Kedden is ülést tart az Országgyűlés. Az ellenzéki képviselők napirend előtti felszólalásokkal kezdték a napot, a kormányt gazdasági témában, a családvédelmi törvénnyel kapcsolatban kérdezték, majd szóba került az előválasztás is; volt olyan parlamenti képviselő, aki nem is kérdezett, csak arról áradozott, mekkora siker számukra, hogy megcsinálták az előválasztást, amely ma ér véget. A mai nap további részében öt előterjesztés általános vitáját bonyolítják le; a képviselők elsőként a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló indítványáról mondhatják el a véleményüket, majd négy nemzetközi szerződés kerül terítékre.
Burány Sándor, a Párbeszéd-frakció képviselője kezdte a felszólalást, aki gazdasági kérdésben szólt a kormányhoz: a politikus azt tette szóvá, hogy több hónapja öt százalék körül van az infláció, és leginkább azok a termékek drágultak, amelyek a mindennapi megélhetéshez szükségesek. Példaként említette az üzemanyagot, azonban elfelejtette hozzátenni, hogy annak az ára a világpiaci alakulások miatt szállt el, majd felhozta az étolaj és az élelmiszerek drágulását. Szerinte a kormány elkalkulálta az inflációt és ennek súlyos következményei vannak.
Egyre nehezebben élnek az alacsony nyugdíjat és alacsony bért kapók. A kormány rossz irányba indult a bruttó minimálbér megemelésével, mert annak árát a munkaadók fizetik, legnagyobb nyertese pedig az állam az adóbevételek révén
– közölte. Buránynak Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszolt, aki a nemzetközi folyamat részeként beszélt a magas inflációról. Szerinte az EU minden országában emelkedik az infláció; nem arról van szó, hogy a magyar kormány elrontott valamit. Ugyanakkor elismerte, hogy nem jó az inflációs adat, majd rögzítette: a kormány közellenségnek tekinti az inflációt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években sem a nyugdíjak, sem a keresetek reálértéke nem csökkent.
Csárdi Antal: Köszönöm a szót, nagyon ügyesek vagyunk, köszönöm a figyelmet!
Az LMP politikusa arra használta fel a rendelkezésére álló időt, hogy az előválasztás sikeréről beszéljen, és jól megveregesse saját és az ellenzéki társai vállát. Állítása szerint a voksoláson eddig részt vevő 570 ezer ember a kormány teljesítményéről mondott véleményt; úgy fogalmazott, hogy a szavazók elutasítják a kormány gazdaságpolitikáját, az egykulcsos adót, az alapvető élelmiszereket terhelő 27 százalékos áfát. A zöld politikus szorgalmazta, hogy többkulcsos adórendszert vezessenek be.
Az előválasztás szavazói elutasítják a túlárazott közbeszerzéseken keresztüli lopásokat is, például a Budapest–Belgrád vasútvonalat, a paksi beruházást. Kormányváltás esetén a Karmelita kolostort visszaadjuk az embereknek, hogy kulturális célra használják. Elfogadhatatlannak a kormányzati társadalompolitika, a rendvédelmi dolgozók, a pedagógusok alacsony fizetése
– mondta.
Budapest, 2019. december 17. Csárdi Antal, az LMP képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 17-én. Fotó: MTI/Kovács Attila
Rétvári Bence reagált: az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt kifogásolta, hogy az LMP-s politikus – megcáfolva a pártja nevét – a 2010 előtti erőkkel fogott össze és a 2010 előtti politikát akarja vinni.
Beálltak a Gyurcsány házaspár mögé. Az LMP vegye fel inkább Mi is csatlakoztunk Gyurcsány Ferenchez vagy Előre a múltba, 2010 előtti világot Magyarországon nevet. Az nem újdonság, hogy az előválasztáson részt vevő baloldali szavazótábor törzsmagja nem kedveli a jobboldali kormányt
– jelezte a kormánypárti politikus, aki szerint az ellenzéki képviselő rendkívül ijesztő dolgokat vázolt fel arra az esetre, ha a Gyurcsány Ferenc-féle csapat nyer a választáson: az eltartottak száma szerint most is többkulcsos az adórendszer, viszont az ellenzék 30–40 százalékos felső szja-kulccsal számol. Emlékeztetett a 2010 előtti áfa-emelésekre. Azt mondta, nem szeretnék, ha visszatérnének a nokiás dobozok világába. Emellett szerinte jobb lenne, ha a baloldal csöndben maradna a pedagógusokkal, rendőrökkel kapcsolatban.
