Értékvitáink vannak az Európai Unióval, a jog pedig arra való, hogy az értékeket védje – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Balatonfüreden a 15. Magyar Jogászgyűlésen. Varga Judit a Magyar Jogász Egylet rendezvényén tartott előadásában részletes tájékoztatást adott arról, hogy a sajtóban olvasható tipikus közjogi viták mögött milyen szakmai viták húzódnak, így beszélt az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről, a 7-es cikkely szerinti eljárásról, a kötelezettségszegési eljárásokról, az európai bírósági eljárásokról, a Minority SafePackről, valamint a gyermekvédelmi törvényről.
Varga Judit a jogállamisági jelentéssel kapcsolatban azt mondta: módszertani hiányosságok, egyoldalú hivatkozások, kettős mérce és politikai motiváltság húzódik mögötte. Arra hívta fel a figyelmet: míg régen létezett jogállamisági párbeszéd, ahol tekintetbe vették a tagállami különbségeket, mára ezt felülírta a legújabb gyakorlat, hogy az Európai Bizottság jelentését NGO-k beszámolóira hivatkozva készíti, a tagállamok véleményének figyelembevétele nélkül. Az igazságügyi miniszter a Közjogi viták az európai fórumok előtt címmel megtartott előadásában azt is elmondta: a jogállamisági jelentések arra jók, hogy megismerhető más tagállamok jogállami berendezkedése, és ezek alapján világosan látszik, hogy a magyar jogállam se nem jobb, se nem rosszabb, mint a világ bármely jogállama. Varga Judit álláspontja szerint Magyarországot 2018 óta ideológiai alapú támadás éri, amely nem tudni, hová vezet, de szakmailag felkészülve állnak elé. Közölte, Magyarország a tartalmi problémák miatt indított kötelezettségszegési eljárások számát tekintve az európai középmezőnyben, az uniós jog átültetése miatt indítottak esetében az első harmadban van. A miniszter örömének adott hangot amiatt, hogy a magyar bírák a legaktívabbak az EU-ban az előzetes döntéshozatali kérelmek benyújtásánál: 2016-2020 között a magyar bíróságok 104, míg a szlovákok 34, a svédek 37, a görögök pedig húsz ilyen kérelmet nyújtottak be. Úgy fogalmazott: állítólag megfélemlíti a magyar kormány a magyar bírákat, nem mernek az Európai Bírósághoz fordulni, miközben itt az ékes bizonyítéka annak, hogy igen gyakran hozzájuk fordulnak.
A Minority SafePack ügyével kapcsolatban megemlítette, hogy több mint egymillió aláírás gyűlt össze uniószerte a kisebbségi jogok sokkal hatékonyabb érvényesítéséért, de az Európai Bizottság – szembemenve az uniós szerződésekkel – nem foglalkozott a kérdéssel. Jelezte, hogy 2022-ben várható bírósági döntés az ügyben, Magyarország beavatkozott a szervezők mellett az eljárásba. Varga Judit a gyermekvédelmi törvényről szólva azt mondta: Litvániában 2009 júliusa óta hatályos a kiskorúak nyilvános információktól való védelméről szóló törvény, amely – mint hozzátette – ma már része az európai jogrendszernek is, és megvédi a családi értékeket, meghatározza, hogy a házasság egy férfi és egy nő szabad akaratából jön létre. Ezeket a litván bírák azóta alkalmazzák, tehát vannak példák ilyen szabályozásokra az EU-ban. Magyarországot mégis támadják ezért – jegyezte meg. A jogászgyűlést Balatonfüreden tartják, csütörtöktől szombatig.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Bakonyi Gábor.
2021-09-24 at 06:09
A XVIII. századi filozófusok megalapoztak egy utópisztikus elképzelést az állam működéséről. A Nagy Francia Forradalom idején terror, tömeges kivégzések valósultak meg ezek alapján az Utópia helyett, hiszen a tökéletesség elérése bármilyen bűnt megindokolhatott szerintük. A filozófusok nagyon igyekeztek, hogy az egyszemélyi, királyi uralmat korlátozzák, ennek eredményeképpen a korrupt maffiák, titkos összefonódások uralmát segítették elő. Ha a hatalom igen bonyolult módon oszlik el, tisztázhatatlanná válik a felelősség kérdése is. Úgy tűnik azonban, hogy valamiféle vallásos tisztelet övezi az Utópiát. Talán azért érik Magyarországot olyan durva támadások, mert a XVIII. századi filozófusok hibás jogállami receptje igencsak kedvére van azoknak a maffiaszerű összefonódásoknak, amelyek ennek a hibás receptnek a haszonélvezői. Igencsak kedvükre való egy felelősség nélküli korlátlan hatalom. Magyarország esetében nem a jogállammal, hanem a számukra kedvező kisiklásának hiányával van bajuk.
A jogállam kifejezés egyébként pusztán csak annyit jelentene, hogy előre kihirdetett, nyilvános szabályok szerint, kiszámíthatóan működik egy állam, a hatáskörök pedig tisztázottak. Az EU és a nemzetközi bal-lib oldal éppen azon dolgozik, hogy zavaros helyzetet teremtsen a hatéskörök, jogi tényállások, jogi meghatározások stb. esetén, azaz éppen a jogállamok leépítése zajlik…
Amarna
2021-09-24 at 06:00
Kislány kislány….
Már megint csak az okfejtegetés……
KEMÉNY LÉPÉSEKTŐL MIÉRT FÉLTEK?????
csakafidesz
2021-09-24 at 02:52
Kedves Judit! Nem vitatkozni kell ezekkel, hanem azonnal kilépni!
Bukohill
2021-09-23 at 19:53
“a jog pedig arra való, hogy az értékeket védje”
A hazai joggyakorlat védi a bűnözőket, a másokat, az egyenlőbbeket és a rejtett erőforrást.
Ezek szerint ők a mi értékeink.
Namond
2021-09-23 at 19:51
Úgy van.
Az Uniós szabályok értékeinket nem törölhetik az értékek közül és szerintünk értéktelen dolgokat nem értékelhet fel.
Talán foglaljuk ezt törvénybe, Alaptörvénybe mint szuverenitásonk pillérét.
TalEle
2021-09-23 at 18:29
Ha a jog célja az értékek védelme, akkor Varga Juditék végre, tehetnék már a dolgukat! Amíg meg van a Fidesz 2/3-a addig, törvénybe kellene iktatni már végre a magyar Alaptörvény primátusát az EU-s joggal szemben, ahogy a németek meg a lengyelek tették! Amíg ez nem így van, addig konzerválódik az állandó vita a brüsszeli Soros-ügynökök és Magyarország között! Jellemző módon, a különböző Orbán Kormányok alatt, a bortörvényt háromszor is újraírták, míg a létfontosságú jogszabályokat, pl: az Alaptörvény primátusát az EU-s joggal szembe, valahogy, mindig elfelejtették deklarálni… Ez is jól mutatja azt, hogy kinek, mi a fontos…!
Leopard
2021-09-23 at 18:23
Semmilyen vita sincs. Az ” unio” rágalmaz. Lop. Komprádorokat támogat. ( KG- etc).