Az ellenzék Gyurcsány Ferenc vezetésével megint leválasztaná a magyarság egyharmadát a nemzet testéről – nyilatkozta portálunknak Potápi Árpád János. A Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette: újra pályázhatnak az iskolák határon túli kirándulásokra, a Határtalanul program 2011 óta már csaknem félmillió diák utazását tette lehetővé.
SZABÓ FRUZSINA – SUSÁNSZKY MÁTYÁS
Hétfőtől ismét elérhetőek a hetedikesek és középiskolások Kárpát-medencei tanulmányi kirándulását lehetővé tevő Határtalanul program pályázatai – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a pályázatokat hétfőtől október 29-én 14 óráig lehet benyújtani elektronikusan a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszeren (NIR) keresztül. Felidézte: a program célja, hogy minden magyarországi fiatal iskolás évei alatt legalább egyszer eljusson egy határon túli, magyarok lakta településre szervezett formában, állami támogatással, és a kirándulások során kapcsolatok alakuljanak ki, illetve erősödjenek meg hazai és határon túli magyar iskolák között.
A sikeres járványkezelés tette lehetővé a program újraindulását
Azért mertük újraindítani a Határtalanul programot, mert Magyarország rendkívül sikeresen kezelte a járványhelyzetet, magas az átoltottság és hazánkban már a 12 éves korosztály is igénybe veheti az oltást
– jelentette ki portálunknak adott interjújában Potápi Árpád János. A nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: a határon túli kirándulás lehetősége ösztönzőleg hathat, hogy minél több tizenkét éves vagy annál idősebb tanuló éljen az oltás lehetőségével. Potápi Árpád János kijelentette: az utazások során természetesen alapvető feltétel a szomszédos országok érvényes járványügyi előírásainak betartása. Megjegyezte: „az lenne jó, ha arányosan minél több területre el tudnának jutni a kirándulók”. Az államtitkár ugyanakkor kitért arra: ha esetlegesen mégis úgy alakul a járványhelyzet a határon túli régiókban, hogy meghiúsul az osztálykirándulás, azt ki lehet váltani egy olyan itthoni úticéllal, amelynek történelmi, kulturális és néprajzi emlékei kapcsolódnak a történelmi Magyarországhoz.
Jövőre jöhet az egész Kárpát-medencét összefogó gazdasági fórum
Portálunk a nemrégiben Marosvásárhelyen megrendezett I. Erdélyi Gazdasági Fórum tapasztalatairól is kérdezte az államtitkárt. Potápi Árpád János úgy reagált: a kettős állampolgársági törvény elfogadásával radikálisan megváltozott a magyar nemzetpolitika, amelyben az egyik mérföldkőnek tekinthető a 2015-ös év, amikor a gazdaságélénkítő és vállalkozásokat támogató programokat elindította a kormány. Hozzátette: „ennek eredményeként érkeztünk el 2021-ben oda, hogy megrendezésre kerülhetett az első gazdasági fórum Erdélyben, szeptember 17–18. között”. Mint kiemelte, a marosvásárhelyi rendezvényről szóló visszajelzések nagyon pozitívak, de a fórum sikerét már az is megmutatta, hogy mintegy 140-en vettek részt a szakmai képzésen. Az államtitkár elmondta: az államtitkárság által indított mentorprogramra – amelynek keretében sikeres magyar nagyvállalkozók mentorként segítik tudásukkal és tapasztalatukkal az induló vállalkozásokat – továbbra is komoly igény mutatkozik, így indulhat útjára a program Vajdaság és Erdély után szerdán Horvátországban is. Hozzátette: „reményeink szerint jövőre Kárpát-medencei szinten is megrendezhetjük a közös gazdasági fórumot”.
Gyurcsány szétverné a nemzetpolitikai intézményrendszert
Az államtitkár reagált az ellenzéki előválasztásra is, amellyel kapcsolatban elmondta: egyértelmű, hogy az ellenzéki összefogás vezetője, bárhogy is alakuljanak a felszínen az erőviszonyok, Gyurcsány Ferenc.
Teljesen mindegy, milyen eredménnyel zárul az előválasztás, borítékolhatóan a DK jön ki belőle a legjobban
– emelte ki. Ugyanakkor úgy fogalmazott:
számunkra az a veszélyes, hogyha esetleg kormányra kerül az ellenzék 2022 után, akkor le fogják rombolni azt a nemzetpolitikai intézményrendszert, amely az elmúlt 10–11 évben kiépült, ahogyan tette ezt Gyurcsány Ferenc 2010 előtt.
Hozzátette:
lélegeztető készüléken tartották a külhoni intézményeket, és a mostani nyilatkozataikból is azt látjuk, hogy mindazokat a jogosultságokat, amelyeket az állam nyújt a határon túli magyarságnak, mind elvennék. Gyakorlatilag ismét leválasztanák a magyarság egyharmadát a nemzet testéről.
Vezetőkép: MTI/Kiss Gábor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS