Ez a vírus kedvenc időjárása, ezt tavaly is megtapasztaltuk – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió “Jó reggelt Magyarország” című műsorában. A kormányfő kiemelte, csak az oltás segít, és bár be lehet zárkózni, de ez rajtunk nem segít, a vakcina jelent védelmet. A miniszterelnök szerint a rezsi kérdése hazánkban érzékenyebb kérdés, mint más országokban, a baloldali kormányok azonban mindig a nemzetközi vállalatok oldalán álltak, ennek következtében pedig számtalanszor emelték a rezsiárakat. Az európai rezsiárak kapcsán kialakult helyzet kapcsán Brüsszel nem a megoldás, hanem a probléma maga. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a pedagógusoknak igaza van, 2013-ban nagy arányú emelés volt, de időközben a többi bér emelkedett, és a bérük hátrébb sorolódtak. Jövőre egy 10 százalékos béremelés lehet, és 2023. januárjától lehet nagyobb emelés. Az uniós helyreállítási alap kapcsán Orbán kifejtette, a megállapodás az volt, hogy mindegyik ország együttesen kapja meg ezt az összeget, de nem ez történt hazánk esetében, ez pedig nem fair.
A kormányfő szerint a magyar emberek komoly emberek, ezért furcsán hangzanak az olyan javaslatok, hogy fizessenek az oltakozóknak. A miniszterelnök kiemelte, a szakmai vélemények egyöntetűek azon a téren, hogy az oltásokkal lehet védekezni. Kiemelte, érdemes a harmadik oltást felvenni, ezért ő maga is így tesz. Orbán Viktor elmondta, hogy még mindig nem ismerjük a vírust, de az biztos, hogy az oltás működik. Úgy látja, jobb hogy van harmadik oltás, mintha nincsen – tette hozzá.
Jövő héten én is felveszem a harmadik oltást
A kormányfő szerint ha Magyarországon piaci áras lenne az energiaszolgáltatás, az veszélybe sodorná a családokat. Aláhúzta, a kormány ezt nem engedi, ezért kiállt a hatóságilag szabályozott, alacsonyabb árak védelme mellett, a rezsicsökkentés eredményei mellett.
Orbán Viktor szerint Brüsszelnek kulcsszerepe van abban, hogy európai szinten elszálltak az energiaárak, az EU szerint ugyanis a klímavédelem eszköze, ha folyamatosan növelik az energiaárakat. Példaként hozta Spanyolországot, ahol 400 százalékkal növekedtek a rezsi árak. A kormányfő felidézte, a rezsi ára közvetlen politikai kérdés volt itthon az elmúlt 20 évben.
2002-ben is figyelmeztettük az embereket, hogy a baloldali kormány rezsiárakat fog emelni, de ezt a baloldal tagadta, mégis később 11-szer emelt
– emlékeztetett a kormányfő. Hozzátette, a baloldal most is piaci energiaárakat követelt, ha ezt teljesítjük, akkor 370 ezer forinttal kellene többet fizetnie egy magyar háztartásnak.
Brüsszel ahelyett, hogy segítene tovább rontja a helyzetet. A két múlva esedékes uniós csúcson újra napirendre kerül a rezsikérdés. Most az áremelkedések miatt több nyugati országban kitört a pánik.
-mondta.
A gazdasági kilátások javulásáról is szót ejtett a kormányfő kifejtve, Magyarországnak nincs lehetősége arra, hogy válság esetén több természeti kincset termeljen ki, hiszen ilyennel nem rendelkezünk, csak a munka alapú boldogulás lehet az előrelépés záloga. A kormányfő szerint ezzel magyarázható, hogy a baloldali kormányok idején, amikor jobban megérte segélyből élni, mint dolgozni, akkor az hamar meglátszott a gazdaságon. A várható gazdasági előnyökről szólva elmondta, 1,9 millió család kapja vissza a 2021-ben befizetett adót 2022-ben. Orbán bejelentette, hogy az ápolónők bérét 21 a bölcsődei dolgozókét 20 százalékkal, a kulturális dolgozókét 20 százalékkal emelik majd 2022-ben. A kormányfő közölte, hogy egymillió fiatalt érint majd, hogy nem kell szja-t fizetniük. Hozzátette:
ha sikerül a minimálbért 200 ezer forintra emelni, akkor egy szép évet zárhatunk.
A tanárok esetében Orbán kifejtette, nem igazságos, hogy hátrébb sorolódtak a béremelések terén, szándék azonban van az ő béreik fejlesztésére. Hozzátette, fontos, hogy a béremelésnek legyen gazdasági alapja, különben az ország csődbe megy. Megjegyezte ugyanakkor, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy jövőre 10 százalék körüli béremelés lesz lehetséges.
A pedagógusoknak igaza van, 2013-ban nagy arányú emelés volt, de időközben a többi bér emelkedett, és a bérük hátrébb sorolódtak. Jövőre egy 10 százalékos béremelés lehet, és 2023. januárjától lehet nagyobb emelés
– fogalmazott.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság jó állapotban van, de vékony jégen vagyunk, mert az államadósság magas. Emlékeztetett, sikerült többször is levinni, 1998-2002 között, és 2010-2020 között, azonban a pandémia miatt 75-80 százalékos államadóssági sávban vagyunk. Emlékeztetett, soha nem fordult elő, hogy Ausztria előttünk legyen államadósságban, most mégis 90 százalék körüli az adóssági rátájuk. Figyelmeztetett, vannak olyan “reménytelen” helyzetben lévő országok, akik már 150 százalék körüli államadóssággal állnak.
Nem akarom, hogy a 100 százalék körüli sávba csússzunk bele
– mondta a kormányfő, és szerinte vissza kell menni az 50 százalékos adóssági sávba.
Az uniós helyreállítási alap kapcsán Orbán kifejtette, a megállapodás volt, hogy mindegyik ország együttesen kapja meg ezt az összeget, de nem ez történt hazánk esetében, ez pedig nem fair. Orbán Viktor szerint az LMBTQ-lobbi iskolákból való kitiltása miatt nem kaptuk még meg ezt az összeget, ami versenyhátrányt jelent Magyarországnak.
Az unió visszaél a hatalmával, nem csoda, hogy minden országban nő az ellenállás az EU-val szemben. Nem engedjük át a gyerekeink nevelését LMBTQ-aktivistáknak
– húzta alá.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy nem tudjuk, hogy miért nem kapott Nobel-díjat Karikó Katalin. Karikó Katalint ennek ellenére “a mi hősünknek” nevezte.
Sok millió ember életét megmentette, és ezért büszkék vagyunk rá
– tette hozzá.
Megjegyezte, mindezek mellett fontos, a fiatal szakmunkásaink nemzetközi versenyen nagy sikert értek el.
Magyarország jövője nemcsak a Nobel-díjasainkon, hanem a szakmunkásaikon is múlik
– fogalmazott.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS