Száz éve született Hanák Péter történész, s ennek apropóján nagy, méltató írás jelent meg róla a Népszavában. Tudjuk, hogy ez már önmagában sokatmondó (felhívás arra, hogy megnézzük, kit dicsérnek épp), még inkább az, amit a szerző elfelejtett közölni. Hanák Péter a negyvenes években a Párt utasítására nemcsak részt vett az egykori Teleki Intézet „megtisztításában”, de az akcióban mindenben kiszolgálta az ÁVH-t. Hanák először átkutatta egy idősebb történész fiókját, majd erről feljegyzést, azaz feljelentést küldött az ÁVH-nak. Később segített Péter Gáboréknak a további bizonyítékgyűjtésben, és amikor a méltán elismert és Angliában is tisztelt Kosáry Domokos előtt lebukott, akkor a terrorszervezet utasítása szerint felháborodottan tiltakozott. Kosáryékat végül elküldték, egy történésztársuk meg a halálba menekült, az ÁVH szerint „búcsút intve” a „Vörös Paradicsomnak”. Ezt persze azóta is elhallgatják, ahogyan Hanák Péter múltját is. Pedig a sátáni kezdet sokat adott, a karrierje természetesen beindult, egy ötvenhatos kitérő után a hatvanas évektől már Nyugaton, az Egyesült Államokban vendégeskedhetett, s az sem lepett meg senkit, hogy a nyolcvanas években ő lett a CEU egyik alapító tagja. A másik legismertebb név egy hírhedt ex-sztálinista, ex-rákosista: maga Vásárhelyi Miklós. Bemutatjuk Hanák különösen visszataszító indulását.
„Mert igaz — írja Hanák —, sok mindent elhittem a világmegváltó kommunista eszmének, igaz, áldoztam a nagy és a kisebb diktátorok kultuszának, felkötöttem a vörös farkat magamra és néhány írásom végére, megettem a tehénlepényt és megittam a disznósört is, de az élet kritikus pillanataiban, az irracionális értékválasztások racionális humanizálásakor a szememet megvágatni nem engedtem.” [Idézet Hanák Pétertől.]
Célkeresztben: Kosáry Domokosék
A Hamvas Intézet egyik legelső kiadványa Őze Sándor Történészek az állambiztonság célkeresztjében című tanulmánykötete volt. [Ez volt az a munkafüzet, amelyről egyik első cikkemet írtam a Hálózat rovatba.] Főszereplői: az úgynevezett nyugatos vagy polgári történészi kör, amelyet végig megfigyelt a Kádár-diktatúra titkosszolgálata. Miután Rákosiék – azaz Kádárék, hiszen Kádár akkor éppen Rákosi pajtás belügyminisztere volt – üldözték, elszigetelték vagy egyenesen a halálba hajszolták őket… A megfigyelt célszemélyek között találjuk többek között Kosáry Domokost és Benda Kálmánt. Ők központi figurái voltak annak az egykori Teleki Intézetnek, amely igencsak szúrta a kommunista állambiztonság szemét. Ahogyan egy 1949-ben készült jelentés végén írták: „Az egész intézet reakciós góc”.
A történet harmadik kulcsszereplője Hanák Péter történész, akit a rendszerváltás előtt és után is ünnepeltek. Már aki. Nemrégiben Csunderlik Péter írt róla lelkendezve a Népszavában. A régóta használt újbeszél technikát alkalmazva: nála Hanák a Kádár-rendszer egyik áldozata. Miközben szabadon utazott és tanított Nyugaton. De hagyjuk a Tanácsköztársaság egyik utolsó védelmezőjét [lásd Máthé Áron válaszcikkét Csunderlik erősen relativizáló könyvére], és koncentráljunk inkább Hanák életútjára.
Kezdjük a hivatalos életrajzával: „Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Somssich Pál Gimnáziumban végezte, majd 1939 és 1942 között a Csepeli Vasművekben dolgozott vasesztergályosként. 1942 és 1944 között munkaszolgálatos volt előbb Magyarországon, majd Galíciában. A nyilas hatalomátvétel után szökött át a szovjet hadsereg által elfoglalt területre Ungvár környékén. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult történelmet, egy évig a Római Egyetemen volt vendéghallgató. 1948-ban szerzett tanári diplomát.”
Az ÁVH a volt Teleki Intézetbe küldte
Életrajzát érdemes majd alaposabban megnézni. Az, hogy munkaszolgálatosként átszökött a szovjetekhez, természetesen érthető, későbbi viselkedése alapján viszont joggal gondolhatjuk, hogy talán volt némi köze a Vörös Hadsereghez. Vagy nem – majd kiderül. Az mindenképp kimaradt az életrajzból, hogy diplomája megszerzése után, 1949-ben már a „Béke Híveinek Világkongresszusáról” tudósított.
Ezt az év áprilisában tartották Franciaországban, sok-sok kommunista, bolsevik és egyéb (például nyugati társutas) politikus és értelmiségi összegyűlt, hogy a béke és a szocializmus dicsőségét zengjék. Rákosiékat Losonczy Géza képviselte – nem sejthette, hogy alig hét évvel később belesodródik a forradalomba, majd saját egykori elvtársai börtönében hal meg.
Ekkoriban – 1949 – Hanák már a Kelet-európai Tudományos Intézetben (a volt Teleki Pál Intézetben) dolgozott. Oda helyezte a Párt, hogy megfigyeljék és kiszorítsák onnan a Kosáry Domokos vezette történészcsoportot.
Olvassuk csak az ÁVH titkos jelentését (Budapest, 1949. julius 28.):
„A Kelet-európai Tudományos Intézetben /volt Teleki Pál intézet/ hónapok óta több gyanús momentum merült fel. Az intézet munkatársainak nyugati orientációja közismert volt. Pártunk szükségesnek tartotta, az intézetnek alapjaiban való megváltoztatását, átszervezését és vezetőségének leváltását. Addig is, amíg ez a hosszabb lejáratú terv kivitelezése meg nem történik, néhány fiatal marxista történész elvtársat nevezett ki a Tudományos Tanács az intézethez. /Hanák Péter, Spira György./ Ezek az elvtársak rövid ott tartózkodásuk alatt több gyanús megnyilvánulást figyeltek meg. /Erős nyugati kapcsolatok, rejtélyes öngyilkosság, rendszerellenes beállítottság./
Gyanújukat különösen alátámasztotta, mikor egy alkalommal Hanák Péter átvizsgálva az egyik jobboldali történész kollégájának fiókját /dr. Kenyeres László/ egy naplót illetőleg feljegyzést talált, melynek hangja és tartalma teljes mértékben a fennálló rendszer szólt és látható módon terjesztésre, nyomtatásra készült.”
Összegyűlt az üldözött értelmiség színe-virága
Hát igen. Hanák Péter rövid ott tartózkodása alatt sem tétlenkedett, átvizsgálta Kenyeres doktor fiókját. Amiben talált egy „rendszerellenes” feljegyzést. De miért volt ilyen veszélyes a Teleki Intézet? Itt tartották például azokat a híres teadélutánokat, amelyen az üldözött, patrióta értelmiség színe-java összegyűlt. „Olyan személyiségek tartottak előadásokat, mint – a hazai történészeket nem is említve – Cs. Szabó László, Gratz Gusztáv, Hamvas Béla, a hazalátogató Jászi Oszkár, Kéthly Anna, Kodály Zoltán, Carlile Aylmer Macartney, Márai Sándor, Moór Gyula, Passuth László, Hugh Seton Watson, Szent-Györgyi Albert, Szent-Iványi Domokos, Thienemann Tivadar, Tristan Tzara és Zilahy Lajos” – írta Romsics Ignác Kosáry Domokos és a Teleki Intézet 1941-1949 című munkájában. Nem gyenge névsor – fogalmazhatnánk pestiesen. És milyen veszélyes névsor – akkoriban.
Szintén Romsics kutatása szerint a bolsevikok vezette „Magyar Tudományos Tanács” még 1949. február 25-én döntött az „intézeti vezetők és a szerkesztők leváltásáról, valamint az intézet átszervezéséről”. Ezután valahogy el kellett onnan távolítani Kosáryékat. Ehhez kellettek a téglák: „Az első feljelentés, amelyet Vígh Károly és az újonnan az intézetbe került fiatalok közül Hanák Péter, Sándor Pál és Spira György jegyzett, 1949. április 4-én érkezett ellenük”.
Hanák kutakodott, majd elküldte levelét az ÁVH-nak
De folytassuk csak azt az érdekes jelentést, amelyet cikkünk elején már idéztünk (Budapest, 1949. július 28.). Egy részét megismételjük:
„A Keleteurópai Tudomány Intézetben /volt Teleki Pál intézet/ hónapok óta több gyanús momentum merült fel. Az intézet munkatársainak nyugati orientációja közismert volt. […] Gyanújukat különösen alátámasztotta az, mikor egy alkalommal Hanák Péter átvizsgálva az egyik jobboldali történész kollégájának fiókját /dr. KENYERES LÁSZLÓ/ egy naplót illetőleg feljegyzést talált, melynek hangja és tartalma teljes mértékben a fennálló rendszer ellen szólt és láthatóan terjesztésre, nyomtatásra készült.
Ugyancsak talált egy feltűnő virágnyelven megirt levelet, másik kollégája, dr. Jászai Magda fiókjában. Fenti dolgokról Hanák elvtárs feljegyzést készített ahhoz mellékelve az említett naplót és levelet, azt Andics elvtársnő, Orbán László elvtárson, valamint Kádár János belügyminiszter elvtárson keresztül Hatóságunkhoz akarta eljuttatni. A feljegyzés ezt az utat meg is tette, mégis mindezideig Hatóságunkhoz megérkezése nem történt meg. Hanák még egy feljegyzést készített, kb. azonos tartalommal, melyet Alosztályunk kézhez kapott és melynek alapján a nyomozást mi elindítottuk.”
Röviden: Hanák nemcsak Kenyeres, de Jászai Magda fiókját is átkutatta. Erről készített egy feljegyzést – nyugodtan nevezhetjük feljelentésnek –, amelyet Andics Erzsébeten (a diktatúra rettegett főtörténésze), Orbán Lászlón – kommunista politikus, később miniszter – és Kádár Jánoson – aki akkori még belügyminiszterként szolgálta ki mindenben Rákosiékat – keresztül elküldött az ÁVH-nak. El is indult a feljelentés, s bár nem érkezett meg, a kötelességtudó Hanák elvtárs készített egy újat.
Az újabb feljelentés már eljutott Péter Gáborékhoz, akik el is indították a nyomozást.
Kosáry Domokos valódi ellenálló volt
Persze megkeresték a lelkes történészt: „Felvettük Hanák elvtárssal a kapcsolatot, aki tájékoztatott minket az Intézet munkájáról, és annak beosztott munkatársairól. […] Kosáry a Horthy rendszernek hivatalos történet írója volt. […] 1944-től politikát változtat, és anti-náci beállítottságúvá válik. Az időben már lényegileg általa vezetett Intézet állandó találkozó helyet volt a náci ellenes elemeknek. Kapcsolatai ezidőben Szentiványi Domonkos, Szenes nevű ezredes, Borsodi István disszidált washingtoni követségi tanácsos, Szegedi Maszák Aladár és még sokan a »pizsamás ellenállók« sorából.
Érdekessége ennek az időnek, hogy Kosáryhoz egy angolszász ejtőernyős partizán érkezik, akit ő 1945-ig bujtat. Hogy ez nem egy érdektelen valami volt, bizonyítja az, hogy e tettéért, 1946-os londoni útja alkalmával Alexander tábornok a Földközi tengeri hadsereg parancsnoka, kitüntetésben részesítette Kosáryt.”
„Pizsamás ellenálló” – így a kommunista irat arról a Kosáryról, aki elbújtatta az angol ejtőernyőst, amivel halálos veszélyt vállalt. „A felszabadulás után hivatkozott angol barát beállítottságára és az akkori kultusz az Intézet igazgatójává nevezi ki” – jegyezték meg még róla.
Hanák segítette az ÁVH behatolását
De nézzük az ÁVH intézkedését: „Az általános tájékozódás után elhatároztuk, hogy konkrét behatolást eszközölünk az Intézetbe.
Hanák elvtárson keresztül megteremtettük a behatolás lehetőségét, és átkutattuk Benda Kálmán, Kenyeres László és Jászai Magda fiókjait, leveleiket, melyeket érdemesnek találtunk lefényképeztük. […]”.
Ekkor tehát – az ÁVH szerint – Hanák segített „behatolni” az intézetbe (vagy ő maga volt, vagy segített másoknak, a többes szám elbizonytalanítja az olvasót), és le is fényképezték a bűnjeleket. De történt egy kétségtelen hiba:
„Meg kell említenem, hogy kutatásunk alkalmával zökkenő is történt, amennyiben az intézet portása feltűnőnek találta huzamosabb ott tartózkodásunkat, s mivel a bezárt ajtókon behatolni ő nem tudott, gyanúsnak találta és másnap jelentette az Intézet igazgatójának a történteket. Kosáryék ezután átnézték a fiókjaikat, és megállapították, hogy ott idegen kezek is jártak.
A gyanút a kritikus időben bent tartózkodó Hanák elvtársra esett aki utasításunknak megfelelően visszautasította a gyanúsítást és Kosárytól elégtételt követelt az ellene irányuló támadással szemben. Ez meg is történt, így az egy formailag elintézést nyert, lényegileg azonban munkánk ez a vonala megbukott.”
A portást akarták beszervezni
Más útvonalra volt szükség: „Mivel az intézetbe való behatolás a jövőben is szükségesnek látszik /pl. Kosáry külföldi kapcsolatainak címei titkárnőjének fiókjában vannak/ […] úgy határoztuk, hogy az Intézet portását, akinek 17 óra után kizárólag mozgási területe van az Intézetben, be fogjuk szervezni. Beszervezésére az előkészületet megtettük és az folyamatban van.
Ezzel párhuzamosan folytattuk a nyomozást egy másik vonalon, nevezetesen Dr. Guoth Kálmán, az Intézet volt történésze, aki feltűnő körülmények között öngyilkosságot követett el, vonalán is.”
Ezzel a szomorú történettel folytatjuk.
Dr.Veres Péter
2022-03-28 at 22:39
Kosáry akadémikusnak, az MTA elnökének személyi tolmácsa voltam az Akadámián.Gápár Anette-nek teljesen igaza van. Kosárynak,mint történésznek– jellemző módon — az volt a váleménye 1956-os forradalomról és szabadságharcról, méghozzá a rendszerváltés után, hogy a magyar fiatalok egyszerűen hülyék voltak, amikor felvették a harcot a világ legnagyobb hadseregével.1957-ben egy félévet ült a börtönban naplója miatt. Másokat kevesebbért felkaszttak akkor.Kosárynak viszont
az Intézetből kosár számra hordták a könyveket. Kényelmesen dolgozott, miközben másokat kinoztak,sőt megöltek a börtönben. Felesége nem véletlen lett — igencsak botrányos módon — öngyilkos.
Kalim Pál
2021-09-30 at 22:20
Hanák sokmindent irt vagy forditott foleg a Dualizmusrol es Jaszi Oszkarrol. Mindenesetre jo megtudni azt, hogy mik tortentek a tortenelem szakon, mert ugye aki uralja a tortenelmet, az uralja a nep gondolkodasat!
21 évvel a halála után, Hanák Péter neve is megjelent 2018. áprilisában a Figyelő c. hetilap “A spekuláns emberei” című Soros György-listán.[3https://index.hu/velemeny/olvir/2018/04/13/nehogy_levegyek_21_eve_halott_apankat_a_listarol/
Mindenesetre jo tudni, hogy mi volt valojaban. Ez a szakma ma is ilyen, sokan bekerultek az apjuk reven(vagy ugye mint Havas Henrik futatott nöje aki az Alfoldi TV n van most).
Carolus
2021-09-29 at 14:20
G.A.-nak: Az ötvenes évek, de inkább azelőtti tanítóképzőt, az orosz szakosok kötelező moszkvai képzését meg Hanák “a dolgozó nép pénzén” történő olaszországi nyaralását és nyugati beépülését nem szabad összemosni. Az akkori tanítóképzőkben sokkal többet tanultak és tudtak a végzett tanítók, mint ma egy mesterszakos tanár. Az orosz szakosok valóben vizsgáztak ott meg itt is, de tisztelet a kivételnek, harmatgyengék (voltak). Nem lehet a moszkvai képzést meg a leningrádi valóban komoly egyetemet összemosni. Semmilyen szakon. Hanák meg valszeg un. szakérettségis volt, ezek voltak azok, akik akár az érettségit, de még a diplomát is, az orvosi diplomát is!, ingyen megkapták, csak az akkor fennálló rezsimet kellet támogatniuk. Ha igazi féreg besúgók voltak, még egy nyugati, akár Yale, Harvad kutatói ösztöndíj is járt nekik, szintén “a dolgozó nép pénzén”. Ezek leszármazói és protezsáltjai most a nyugaton kiválóan beágyazott “haladó gondolkodású” hazaárulók. Köszönet Mező Gábornak, hogy feltárja ezeknek a férgeknek a múltját és kapcsolatait.
G. A.
2021-09-29 at 00:01
Welszibard 2021-09-27 at 23:29
.
“A 3 évből 1 év “vendéghallgató” Rómában, ami nem jelentett komoly tanulmányi kötelezettséget,
így marad a 2 év hazai képzés.”-írod.
.
Ez nem biztos. Pl. az orosz nyelvszakosoknak kötelező volt egy évet tanulniuk a moszkvai egyetemen. Orosz nyelven vizsgáztak nyelvtörténetből, óoroszból, stb. Tehát komoly nyelvi szinten űzték.
Aztán a klf. szakosok jelentkeztek asoirantúrára, ott is, itt is vizsgáztak, kutattak, szakdolgoztak.Nem tudom, Hanák mit tanult, kutatott-matatott Olaszországban, persze.
A tanítóképző viszont az ötvenes években még szakközépiskola volt, négy év, érettségi, aztán egy év gyakorlat+ vizsga. Csak akkor kaphatott oklevelet.
Gáspár Anette
2021-09-28 at 22:55
Ez is a történetéhez tartozik:
gondola.hu/cikkek/37104
1990
“Az ismert marxista történész tanárnő feleségét saját lakásának konyhaablakában érte a támadás; akként, hogy valaki – az első feltételezések szerint – egy ismeretlen eredetű hegyes tárggyal (később golyóstollat valószínűsítettek) mellbe szúrta; igaz viszont, hogy akkor maga az áldozat sem beszélt még „arab külsejű” támadóról. Jogos elkeseredésünk és felháborodásunk (magyar nép) egekbe csapott. Noha arra – igen sajnálatosan – már nem emlékszünk, hogy a támadó mely megnyilvánulása hangsúlyozta az orvtámadás antiszemita jellegét. (Lehet, hogy a tettes azt kiabálta szúrás közben: „Vesszen Bobby Fisher!”…)
A nagy erőkkel megindított nyomozás kudarccal végződött. Mármint: kiderült, hogy adott helyen a támadás nem történhetett meg, ha csak nem egy három méter magasra nőtt antiszemita törpe követte el. Néhány hét alatt a vihar el is csitult, s mire az őszi „Hordót a szónoknak!” (Torgyán szónoklatának meghamisítása G.A.) skandalum kitört, már szinte elfeledkeztünk róla. (Az „áldozat” sebe nyolc napon belül gyógyult, a társadalomé kicsit hosszabban.)”
.
Welszibard
2021-09-27 at 23:29
Hanák Péter 3 év alatt szerzett egyetemi diplomát?
Ez a háború előtt és után is 4 év volt + 1 év gyakorló év = azaz összesen 5 év.
A 3 évből 1 év “vendéghallgató” Rómában, ami nem jelentett komoly tanulmányi kötelezettséget,
így marad a 2 év hazai képzés.
Ennél még egy általános iskolai tanítóképzőben is többet tanultak.
Ezzel az “alapos” tudással felvértezve lett rögtön tanársegéd az Pázmányon?
Nyilvánvaló az orosz munka és rásegítés a háttérben.
Olyan nagyon az 56-os “szerepléséért sem büntették meg (a diákság tüntetésének engedélyezéséért ment a Köztársaság téri pártházba. ahol már Szuszlovék tárgyaltak a lövetésről).
Egy “történész” aki elhitte Rákosiék maszlagját a Rajk perről…
Az őt mozgató hálózat ezek szerint gyorsan rehabilitálta és biztosította további karrierjét.
Csak az a kezdet ne lett volna ugyebár ilyen piszkos.
Köszönet Mező Gábornak, hogy erre rávilágított.