Varga László MSZP-s képviselő következett, aki szintén nem hagyta ki a lehetőséget és jó alaposan megveregette az ellenzék vállát, hogy milyen jó móka volt az előválasztás, ahol állítása szerint a részvételi arány várhatóan meghaladja a választópolgárok 8 százalékát. Mindenkit arra kért, hogy aki még nem szavazott, este nyolcig tegye meg. Azt javasolta a kormánypártoknak, hogy előválasztáson válasszák ki a jelölteket; szerinte sokkal jobbat tenne ezen pártoknak és a választóknak is, ha nem a budai Várban dőlne el, ki indul a választókörzetekben.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az előválasztási részvétel kapcsán azt mondta: minden olyan dolog, ami erősíti a magyar demokráciát, az jó. Hozzátette: az elmúlt időszak nemzeti konzultációiban többen vettek részt, mint az előválasztáson, de az ellenzék mindig támadta a részvételi adatokat. Megjegyezte azt is: sokkal többen írták alá a Gyurcsány Ferenc elleni petíciót. Beszélt arról is, hogy az ellenzék az elmúlt hónapokban semmi mással nem foglalkozott, csak az előválasztással; nem érdekelte őket a járvány elleni küzdelem, a gazdaság újraindítása. Felsorolta a következő időszak várható intézkedéseit, például a nyugdíjprémiumot, a családi adóvisszatérítést, a hathavi fegyverpénzt. Azt tudakolta, mi az a teljesítmény, amely alapján Karácsony Gergelyt alkalmasnak gondolják miniszterelnök-jelöltnek. Szerinte a főpolgármesternek nincs meg a döntésképessége, Gyurcsány Ferenc árnyékában van. Elmondta: Budapest beállt, családok órákat töltenek a dugóban, romlik a közbiztonság, a köztisztaság.
Ez azt bizonyítja, hogy egy év alatt képesek lerombolni azt, amit a magyarok milliói tíz év alatt felépítettek
– jelentette ki, majd úgy folytatta: nem fogják hagyni, hogy ezt az országgal is megtegyék.
A jobbikos Balczó Zoltán ezután a kormánypártokat bírálta amiatt, hogy a médiatanács 2019 decemberében kizárólag kormánypárti delegáltakból állt fel 9 évre. Állítása szerint ez maga az egypárti túlhatalom és a demokrácia megcsúfolása. Azt mondta, most az elhunyt Hankiss Ágnes helyére kell tagot választani a testületbe, azonban az ellenzék által javasolt Silhavy Mátét, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának tagját a kormánypártok nem támogatták, és az első fordulóban jelöltet sem állítottak, így majd kétharmaddal meg tudják választani a saját delegáltjukat.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: éppen az új médiaszabályozás vetett véget egy olyan álságos rendszernek, amelyben pártok delegáltak tagokat, illetve civil szervezetek is politikusokat jelöltek a testületbe.
Ez a korábbi rendszer adott teret a parttalan politikai nyomásgyakorlásnak. Ön egy olyan időszakot sír vissza, amikor a Nap-kelte című műsor jelentette a magyar közéleti nyilvánosságot. Ma a magyar média sokszínű, mindenki megtalálja az ízlésének, világnézetének megfelelő tartalmat, médiumokat, mindenkinek megvan a nyilvánossága
– fogalmazott.
Meg kell védeni a családokat!
A KDNP-s Vejkey Imre és a fideszes Selmeczi Gabriella is hasonló témában tett fel kérdést. Előbbi arról beszélt, hogy Magyarország és Európa jövőjének közös tartóoszlopa a munka és a család.
Magyarország jövője azon múlik, miképpen őrizzük meg a családokat, ezért meg kell védenünk a családot és magát az élethez fűződő jogot is
– mondta. A kereszténydemokrata politikus kifejtette: a nemrégiben Magyarországon megtartott demográfiai csúcson egyértelművé vált, hogy szűklátókörű az a gondolkodás, miszerint a gyermekvállalás kérdése csak magánügy.
Gyermeket vállalni nem csupán családi öröm, hanem egyben út a jövőbe, út a nemzet gyarapodásához, a szociális piacgazdaság fenntarthatóságához. Ezért a kormánynak kötelezettsége támogatni, hogy minden család annyi gyermeket vállaljon, amennyit szeretne. Nekünk minden család és a minden gyermek számít
– összegzett Vejkey. Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár elmondta: a demográfiai csúcstalálkozón a világ 17 országából több mint 70 előadó vett részt, politikusok, egyházi vezetők, a média, a tudomány és a gazdaság szereplői vitatták meg a család szerepét a XXI. században.
Magyarország 2010 óta minden lehetséges eszközzel támogatja a családokat, úgy, hogy közben senkinek nem ad életmódtanácsokat, csak a feltételeket biztosítja ahhoz, hogy ha egy pár gyermeket szeretne, ennek ne legyen anyagi akadálya. Egyedülálló Európában, hogy Magyarország a GDP 5 százalékát fordítja a családok támogatására, ezért is fontos a jövő évi választás, mert ha letérnek erről az útról, akkor – a 2002 és 2010 közötti időszakhoz hasonlóan – földig lehet rombolni azt, amit a kormány felépített a családok támogatása érdekében. Nem fogjuk hagyni, hogy újra elvegyék tőlünk a családok és a gyermekek jövőjét
– szögezte le. Selmeczi Gabriella elmondta: bár a pedofil bűnelkövetők elleni szigorúbb fellépésről és a gyermekek védelméről szóló törvényt a kormánypártok mellett a legnagyobb ellenzéki frakció is megszavazta, alig telt el pár nap, megindult a támadás. Brüsszel politikusai újra becstelen szerepet vállaltak fel, és a törvény szövegét el nem olvasva homofóbiát kiáltottak.
A háttérhatalom karmestere intett, a gyűlöletkampány pedig elindult, majd csatlakoztak Gyurcsány emberei is. A vádakkal ellentétben a törvény nem homofób vagy kirekesztő, a kiskorú gyermekek érdekeit védi, nem szól arról, hogy felnőttként ki hogyan éli életét, milyen szexuális szokásai vannak. A Fidesz nem hagyja relativizálni a család fogalmát. Ezt Ferenc pápa is megerősítette, amikor budapesti látogatásán azt mondta, hogy a család apából, anyából és gyerekekből áll
– jelentette ki. Rétvári Bence, az emberi erőforrások minisztériumának államtitkára egy, a német CDU-hoz tartozó, bevallottan homoszexuális képviselő szavait idézte, aki azt mondta: örül, hogy Magyarországon a szülőkre bízzák a gyermekek nevelését és nem “holmi hibbant genderideológusokra”, és hálás Orbán Viktornak, hogy 2015-ben lezárta a balkáni útvonalat és lelassította Németország elárasztását iszlamistákkal, mert ezzel sokkal többet tett Németország és Európa szexuális sokszínűségéért, mint az összes “bátor zászlólengető”.
A DK-s Arató Gergely az önkormányzati képviselők összeférhetetlenséget is érintő közjogi tárgyú törvények módosításának általános vitájában arról szólt, hogy a választójogi törvény változtatásáról sem egyeztet a kormányoldal az ellenzékkel. Hibásnak ítélte, hogy a jövőben nem lehet valaki kerületi és fővárosi önkormányzati képviselő egyszerre, ha mindkét helyen kompenzációs listán jutott mandátumhoz. Furcsának nevezte, hogy a kerületi polgármesterek kötelezően tagjai lesznek a fővárosi közgyűlésnek, míg a listán mandátumot szerzettek nem. Megjegyezte azt is, hogy míg egy országgyűlési képviselőnek harminc napja van megszüntetni az összeférhetetlenséget, most a fővárosi önkormányzati képviselőknél csak három napot biztosít a változtatás.
A módosítás érinti a Színházért és Filmművészetért Alapítványt is – ezzel kapcsolatban azt a kérdést tette fel, hogy miért kerül az SZFE alapítványához a színháztörténeti múzeum? Az MSZP-s Varga László szerint egymással nem összefüggő kérdéseket kezel a jogalkotó egy csomagban. Ugyancsak az SZFE kapcsán benyújtott rendelkezések ellen emelt szót; azokat pártja elvi alapon nem tudja támogatni – mondta.
Kiemelt kép: PS/ Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS