták “emberi erőforrás és infrastruktúra” néven igyekeznek eladni a költekezési programot a szavazóknak, mivel szerintük a csomag kiegészíti azt az 1200 milliárd dolláros, kétpárti támogatású infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot, amely az utak, hidak és repülőterek építését szorgalmazza. A szenátus ezt a törvényjavaslatot augusztusban fogadta el, és végső elfogadásra már visszaküldte a képviselőháznak, de annak elnöke, Nancy Pelosi kaliforniai demokrata párti képviselő összekapcsolta a két fenti tervezetet, és azelőtt szeretne előrelépést elérni a 3500 milliárd dolláros szövetségi szociális-jóléti program törvénytervezetének elfogadásával, mielőtt újra a képviselőház napirendjére tűzi az infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot.
A demokrata párton belüli szélsőbaloldali és mérsékelt frakciók közötti harcok azonban a Washington Times szerint megakadályozhatják az adóemelési törvényterv elfogadását. Számos demokrata párti képviselő ugyanis nehéz újraválasztási küzdelemmel néz szembe 2022-ben, ezért az adóemelés elutasításával fenyeget, amennyiben nem állítják vissza a Trump elnök által korábban kiterjesztett, a tagállami és helyi adók csökkentését jelentő programot. Az adóemelési tervezet általános republikánus elutasítása miatt a kérdésben megosztott képviselőházi demokrata frakció csakis úgy tudja majd elfogadni a javaslatot, ha szinte teljes egységben voksol, és legfeljebb három képviselője nem szavazza meg a tervezetet.
Forrás, fotó: MTI
A Nagy Testvér figyel téged
2021-09-16 at 14:55
Emelje csak a társasági adót, és a többi adónemet is! Nekünk lesz jó, jönnek majd csőstül az amcsi cégek befektetők hozzánk!
accept
2021-09-16 at 12:44
Csak mint infó a deviza hiteles károgoknak!
Az USA-ban nem volt svájci deviza hitel ennek ellenére most az USA-ban lejárt a hitelmoratóriúm és ott ist több millió
embert fenyeget a kilakoltatás!Család gyerek ide oda!
Mert a hitelt ott is vissza kell fizetni
na4
2021-09-16 at 12:15
Ez a vegytiszta szocializmus/kommunizmus. Ezért a lámpavason fognak lógni. Érik a demokrata gigabukta.
Gombóc Artúr
2021-09-16 at 04:10
Adóemelések=elbocsájtások. Nem elég a gazdasági válság, a Biden kormányzat még a féket is behúzza! Nooormális?
Neaddfel
2021-09-15 at 14:48
Bánfai Edina – Bujtár Zsolt – Ferencz Barnabás
Lehetőségek és veszélyek az offshore-jelenségben
A szerzők felvetnek néhány, adó- és társasági jogi szempontból is fontos kérdést az offshore-ral kapcsolatban. Foglalkoznak az adóparadicsomok kialakulásának történetével, az adókikerülés és az adóoptimalizáció fogalmának meghatározása körüli nehézségekkel, valamint egy gyakorlati példán keresztül ismertetik, hogy milyen módon lehetséges az offshore cégek segítségével kijátszani a jogszabályokat.
ÉRDEKES MÓDON ERRŐL NEMESIK SZÓ.
Hja kérem a Gyuribácsi “filantrópsága”, meg az amcsi politikusok választási kasszája nehogy már veszélybe kerüljön.
Solaris
2021-09-15 at 11:34
Ésanégyésfélmilliárddollárkölcsön?
GAZDÁJAMEGVAN?
ómió
2021-09-15 at 10:42
Na! Most ott jött meg az “efftársi módi”?
hivő
2021-09-15 at 10:22
Nancy P. összekapcsolná az
infrastruktura pénzét a
..joléti.pénzzel,jo öreg
porkbarrel politika.Ez régi modszer a
mihaszna projekteket ugy megszavaztatni, hogy
összekötik a fontos fejlesztésekkel.És a
legszegényebbekkel érvelnek?
A multat megvizsgálva, nagyon
kevés ezekből a joléti pénzekből
csorgott be a szegények erszényébe.
De közben elveszik az ingalanok
adokedvezményét amit megakadályozza
a átlg polgár előrejutását.A saját
otthon az utolso lehetőség hogy
valami vagyont,ezzel biztonságot, épitsen az átlag
plgár.
Gábor lovag
2021-09-15 at 09:53
Ezek a véglény baloldaliak bárhol is legyenek a Világban egy kottából játszanak.
A mű címe : Pusztítás Opera
Királytigris
2021-09-15 at 09:29
Namond!
És mi van akkor ha a tálib nem fizet?
SEMMI!
A tálibokkal nem tudnak mit kezdeni, max. kiegyeznek velük, ahogy most történt.
Mindig jobb a tálib uralom, mint az Iszlám Állam! Ez ma a realitás.
Namond
2021-09-15 at 05:51
Miért nem hajtják be a tálibokon az otthagyott
– hadfelszerelés és
– laktanyák, kiképzőközpontok,
– lehallgató és megfigyelő állomások
árát?
Zoltaiguszti
2021-09-15 at 02:30
Királytigris
Ez tett be a nagy háborúknak is.Vietnamban meg Koráben dolgozták az Ázsiaiak meg a Szovjetek, hogy nem lőni kell hanem költetni.Mennél drágább legyen az ellenfélnek a háború!És kapitalista gazdaság még segít is hiszen akkor nagyobb a haszon. Neki.
Az ország meg csődbe megy.
NOmentum
2021-09-14 at 23:18
Köll a pénz a kötelező oltásokra, amit állami pénzből finanszíroznak. És ott nincsenek keleti vakcinák, hanem csak néhány privilegizált amerikai központú multicég saját gyártású cucca. Vajon visszacsorgat valamit a Pfizer, a Moderna vagy a Johnson & Johnson az állami döntéshozóknak? Á, dehogy… hogyan is gondolhatnánk ilyet…a legális lobbi hazájában? Soha.
Királytigris
2021-09-14 at 22:38
Nem véletlenül vonultak ki Afganisztánból, gondok vannak a költségvetéssel…
Nem bírják a háborút pénzelni.
six.strings
2021-09-14 at 21:55
A szupergazdag mágnásokat ez nem érinti (ami érintené őket azt meg kikerülik valahogy a pénzükkel befolyásukkal). A nincstelenek, önhibából lecsúszottak, illegális bevádorlók stb haszonélvezők lehetnek. No de akkor kik a kárvallottak, kik azok akiknek a f***al verik megint a csalánt, kik azok akiknek a teljes megsemmisítéséhez ez egy újabb lépés? Úgy van!!! A középosztály. Az a középosztály amelyet nagyrészt a hagyománytisztelő vallásos hetero FEHÉR férfi reprezentál.