Kedden, az Anglia–Magyarország mérkőzésen, a londoni Wembley stadionban az angol rendőrök és biztonságiak összecsaptak a magyar és lengyel szurkolókkal. Az elsődleges hírek arról szóltak, hogy a magyar szurkolók szektorában kellett rendet tenni a helyi biztonsági erőknek, hiszen rasszista fennhangok és petárdadobálás gyanúja is felmerült. A Mandinernek egy szemtanú mesélt a történtekről. És nézzék meg a Politikai Hobbista e heti műsorát is!
Szűcs Márton már tíz éve Londonban él, és mint jó magyar szurkoló, ellátogatott a keddi angol–magyar meccsre. A Wembley-beli összecsapástól néhány méterre állt, az ott készült képeken egyedül az ő arca felismerhető. A mérkőzésen neki és barátainak az első kellemetlensége egyébként abból adódott, hogy amikor ők vették a jegyeket, még nem volt magyar szektor, sőt, ki volt mondva, hogy csak a briteket engedik be. Csak egy vagy két héttel a meccs előtt lett mégis magyar szektor, ami szervezési hiba.
Mint Márton elmesélte a Mandinernek, több százezer magyar él Londonban: várható lett volna, hogy így vagy úgy, de kimennek egy ilyen meccsre, hiszen azért ez egy életre szóló élmény – tette hozzá. Az is lett, még ha nem is olyan módon, ahogy várta. Amikor látták a biztonságiak a beléptetőkapunál Mártonékon a magyar színeket, közölték: nem mehetnek fel oldalra, ahová a jegyük szól, hanem csak a mások elől lezárt magyar szektorba mehetnek, tekintet nélkül arra, hogy rosszabb (és olcsóbb) helyen volt, mint ahová a jegyeik szóltak. Átküldték őket a stadion másik végébe – egyébként ezt a részét végül nem bánták meg, összefutottak egy csapatnyi magyar és lengyel sálakat, zászlókat lengető lengyel szurkolóval, volt nagy ölelkezés és öröm.
Márton rasszista bekiabálást egyáltalán nem hallott, már csak azért sem, mert a spontán szurkolás közben azokat a rigmusokat kiabálták, amit a lengyelek is tudtak: ria-ria-Hungária, hajrá Magyarország – ha éppen Gulácsi védett, akkor az ő nevét, ilyesmiket.
Az angolok kifütyülték a a magyar játékosokat
A biztonsági őrök végig ellenségesek voltak velük, Mártonnak úgy tűnt, mintha csak az alkalmat keresnék, hogy belekössenek a magyarokba. A lelátón az angolok már nem voltak olyan kedvesek, mint odakint: ahogy Márton visszaemlékszik, a játékosok bemutatásánál az angolok végig kifütyülték az összes magyar focistát, a magyar himnusz alatt is végig fütyültek. Igaz, a magyarok közül se mindenki volt szent: volt, aki az angol himnuszon vett füttyrevansot, de amikor két elhunyt angol játékosról emlékeztek meg, lecsendesült mindkét tábor, és megtapsolta azokat. Csak akkor harsant fel újra, immár mindkét oldalon a füttykoncert, amikor a térdelős-nemtérdelős rész jött.
A meccs első néhány perce után – emlékszik vissza a fiatalember – észrevette, hogy pár sorral feljebb hangoskodás, dulakodás zajlik. Ekkor tört ki a balhé a biztonságiak és a lengyel–magyar szurkolók között. Hogy mi miatt, arról a helyszínen is már ellentétes információk keringtek: valakit lekapcsoltak sörrel és ki akarták vinni, de belekapaszkodott a korlátba, erre elkezdték ütni, a társai pedig jöttek megvédeni; a másik verzió szerint a rasszista beszólásról szólt, de Márton sem az elsőt, sem a másodikat nem tartja elég erős alapnak ahhoz, hogy viperával kezdjenek ütni embereket.
Ráadásul nem is igen ért rá foglalkozni a bunyóval, mert édesanyja nagyon megijedt, és ő is nagyon tartott attól, mi van, ha a rendőrök áttörnek, és válogatás nélkül szétvernek mindenkit. Ezért megindultak lefele a széksoroknál – mivel csak ő nézett a fényképezőgép irányába, Márton így lett a magyar huliganizmus ikonja a brit sajtóban.
Nemcsak a szurkolókkal keménykedtek a biztonságiak: amikor a meccs végén a csapat odament, és kölcsönösen megtapsolták egymást a szurkolókkal, Szoboszlai Dominik oda akarta adni a mezét egy kisfiúnak, de az egyenruhások nem engedték még azt sem, hogy egy lépéssel közelebb lépjen, úgy kellett átdobnia a mezt a kissrácnak. Mindenesetre a fiatalember furcsállja, hogy a rendőrök ennyiben hagyták a dolgot: a kijáratnál sem volt már ellenőrzés – nemhogy olyan szigorú nem, mint befelé menet, egyenesen semmilyen –, csak terelgették az embereket kifelé, meg sem állították.
Ha akkora huligánkodás történt, hogy szét kellett verni a fél lelátót, hogyhogy nem keresték az elkövetőket? Nem vagyok összeesküvéselmélet-hívő, de ez most elég jól jött a brit lapoknak, hogy leírhatták, hogy na, megint itt vannak a rasszista magyarok, akik csak a balhét csinálják
– teszi fel a kérdést. Mindenesetre Márton nagyot nézett, amikor szembejött vele számos lap címlapján a fotója.
A munkahelyemen röhögtek, hogy na, itt a Marci, a nagy huligán, én meg mondtam nekik, jobb, ha vigyáznak, mert anyámmal szétkapunk bárkit
– idézi fel nevetve a Mandinernek.
Emlékeztető
A Pesti TV Politikai Hobbista című műsora a héten összerakta a valódi történetet: az Angliában élő és dolgozó lengyelek voltak, és egy UEFA-kritikus drapéria miatt intézett rohamot az angol rendőrség. És a magyarok éppen ebben a lengyelek által uralt szektorban ültek.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS