A járvány negyedik hulláma a magas átoltottság miatt a kormány várakozásai szerint gyengébb lesz, így idén változatlanul hét százalék körüli gazdasági növekedésre és 7,5 százalék körüli hiányra lehet számítani – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio Budapest Economic Forum című konferenciáján, kedden, Budapesten. Kiemelte: a kormány szándéka, hogy a deficit visszatérjen a korábbi, három százalék alatti tartományba. A fokozatosság ugyanakkor nagyon fontos, hogy ne indítsunk el újabb recessziós hullámot – húzta alá.
A monetáris politika lépései megalapozottak és időszerűek voltak, a magyar gazdaságban az inflációs környezet 2020 előtt sem volt kifejezetten alacsony, és erre a járvány még rátett egy lapáttal
– jegyezte meg a pénzügyminiszter.
Az inflációt az újranyitással együtt járó keresleti elindulás, az energiaárak világpiaci emelkedése és a konténerhiány fűti
– tette hozzá. Varga Mihály szerint a monetáris politikának és fiskális politikának együtt kell dolgoznia, hogy az infláció a 3 százalékos tartományba visszatérjen. A kormány arra számít, hogy a drágulás mértéke 2022 elejétől csökkenésnek indul, 2022 nyarára normalizálódik a helyzet, az év végére pedig elérhető a cél. Magyarország felminősítéséről szólva a tárcavezető megemlítette, hogy az elmúlt másfél évben ritkaságnak számított egy ország adósbesorolásának javítása.
A Moody’s azzal indokolta lépését, hogy a gazdasági helyreállás igen gyors volt, továbbá az államadósság radikális csökkenése várható
– idézte fel.
A kormány elkötelezett szándéka, hogy idén már kismértékben ugyan, de csökkenjen az adósságmutató, amely a gazdaságvédelmi intézkedések miatt a GDP 80 százalékára ugrott fel
– jegyezte meg a pénzügyminiszter. Összehasonlításképpen azt is elmondta, hogy az európai uniós átlag a GDP 100 százaléka felett áll.
Az uniós viták az Európai Bizottsággal idén év végéig várhatóan kifutnak, és az ország hozzáférhet a helyreállítási program forrásaihoz
– mutatott rá Varga Mihály, azt is hozzátéve, hogy ezek a viták politikailag motiváltak. Emlékeztetett arra: korábban is látható volt, hogy a tárgyalások elhúzódnak, így az állam jó időben, szeptember elején 4,5 milliárd euró finanszírozást szerzett a piacról, így a beruházási programokat el tudta indítani.
Az utóbbi tíz év munkája nem volt hiábavaló, az államadósság devizaarányának csökkentése nagyobb mozgásteret teremtett az országnak a járvány okozta válság kezelésében
– fűzte hozzá.
A külső környezetet a közeljövőben a jelek szerint a folyamatos romlás jellemzi majd, a Fed várhatóan elindul a sokak által várt monetáris szigorítási pályán és az EKB is követi majd, az energia és a szállítás költségei magas szinten maradnak, a fizetési mérleg romlását okozzák, továbbá számolni kell a kínai ingatlanpiaci hatással és a kereskedelmi háborúk következményeivel is
– ecsetelte a miniszter.
Ettől függetlenül a magyar gazdaság visszatér arra a növekedési pályára, amelyen 2019 előtt járt, csak kicsit más szerkezetben
– összegezte a miniszter.
Forrás: MTI; Fotó: Varga Mihály Facebook-oldala
Facebook
Twitter
YouTube
RSS