Bezzeg a Wikipédiában ezt hiába is keresnénk, hisz ott csak szép és jó van róla.
csakafidesz
2021-09-27 at 18:29
Kovacs Tibor 2021-09-26 at 21:57
Figyelj te kovácstibor. Gondolom inkább a te “ember” voltodat kell így zárójelben írni, mert halottat gyalázol.
Zoltai Guszti
2021-09-27 at 10:32
Gyönyörűen össze is hozták nekünk a trásadalmi fejlődás nevű mesegyűjteményt a többség ma is hiszi.
Kovacs Tibor
2021-09-26 at 21:57
a kosary is egy szemet ember volt es itt az ember szo idezojelben ertendo
csakafidesz
2021-09-26 at 21:55
Gáspár Anette 2021-09-26 at 16:44
Tudod egyáltalán miről brekegsz itt? Pl. én személyesen ismertem Kosáryt, Hanákkal is találkoztam a történettudományi folyosóján, de vele azon kívül, hogy láttam őt semmi dolgom nem volt. Nos Kosáry nagyon közvetlen ember volt, bár zárkózottnak tűnt. Ritka nagy tudású történész volt. Mi az, hogy megérte a pénzét? Senkinek nem ártott soha.
Királytigris
2021-09-26 at 19:10
Sztálin, bár antiszemita volt, nagyon jól tudta, hogy kikre kell Magyarországot bíznia.
PG
2021-09-26 at 19:06
“Tesorinának” Két dologról beszél, amiket összemos. Munkaszolgálatra a németek, illetve a velük szövetséges Horthy és a nyilasok vitték el az embereket (zsidókat) mert a zsidó törvények szerint ők nem lehettek fegyveres katonák. Fegyveres szolgálat helyett munkaszolgálatra hívták be őket.
Az oroszok pedig nem munkaszolgálatra, hanem kényszermunkára szedték össze az embereket, s azt nevezték “malenkij robotnak” (magyarul kicsi munka) Viszont nemcsak a zsidókat hurcolták el. A kettőt nem kell összekeverni.
Tesorina
2021-09-26 at 18:18
Nemcsak zsidó vallású honfitársainkat vitték el munkaszolgálatra, málenkij robotra vagy koncentrációs táborokba.
Az, hogy a “szovjet elvtársak”-nál “vendégeskedő’ magyar komcsik zsidó vallásúak voltak, nem jelent semmit. Szamuely is zsidó volt, Rajk is, és sokan mások. A lényeg a pénz- és hatalomvágy mértékében volt, ez ösztönözte őket a különböző korszakokban pl. a “kassza” meglovasítására (Kun Béla), az ellenfelek legyilkolására és a nyelvcsapások fokozására, Sztálin és a szovjet rendszer feltétel nélküli kiszolgálására (Hanák és körei).
Hans Landa
2021-09-26 at 18:11
Gáspár Anette Kosáry-val kapcsolatban mire gondol?
PG
2021-09-26 at 17:06
Hanák is egy spicli. De azért gondoljunk bele, hogy 1944-ig munka szolgálatos volt. Utána egy évig tanult történelmet és három évig a római egyetemen volt vendég hallgató és 1948-ban már tanári diplomát kapott. Hát gyorsan ment az biztos. Talán neki is olyan diplomája volt mint a legtöbb komcsinak, ahol csak papír van, tudás nincs, mert a párt tagsági könyv pótolta a tanulást.
Amit az ÁVH-val műveltek az nem éppen dicsérendő!!
Kár az ilyen férgekre a szót is vesztegetni.
naná
2021-09-26 at 17:06
Na de Hanák elvtárs munkaszolgálatos volt a háborúban, vagyis zsidó (aki nem tudná, a zsidókat vitték munkaszolgálatra)!
Ebből a megközelítésből viszont a Hanák elvtárs bírálata maga az antiszemitizmus!
Rákosi, Hegedűs, Farkas, Gerő, Péter Gábor és sokan mások a rémuralomban mind zsidók voltak!
Akkor most van zéró tolerancia az antiszemitizmussal szemben, vagy nincs?
Mikor kezdünk végre egyenesen beszélni a múltról mellébeszélés helyett?
Orientál
2021-09-26 at 17:02
Népszava az a kádárista bolsi ami csak magát a szart próbálja tisztára mosni.
Gáspár Anette
2021-09-26 at 16:44
Kosáry is megérte a pénzét.
Meg Komoróczy.